A Románia, előre választási szövetség elnökjelöltje, Crin Antonescu kezdeményezésére benyújtották a parlamentben azt a törvényjavaslatot, amely 65 évre emelné az ügyészek és bírák nyugdíjkorhatárát – ismertette tegnap Facebook-oldalán Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke jelezte, nem csupán a korhatáron változtatnának, céljuk a különleges nyugdíjak csökkentése is.
Az RFI-nek nyilatkozva Kelemen Hunor elmondta, hogy Románia 263–264 millió eurós uniós helyreállítási forrástól eshet el, ha nem rendezi a különnyugdíjak kérdését. Ezért a koalíció úgy döntött, hogy tervezetet nyújt be a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatáráról és a nyugdíjuk kiszámításáról. Elmagyarázta: a jogszabályjavaslat szerint csak 65 éves korukba mehetnek majd nyugdíjba azok a bírák és ügyészek, akik a törvény hatálybalépése után kerülnek be az igazságügyi rendszerbe. A már korábban bekerült bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát nem egyik napról a másikra, hanem csak fokozatosan emelik meg, a pályakezdésük időpontjától és a szolgálati idejüktől függően. Így a tervezettel kapcsolatban nem merülnek fel alkotmányossági problémák – részletezte.
Az RMDSZ elnöke hozzátette, a koalíció tervezete a méltányosság elvén alapul. „Ha egy tanító, tanár vagy sebész 65 éves koráig dolgozhat, egy bíró ezt miért nem teheti meg? Milyen pluszstresszt kell elviselnie egy idegsebészhez vagy egy tanárhoz képest? A bírák azt mondják, hogy túlterheltek. Mindenki túlterhelt – a tanár is, akinek Románia jövőjéről, a gyermekeinkről kell gondoskodnia, és a sebész is, aki agyat műt vagy felnyitja a mellkast” – érvelt Kelemen.
A jogszabályjavaslat szerint 2026. január elsejétől a bírák, ügyészek, az alkotmánybíróság tagjai, a legfelsőbb bíróság és az alkotmánybíróság segédbírái, valamint a jogi szakértői személyzet tagjai akkor vonulhatnak nyugdíjba és részesülhetnek szolgálati nyugdíjban, ha a szolgálati idejük kizárólag ezekben a beosztásokban elérte a 25 évet és betöltötték a 48 évet. A tervezet függeléke szerint a bírák és az ügyészek nyugdíjkorhatára 2026-tól 2029-ig évente hat hónappal emelkedik, és 2029-ben eléri a 49 évet és hat hónapot; 2029-től évente egy évvel emelkedik, és 2045-ben eléri a 65 évet. A nyugdíjra jogosító szolgálati idő 25 év marad.
A tervezet szerint a nyugdíj összege a nyugdíjba vonulás időpontját megelőző utolsó 48 hónapban kapott havi bruttó juttatások (bér és bérpótlékok) átlagának 65 százaléka a jelenlegi 80 százalék helyett. Az összeg nem haladhatja meg a nyugdíjba vonulás időpontját megelőző hónapban kapott nettó jövedelmet.
Gyorsított megvitatás
Marcel Ciolacu miniszterelnök tegnap közölte: a kormánypártok vezetői azért nyújtották be a parlamentben a bírák és ügyészek nyugdíjazásával kapcsolatos törvénytervezetet, mert Románia nem engedheti meg magának 230 millió eurós uniós helyreállítási forrás elvesztését. Hozzátette, hogy a javaslat célja a nyugdíjasok közötti egyenlőtlenségek megszüntetése, a járulékfizetés és a nyugdíjkorhatár tekintetében egyaránt. Ennek megfelelően a nyugdíjkorhatár 65 év lesz „mindenkinek, beleértve a különleges nyugdíjasokat is” – írta Facebook-bejegyzésében.
A képviselőház házbizottságának tegnapi döntése szerint a törvénytervezetet sürgősségi eljárással vitatja meg a parlament, első házként a képviselőház, döntő házként a szenátus.
CSM: elmaradt az egyeztetés
A tervezetre reagálva a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) tegnap közleményében hangsúlyozta: a bírák és ügyészek jogait érintő bármilyen törvénymódosítást csak az alkotmányos előírások tiszteletben tartásával és az igazságügyi rendszer képviselőivel folytatott „valós és őszinte” párbeszéd után lehet véghezvinni. Megjegyezték, hogy a tervezet kidolgozói nem egyeztettek a kezdeményezésről a CSM képviselőivel, akik a jogszabályjavaslat tartalmát sem ismerik. Úgy vélték, a jogalkotási folyamat átláthatóságának hiánya fokozza a bizonytalanságot.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
