Orbán Viktornak sikerült megvalósítania azt, amit a britek szerettek volna kilépésük előtt. A miniszterelnök újradefiniálta az Európai Unió lényegét – összegezve így értékelte az európai uniós csúcson létrejött megállapodást Róna Péter közgazdász.
Az Európai Unió szerkezetében szinte a kezdetek óta – az 1957-es római szerződés óta – mindig ott lebegett bizonyos feszültség két felfogás között. Az egyik az volt, hogy a szerződés egy gazdasági szerződés, gazdasági kérdésekkel foglalkozik, és a gazdasági érdekek egyeztetésére, annak érdekében jött létre. A másik felfogás szerint az Európai Unió gazdasági szerkezetére való koncentrálás annak érdekében történt, hogy előkészítse Európát a föderális unió létrehozatalára – fejtette ki véleményét Róna Péter közgazdász a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
„A két felfogás között az a különbség, hogy az első kizárólag, illetve dominánsan az érdekek megfogalmazása körül forog. A második pedig az értékek egyeztetése, összehangolása és a közös értékrendszer bevezetése mellett kardoskodik” – emelte ki.
A briteknek az Európai Unió mint gazdasági érdekszövetség teljesen megfelel, de az Európai Unió ne foglalkozzon – Róna Péter példájával élve – például az emberi jogokkal, mert a briteknek valószínűleg több ismeretük, tapasztalatuk van ezzel kapcsolatban.
Róna Péter elképzelhetőnek tartja azt, hogy ha a vétó körüli vita előbb lezajlik, és ilyen eredménnyel, mint ahogy most, akkor a britek nem lépnek ki az Európai Unióból.
Tulajdonképpen a vita lezárása arról szól, hogy az európai pénzek, a gazdasági tényező védelmében az Európai Unió alkalmazhat szankciókat, de a szankcionálás fogalma nem terjed túl gazdasági kérdéseken. Róna Péter ezért enged következtetni arra, hogy ezt a britek elfogadták volna, hiszen Nagy-Britannia európai tevékenysége a gazdasági szférában nem volt különösebb vita tárgya.
A közgazdász véleménye szerint elsősorban a Nyugatnak és ezzel kapcsolatban Németországnak, a német nagy multinacionális cégeknek idáig az volt az érdekük, hogy Magyarország, Lengyelország, Közép-Európa általában véve szállítsa az olcsó munkaerőt, amivel majd Nyugat-Európa megvédi versenyképességét a világpiacon.
„Itt van egy fontos változás, nevezetesen az, hogy az olcsó munkaerő jelentősége a közeljövőben jelentős mértékben leértékelődik, ugyanis jönnek a robotok és a mesterséges intelligencia, ami az olcsó munkaerőt nagy részben helyettesíti” – tette hozzá Róna Péter.
Ennek következtében könnyen lehet, hogy a német tőke, mely nagy lelkesedéssel és elszántsággal szorgalmazta az olcsó munkaerő rendelkezésére bocsátását, most elkezd kiszállni ebből az elméletből, mert az ipar, a szolgáltatások és az egész gazdaság egy alapvető folyamaton megy át, ahol a munkabér, a munkaerő és a munkaköltség jelentősége és súlya csökken, hiszen nem lesz szükség annyi munkaerőre. Egészen más tényezők, mint például a szellemi felkészültség, a képességek nagyobb hangsúlyt kapnak – zárta a beszélgetést Róna Péter közgazdász.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
