A migrációs krízisre mielőbb megoldást kell találni, mert dominóként dőlnek be az uniós alapértékek: a kialakult helyzet már aláásta a szabad mozgáshoz való jogot, s rövidesen a szabad munkavállaláshoz valót is ki fogja kezdeni – mondta lapunknak Orbán Balázs. A Migrációkutató Intézet vezetője szerint megbukik a föderalizmus az EU-ban, mert a brüsszeli döntéshozók a krízist még mélyebb integrációval akarják kezelni.
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke a minap azt mondta, hogy az Európai Unió széteshet a nacionalizmus, a nemzetállami gondolkodás miatt. A széthullás veszélyével Orbán Balázs is egyetért, de a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója és a Migrációkutató Intézet vezetője más okokat lát a probléma mögött: az unió lassú, bürokratikus és vak ténykedése a gátja – egyebek mellett – a migrációs válság megoldásának, amelynek során Brüsszel ráadásul a tagállamok közti szolidaritást is megöli. Orbán Balázs rámutatott, a krízisre mielőbb megoldást kell találni, mert a kialakult helyzet már aláásta a szabad mozgáshoz való jogot, s rövidesen a szabad munkavállaláshoz való jogot is ki fogja kezdeni.
A főigazgató kiemelte, sorra, dominóként dőlnek be azok az alapértékek, amelyekért az Európai Unió létrejött. „Megoldás pedig azért nem születik, mert a brüsszeli döntéshozók mindig föderatív választ akarnak adni a felmerülő problémákra, s amikor az utóbb működésképtelennek bizonyul, a még súlyosabb problémákat még mélyebb integrációval akarják kezelni – húzta alá Orbán Balázs. „Holott vannak olyan területek, amelyeket a tagállami különbözőségek miatt nemzeti hatáskörben kellene megoldani”. Szerinte jól látszik, hogy a több Európa kevesebb Európát eredményez. Úgy véli, a tervezett kötelező betelepítési kvóta is e körbe tartozik. A szakember szerint e halálra ítélt elképzelés is jól mutatja, hogy éppen megbukik a föderalizmus az unióban.
A szakember úgy véli: mára – részben a párizsi tragikus terrorcselekmények, részben a célországokban növekvő gazdasági és társadalmi feszültségek hatására – megszületett az európai vezetőkben a felismerés, amit Magyarország régóta hangoztat: nem jó, ha ekkora embertömeg ellenőrizetlenül érkezik a kontinens szívébe. Ezt ma már a bevándorláspártiak jelentős része is elismeri, noha itt továbbra is komoly felfogásbeli különbségek vannak Európában. Arról, hogy a migránsok számát miként lehet csökkenteni, úgy vélekedett, ebben a helyzetben nem szabad alábecsülni a politikai kommunikáció erejét, egyértelművé kell tenni kifelé, hogy Európa megtelt.
Ahogy Angela Merkel hívószavának meglett a hozadéka, ennek is meglenne. A főigazgató egy másik problémára is rámutatott: a jelenlegi uniós szabályozás alapján a menekülteknek – mindegy, hogy háborús konfliktus, klímaváltozás, etnikai problémák, elszegényedés, túlnépesedés miatt indulnának útnak – nincs lehetőségük legálisan Európába érkezniük, ezért választják az illegális beáramlást. A kontinens lakóinak és a migránsoknak is közös érdeke, hogy ez a gyakorlat megszűnjön, és az unió határán vagy azon kívül álljanak fel kérelmezési pontok. Ezekben anélkül lehetne elbírálni sorsukat, hogy szabadon mozognának az EU területén. Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének ötlete, miszerint őrizetbe kellene venni a migránsokat, Orbán Balázs szerint jelentős lépés a rendrakás irányába. Ez a terv kicsit hasonlít az ausztrálok által alkalmazott megoldáshoz, ott aki jogtalanul lép be a kontinensnyi állam területére, az deklaráltan – és a gyakorlatban is – elveszíti az esélyt a letelepedésre.
A szakember beszélt arról is: az Iszlám Államot nem kizárólag egy klasszikus értelemben vett erőszakszervezetként kell elképzelni, az IS ugyanis büszke arra, hogy az államiság jegyeit mutatja – szemben az al-Kaidával. Ebből azonban az is következik, hogy hagyományos katonai eszközökkel sikerrel fel lehet lépni ellenük – úgy, mint korábban a tálibok ellen. A probléma másik oldala viszont az Európában gerillamódszereket alkalmazó, radikális terroristák. Ellenük szinte csak a titkosszolgálati módszerek lehetnek hatásosak. Arra a kérdésre, hogy például Németországban több száz terrorgyanús személy él, miközben a jogszabályok miatt alig lehet valamit kezdeni velük, azt felelte: a szakszolgálatok teszik a dolgukat. Egy gyanús személy folyamatos megfigyelése azonban nagyjából negyven szakszolgálati munkatársat igényel, ami rendkívül magas szám. Ha Európában mondjuk tízezer potenciális veszélyt jelentő személy van, akkor négyszázezer titkosszolgálati szakember munkájára lenne szükség a folyamatos megfigyeléshez.
magyaridok.hu
Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »
