Megégtek a fák a hőségben: súlyosabb az idei aszály, mint 2022-ben Tornyai Bianka2026. 09. 21., h – 14:52
Az idei súlyos aszály miatt már nyáron sárguló, lehulló leveleket lehetett látni az erdőkben. A szakemberek szerint a valódi károkat csak jövő tavasszal lehet felmérni. A szárazság hosszabb távon okozhat komoly problémákat, a megoldás a vízmegtartás lehetne.
A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) vizsgálata alapján az idei aszály súlyosabb, mint a 2022-es: jóval hosszabb ideje tart a jelentős, helyenként szélsőséges szárazság, ami a mezőgazdaságban és az erdészetben is éreztette hatását. Jozef Rozkoš fenológus, az élőlények, elsősorban a növények és állatok életciklusában periodikusan ismétlődő jelenségek és az időjárás közötti kapcsolatokat vizsgáló szakember kifejtette, számos erdei fafajtánál megfigyelhető, hogy a szárazság miatt a levelek már nyáron elkezdtek sárgulni és lehullani. Az első jeleket a nyár elején az akácokon, elszórtan a hársfákon és a nyírfákon észlelték, a bükk levelein pedig július végétől lehetett látni a szárazság nyomait.
Megégtek a fák
Rományik György erdészmérnök megerősítette a hidrometeorológiai intézet megállapításait. Elmondta, hogy együttműködnek az intézettel és folyamatosan monitorozzák az erdőket.
„Nyár közepén a hársfa elsárgult és részben ledobta a leveleit, ami a rendkívüli forróság miatt történt, lényegében megégtek a fák, számukra is kibírhatatlan volt a nyár. Azt, hogy az olyan nemes fáknál, mint a tölgy vagy a bükk, mekkora a valódi kár, csak jövő tavasszal lehet felmérni, akkor fog kiderülni, hogy a most látszólag elszáradt fák kihajtanak-e újra, egyelőre nehéz megállapítani, hol vannak elhalt és hol megégett részek”
– magyarázta a szakember. Elmondta, hogy a fáknál létezik egy önvédelmi mechanizmus, ami például az akácfán nagyon jól megfigyelhető: ha erős a napsugárzás, összehúzza a leveleit, hogy kisebb legyen az elpárolgás és ne égjen meg.
Országos aszálykárok
Kifejtette, hogy a mélyebben gyökerező fajok egyelőre nincsenek komolyabb veszélyben, illetve látható, hogy a vízpartokon, a folyók mentén, ahol a párolgás miatt magasabb a levegő víztartalma, ott még túlélik a fák a forróságot, de a tatár juhar vagy a fűzfa esetében látni lehet az elszívó effektust és látható a vízhiány, hiába vannak a vízparton.
„Az ideihez hasonló extrém forróságot még nem tapasztaltunk, de már tavaly is voltak finomabb megnyilvánulásai. Most az egész országban látjuk az aszálykárokat, tavaly kisebb területeken figyeltük meg. A sziklás területeken rosszabb a helyzet, ahol vékonyabb a talaj, a fák gyökerei nem tudnak mélyen megkapaszkodni, a hőség a fenyvesekre is kihatással van”
– egészítette ki.
Száz év múlva kiderül
Rományik György azonban hozzátette, erdészeti szempontból fél-egy évet vizsgálni lényegében semmit sem jelent, hiszen 100 éves ciklusokban kell gondolkodni, amit a ma emberének nehéz elfogadni, mivel hozzászokott, hogy mindent azonnal megkaphat. Szerinte hosszú távon arra lehet számítani, hogy új fajok fognak meghonosodni Szlovákiában. Elmondta, hogy vannak kutatóintézetek, amelyek azzal foglalkoznak, hogy a déli területekről próbálnak behozni magot, csemetét és meghonosítani.
„Más fajok meghonosítása nem újdonság, a most őshonosnak gondolt fák között is vannak olyanok, amelyeket a múlt század elején hoztak be Amerikából, például a duglászfenyő. A gondot inkább az jelenti, hogy ha most valamit kiültetünk, abból 50-100 év múlva lesz kivágásra, feldolgozásra alkalmas fa. Ha a szárazság 4-5 éven át sújtaná az erdőket, azt megéreznénk a piacon: egy ideig sok lesz az eladó fa, később pedig hiánycikk lesz. A szárazság leginkább a csemeték utánpótlására lesz kihatással, egyszerűen nem lesz csemete”
– mutatott rá az erdészmérnök.
Az első a vízmegtartás
Úgy fogalmazott, várhatóan a magtermés is szűkösebb lesz, csíraképtelen, a száraz talajban nem fog tudni kikelni. A szakembereknek fog kelleni pótolni a csemetéket, többet kell majd nevelni, ami öntözés nélkül elképzelhetetlen, ez viszont azért lehet problémás, mert az a csemete, amelyik hozzászokott a rendszeres öntözéshez, a kiültetés után a száraz talajban elpusztul. Hozzátette, 1-2 aszályos év nem okozhat komoly gondot, kisebb lesz ugyan a fatömegek gyarapodása, de ha tartós lesz az extrém hőség, annak már hosszú távú következményei lesznek. Rományik György kiemelte, a vízvisszatartás lehet a megoldás a problémára és egyben a legnagyobb kihívás is a jövőre nézve.
A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet vizsgálata szerint a sárgulás a gyümölcsfákon és a cserjéken is megfigyelhető volt, az alma-, körte- és szilvafák esetében az éretlen gyümölcs idő előtt lehullott, illetve a szilva és a barack 3-4 héttel korábban kezdett beérni. Az őszi vetésű mezőgazdasági növények betakarítása a normál időszakhoz képest 9-28 nappal korábban kezdődött, a tavaszi növényeket 5-19 nappal korábban kezdték aratni.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
