Sokan dolgoznak a nyugdíj mellett. Mindenkinek, akinek a tavalyi éves összjövedelme túllépte a 2207,10 eurót, el kell számolnia a bevételeivel és a belőlük levont adóval, ez alól a nyugdíjasok sem képeznek kivételt.
Sok szenior van szegénységi kockázatnak kitéve, ezért többen a nyugdíjba vonulásuk után is dolgoznak. Ugyanakkor, a munka nem csupán a pénzszerzésről szól. Aki egész életében dolgozott, emberek között volt, öreg korára sem akar a négy fal között tétlenül ülni – a szociális kapcsolattartás az ember számára az élet minden szakaszában nagyon fontos. Ezért vannak szeniorok, akik rendszeresen vállalnak alkalmi munkát, többen megbízási szerződést kötnek, de vannak, akik tartós munkaviszonyt létesítenek, esetleg szeniorként kezdenek vállalkozni. A világjárvány miatt az előző évekhez képest tavaly kevesebb nyugdíjas dolgozott, illetve, ha volt lehetőségük, ők is áttérhettek a home office-ra. Ezen kívül az idős személyek bérbeadásból, ingatlan eladásából, vállalkozásból, nem pénzbeli nyereményből, értékpapírokból, részvényekből is szert tehettek némi pluszjövedelemre.
Az alkalmazottként dolgozó nyugdíjasok megkérhették a munkaadójukat, hogy végezze el helyettük az éves adóelszámolást. Aki ezt elmulasztotta, vagy akinek az alkalmazotti fizetésén kívül volt egyéb bevétele is, adóbevallást kell kidolgoznia. A többi adózóhoz hasonlóan a jövedelem fajtájától függően a nyugdíjasok is 2 nyomtatvány – az A és a B típusú – közül választhatnak.
Akinek év közben több állása volt (egy időben vagy egymás után), akkor is csak egy adóbevallást dolgoz ki. A nyomtatvány kitöltéséhez szükség van a munkaadó(k) igazolására arról, hogy tavaly mennyi volt a fizetése, és a bruttó bérből mennyi adót és járulékot vontak le. Ezt az igazolást mellékelni kell az adóbevalláshoz. Az űrlapon fel kell tüntetni az összes munkáltató adatait. Aki tavaly több cégnél is dolgozott, előbb össze kell adnia, hogy összesen mennyit keresett, és a munkaadók összesen mennyi adót és járulékot vontak le. Adóbevallást csak annak kell készítenie, akinek a tavalyi egész évi bevételei túllépték a 2207,10 eurót. Akinek ennél alacsonyabb jövedelme volt, nem köteles adóbevallást készíteni, ám ha a munkaadója a fizetéséből levont adóelőleget, előnyös lehet számára önkéntes alapon kitölteni az A típusú nyomtatványt, ugyanis minden bizonnyal adótúlfizetés keletkezik, amit az adóhivatal visszaadhat, ha azt az idős személy visszakéri, és ha az összeg magasabb 5 eurónál.
Akiknek 2020-ban egész évben folyósítottak nyugdíjat, vagy visszamenőleg jóváhagyták számukra az év elejétől, az adóbevallásban feltüntetik az egész évi járandóságuk összegét is – de nem a bevételek között (ugyanis a nyugdíj adómentes bevételnek számít), hanem az adóalap csökkentésére vonatkozó részben. Az adóbevalláshoz nem kell csatolni igazolást a nyugdíj nagyságáról. A járandóság összege annak a megítélése szempontjából fontos, hogy az adott személy jogosult-e adómentes részre. A nyugdíjasok csak akkor érvényesíthetik az adózóra vonatkozó adómentes részt, ha a nyugdíjuk annál alacsonyabb volt. Akinek tavaly egész évben folyósítottak járandóságot, csak akkor jogosult az adómentes részre, ha az egész évi nyugdíja kevesebb volt 4414,20 eurónál. Ez azokra vonatkozik, akik járandósága nem lépte túl a havi 367 eurót.
