– adja hírül az Átlátszó honlapján Csikász Brigitta újságírónő a Fővárosi Törvényszék sajtóosztályára hivatkozva.
Február 9-én „Még mindig nincs leírva Budaházyék ítélete – megbüntették a késlekedő bírónőt” címmel a következő cikk jelent meg a blog.atlatszo.hu-n:
„Lassan fél éve lesz annak, hogy Budaházy György és társai első fokon megkapták büntetésüket, ugyanakkor a kihirdetett verdiktet az ítélkező bíró, Kenéz Andrea a mai napig nem foglalta írásba – tudta meg az Átlátszó. A Fővárosi Törvényszék részéről megkeresésünkre azt nyilatkozták, hogy mivel a bírónő nem készült el a munkával, intézkedéseket tettek vele szemben.
„A Fővárosi Törvényszék elnöke visszavonta a bíró munkahelyen kívüli munkavégzésre vonatkozó engedélyét, továbbá más, szigorú igazgatási intézkedéseket kezdeményezett” Kenéz Andrea bírónővel szemben – közölte a bíróság sajtóosztálya az Átlátszó megkeresésére. Afelől érdeklődtünk, hogy a Budaházy György és társai ellen terrorcselekmény bűntette miatt meghozott ítélet miért nincs még leírva. Budaházy György védője, Szikinger István szintén úgy nyilatkozott, hogy a bírói döntést írásba foglalva a mai napig nem kapták kézhez.
A törvényszék részéről megjegyezték azt is, hogy „a büntető kollégium vezetője a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott többlethatáridőt biztosította a bíró részére”, de ez sem vezetett eredményre, ezért tették meg a már említett intézkedéseket. Megjegyezték, hogy „késik az írásba foglalás, de az folyamatos”.
Bírósági forrásaink szerint Kenéz Andrea bírónőt nagyon megviselték azok a támadások, amelyek a Budaházyék eljárása során érték.
Emlékezetes, tavaly rendőröknek kellett a Fővárosi Törvényszéken felsorakozniuk, amikor a Budaházy-perben kihirdetett ítélet után a vádlottak szimpatizánsai kiabálni kezdtek, sőt még a tárgyalóterem ajtaját is feltépték.
Az egyenruhásoknak a karzatot ki kellett üríteniük. Közben Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője összevitatkozott a bíróval, akinek korábban, még 2010-ben nyílt levelet is írt Budaházy György mellett kiállva, és kérve előzetes letartóztatásának megszüntetését.
A vád szerint a Budaházy György által létrehozott Magyarok Nyilai nevű szervezet a szocialista-szabad demokrata kormányzás idején, 2007 és 2009 között erőszakosan próbált beavatkozni a hazai politikába. Így meg akarták akadályozni az egészségügyi törvény elfogadását, majd Gyurcsány Ferenc lemondása után Bajnai Gordon kormányalakítását. A vádpontok között szerepeltek Molotov-koktélos támadások és Csintalan Sándor megverése is.
Budaházy György 2009 júniusában került előzetes letartóztatásba, ahonnan két év múlva került házi őrizetbe, majd kapott lakhelyelhagyási tilalmat. A Budaházy ellen folyó büntetőeljárások közül az egyik arról szólt, hogy az ügyészség a férfit alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészületével vádolta a megjelent írásai miatt. Ebben az ügyben a Kúria 2012-ben végül harmadfokon felmentette Budaházyt.
Az ítélet és a házi őrizetes-előzetes letartóztatásos csiki-csuki
Kenéz Andrea bírónő Budaházyra bűnszervezetben, társtettesként elkövetett terrorcselekmény, felbujtóként testi sértés és kényszerítés bűntette miatt tizenhárom év fegyházban letöltendő szabadságvesztést szabott ki, és tíz évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A vádlottak fellebbezést nyújtottak be.
Budaházy György és hat vádlott-társa a súlyos büntetés ellenére házi őrizetbe került, további három emberrel szemben pedig a bírónő lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el.
Később a vádhatóság sikerrel fellebbezett a házi őrizet ellen, így tavaly október végén Budaházy György előzetes letartóztatásba került. A férfi védője, Szikinger István azért nem értett egyet a bíróság döntésével, mert nem vizsgálták meg, hogy a két hónap alatt, amíg védence házi őrizetben volt, megpróbált-e elrejtőzni, befolyásolt-e tanúkat, vagy fennállt-e a bűnismétlés veszélye.
Szikinger István jelezte, hogy a strasbourgi emberi jogi bíróság eljárását kezdeményezi Budaházy György érdekében, Morvai Krisztina pedig közkegyelmet kért a Budaházy-ügy terheltjeire.
Elmaradt írásba foglalás, távozó kollégiumvezető
Ezen fejlemények idején, de a mai napig sem foglalta írásba a bírónő az ítéletet, amire a szóbeli kihirdetés után legfeljebb hatvan napja lett volna. Amíg a bírói döntés nincs leírva, addig az eljárás nem kerülhet másodfokra és nem születhet az ügyben jogerős ítélet.
Kenéz Andrea ellen jó néhány évvel ezelőtt már kezdeményezett fegyelmi eljárást a Fővárosi Törvényszék (akkor még Fővárosi Bíróság) elnöke, mert a bírónő több esetben is jelentősen túllépte az ítéletek írásba foglalására kapott határidőt. Az egyik a Tocsik-ügy volt, a másik pedig szintén egy rendkívül bonyolult, 46 vádlottas büntetőper.
Kenéz Andrea részére – mint az Átlátszó érdeklődésére küldött bírósági válasz tartalmazza – többletidő is rendelkezésre állt Mikó Gergelynek, a büntető kollégium vezetőjének a jóvoltából. De ezzel sem tudták elérni, hogy a bírónő befejezze az ítélet leírását. Egy forrásunk szerint Mikó Gergely ezért távozott a posztjáról.
Erre vonatkozóan az Átlátszó azt a tájékoztatást kapta, hogy a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának vezetője 2016. december 31-i hatállyal mondott le tisztségéről, ami az ő személyes döntése volt. Az Országos Bírósági Hivatal 2016. december 20-án pályázatot írt ki a kollégiumvezetői állás betöltésére, annak elbírálásáig a törvényszék elnöke Gimesi Ágnes kollégiumvezető-helyettest kérte fel.”
(Csikász Brigitta, blog.atlatszo.hu)
Budahazy.org megjegyzés: A fenti hírről a vádlottak és védőik is a sajtóból értesültek. A bíróság nem áll szóba a vádlottak képviselőivel. Van akinek már két hónapja nem bírálták el a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott kérelmét, többeknek egy hónapja áll ugyanígy megválaszolatlanul a kérelme. Amíg egy beadott kérelem elbírálás alatt áll, addig nem lehet újat benyújtani. A bírói késlekedés számos esetben előidéz jogsérelmet azzal, hogy akadályozza az elvileg alanyi jogon járó jogorvoslati lehetőséget. A hír, mi szerint Kenéz Andrea bírónőt megbüntették, nem segít a jogellenes állapot megszüntetésén, valamint a tárgyalások során megtapasztalhattuk, hogy az ilyen ejnye-bejnyék mennyire hatják meg a bírói testületet.
Forrás:budahazy.org
Tovább a cikkre »