Vannak, akik nem dolgozhatnak, és úgy próbálnak pluszpénzt szerezni, hogy albérlőt fogadnak, bérbe adják a lakásuk, házuk egy részét, sokszor csak egyetlen szobát. A bérbeadásból származó bevételt 500 euróig nem kell bevallani, csak az azt meghaladó összeggel kell elszámolni, és csak abból kell adót fizetni. Az adóbevallásban már ezzel a tétellel csökkentett összeget kell feltüntetni. Aki több ingatlant ad bérbe, a lakások, házak számától függetlenül csak egyszer számíthatja le az 500 eurós tételt.
Sok idős személy, hogy ne éljen magányosan, öregotthonba vagy a gyerekeihez, rokonaihoz költözik, és eladja a házát, lakását, vagy néhányan a felesleges telekrészt, termőföldet értékesítik. Az ingatlan eladásából származó bevétel csak az eladástól számított 5 év után mentesül az adó alól. A lakás vagy ház eladásából származó összegből nem kell adót fizetni, ha közvetlenül az eladás előtt legkevesebb 2 évvel ott állandó lakhellyel rendelkeztünk. Ha valaki korábban adja el az ingatlant, adót fizet, amelyet az ingatlan beszerzési és eladási ára közötti különbözetként számítanak ki. Le lehet vonni mindent, amit az ingatlanba fektetett, vagyis az ingatlant eladó személy csak a haszonból adózik. Ha olyan ingatlant ad el valaki, amelyet még a szüleitől vagy a házastársától örökölt, az eladásából származó bevétel mentesül az adó alól. Feltétel azonban, hogy az ingatlan legalább 5 évig volt az örökhagyó tulajdonában. Az eladásból származó bevételből nem kell adózni, ha az örökhagyónak ott legalább 2 évig volt állandó lakhelye. Ha nem egyenes ágon történő öröklésről van szó, az ingatlan eladása esetén szintén van lehetőség adómentességre – attól függően, az örökös mennyi ideig birtokolta, illetve milyen hosszú ideig rendelkezett ott állandó lakhellyel.
Ha a nyugdíjassal egy háztartásban él egy vagy több eltartott gyermek, érvényesítheti az adóbónuszt, de csak akkor, ha a nyugdíj mellett legkevesebb a minimálbér 6-szorosának megfelelő bevételre tett szert. Úgynevezett passzív bevételekre ezt a kedvezményt nem lehet érvényesíteni. Passzív bevételnek számít például a bérbeadásból, nem pénzbeli nyereményből, ingatlan eladásából, értékpapírokból származó jövedelem. Ha az idősebbek is vállaltak a nyári hónapokban külföldi idénymunkát, akkor a külföldről származó bevételt is be kell vallani. Az A és a B típusú nyomtatvány beszerezhető az adóhivatalban vagy letölthető a hivatal honlapjáról. A kitöltött űrlapokat elektronikusan, személyesen vagy postai úton kell legkésőbb március végéig eljuttatni az adóhatósághoz.
Sok nyugdíjasnak lehet bérbeadásból vagy ingatlan értékesítéséből egy kis pluszbevétele. Az alábbiakban bemutatunk néhány példát.
1. Fekete János nyugdíjasként tavaly összesen 1800 euró alkalmazotti fizetésre tett szert, amiből a munkaadója 72 euró biztosítási díjat és 328,32 euró adóelőleget vont le. Ezen kívül volt némi bevétele a bankkönyvére félretett megtakarítása kamataiból, amelyből forrásadót fizetett, úgyhogy azt már rendezte adózási szempontból. Mivel az adóköteles bevételei nem lépték túl a 2207,10 eurót, nem köteles adóbevallást készíteni, ő azonban úgy dönt, mégis kidolgozza, mert visszakaphatja a béréből levont adóelőlegeket, mind a 328,32 eurót. Fekete úr A típusú űrlapot tölt ki. A személyi adatokon kívül azt is feltünteti, hogy nyugdíjas. Az adómentes részt (4414,20 euró) nem érvényesítheti, ugyanis az egész évi nyugdíja (12 x 360 = 4320 euró) meghaladta a 4414,20 eurót. Adóalapként 1800 eurót, adókötelességként pedig nullát ad meg, ugyanis az adóköteles jövedelme alacsonyabb volt 2207,10 eurónál. Az adótúlfizetés tehát 328,32 eurót, amit a nyomtatványon levő kérvénnyel visszaigényel, és bejelöli, hogy kéri, az összeget utalják vissza a számlájára, megadja a számlaszámot is.
2. Tóthék nyugdíjasok, és tavaly úgy próbáltak egy kis pluszbevételre szert tenni, hogy bérbe adták a családi házuk egy részét. Úgy döntöttek, hogy a 4600 eurónyi hasznot 50:50 arányban elosztják, vagyis mindketten külön-külön kimutatnak 2300 euró bérbeadásból származó bevételt. Mindketten érvényesítik az 500 eurós adómentes tételt, így csak 1800- 1800 euró adóköteles összeget mutatnak ki. A nyugdíjon kívül egyéb bevételük nem volt, és mivel a bérbeadásból származó haszon fejenként nem lépte túl a 2207,10 eurót, nem kötelesek adóbevallást leadni.
3. A Kovácsék a nyugdíj mellett bérbe adtak egy kisebb lakást, összesen 5500 euró hasznot hajtottak be. Az ingatlan felújítására fordítottak 4000 eurót. Úgy döntöttek, ezt adókiadásként könyvelik el, az összbevételt és – kiadást egyaránt 47:53 arányban osztják el. Eszerint a feleség 2585 euró bevételt és 1880 euró kiadást, a férj pedig 2915 euró hasznot és 2120 euró kiadást mutat ki. Mindketten érvényesítik az 500 eurós adómentes tételt, így végül a feleség 2085 euró, a férj pedig 2415 euró hasznot számláz. 2020-ban egyéb adóköteles jövedelmük nem volt. Mivel a feleség hivatalos összjövedelme alacsonyabb volt 2207,10 eurónál, nem kell adóbevallást készítenie, csak a férjnek, aki az adóbevallási íven 2415 adóköteles bevételt és 1756 euró kiadást [2120 x (2150 : 2650)] tüntet fel.
4. A Szabó házaspár tavaly márciusban eladott egy lakást, amely 2010. szeptember 18-ától volt a tulajdonukban. A feleségnek 1998-tól ott volt az állandó lakhelye, a férj viszont nem volt oda bejelentve. A bevételből csak akkor nem kell adót fizetni, ha az eladónak az értékesített ingatlanban legalább 2 évig állandó lakhelye volt. Ezt a feltételt csak a feleség teljesíti, ezért a házaspár úgy dönt, hogy az értékesítésből származó hasznot 100% és 0% arányban osztják el a feleség javára. Ebben az esetben a bevételből egyáltalán nem kell adózni, vagyis emiatt nem kell adóbevallást kidolgozniuk.
5. Varga Sándornak 2020. január 1-jétől összesen 4000 euró öregségi nyugdíjat folyósítottak. Ezen kívül tavaly részvényekből is volt bevétele. A 2019-ből származó 1000 eurós részvény értéke tavaly 1127 euró volt, amit a részvényt kibocsátó társaság visszavásárolt tőle. A haszonból, 127 euróból (1127-1000) 24,13 euró forrásadót vontak le. Varga úr eldöntheti, hogy ezt a bevételt már adózási szempontból rendezett tételként kezelje-e, és nem tünteti fel az adóbevallásában, vagy ezt az összeget beleszámítja az adóalapba, és a levont adót adóelőlegként könyveli el. Varga úr úgy döntött, az utóbbi megoldást választja. Eszerint B típusú űrlapot kell kitöltenie, és a 1127 eurót bevételként kell feltüntetnie, és mivel ebből forrásadót vontak fel, nem kell belőle adóznia, vagyis a 94. sorba 0 euró adókötelességet ír, a 102. sorban pedig a forrásadóként levont összeget, a 24,13 eurót feltünteti adóelőlegként. Ugyanilyen összegű adótúlfizetést adhat meg a 110. sorban. Varga úr az adóbevallás részét képező kérvényen igényelheti ennek az összegnek a visszafizetését, és kiválaszthatja, ez milyen formában – postai úton vagy banki átutalással – történjen.
(sza)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
