Stagnáló lakásárakra lehet számítani a következő egy évben, miután az ingatlankínálat várható bővülése visszafogja az eddigi gyors áremelkedést. Előreláthatólag ősztől az albérleti piacon is véget ér a drágulás, ugyanis egyre kevesebben tudják megfizetni az egekbe szökött tarifákat. Így a bérbeadóknak azzal kell szembesülniük, hogy vagy olcsóbban adják ki ingatlanjukat, vagy tartják a magas díjat, de akkor sokat áll majd üresen a bérlemény.
Rövidesen fordulópont következik be a hazai lakáspiacon, ugyanis hamarosan megáll az ingatlanárak és az albérleti díjak növekedése – nyilatkozta lapunknak a Balla Ingatlanirodák tulajdonos ügyvezetője. Balla Ákos elmondta: az épületek drágulásának az vet véget, hogy a lakáshitelek forintosítása következtében rövidesen megugrik a kínálat a piacon, hiszen számos család kénytelen lesz otthona értékesítése mellett dönteni a magas törlesztőrészletek miatt. A kínálati oldal erősödése pedig ahhoz vezet, hogy megszűnik az eddigi lakáshiány árfelhajtó hatása. Így a következő egy évben előreláthatólag stagnálnak majd az árak.
Fenntarthatatlan albérleti árszint
A szakember úgy véli: hasonló a helyzet az albérleti díjak esetében is. Az elmúlt időszakban az erős keresleti nyomás odavezetett, hogy túlzottan magasba szöktek a tarifák. Egy 2,5-3 szobás családi lakás bérleti díja elérheti a havi 100-150 ezer forintot, rezsi nélkül. Eközben egy 1,5-2 szobás panellakásért havi 60 ezer forintot is elkérnek a tulajdonosok, s ebben az összegben sincsenek benne a közműdíjak. Ez az árszint azonban fenntarthatatlan, mert a legtöbb bérlő számára megfizethetetlen.
Emiatt a fűtési idény kezdetén, amikor megugranak a rezsiköltségek, sokan elhagyják majd mostani bérleményüket, és keresnek helyette egy olcsóbbat. Ezért sok bérbeadónak kell majd azon elgondolkodnia, hogy mi a jobb számára: ha hosszú távra tervez, és olcsóbban adja ki az ingatlanját, vagy ha tartja a magas bérleti díjat, de akkor sokat áll majd üresen a bérlemény.
Júliusban továbbpörgött a piac a Duna House ingatlanár-felmérése szerint: Kelet-Magyarországon 135 ezer forint, nyugaton 147 ezer forintos négyzetméteráron vásárolták a panellakásokat. Ezért a típusért Pesten négyzetméterenként 254 ezret, Budán 283 ezret fizettek a vásárlók. A téglaépítésű lakásokért keleten 153 ezer, nyugaton 212 ezer forintot adtak ki a vevők. Míg Pesten 279 ezer, Budán 390 ezer, a belvárosban pedig 439 ezer forintos átlag négyzetméteráron keltek el a lakások.
A XIII. kerület a legnépszerűbb
A cég tanulmányából az is kiderül, hogy minden ötödik Budapesten ingatlant vásárolni szándékozó a XIII. kerületet is lehetséges célpontnak jelölte meg, ezzel a városrész Duna House adatai szerint még mindig a legnépszerűbb célpont.
Ezt követi – nem sokkal lemaradva – a VI., VII., XI. és a XIV. kerület. Júniushoz képest szinte az összes kerület iránt hasonló vagy növekvő érdeklődést mutatnak a leendő vevők, egyedül az I. és a III. kerület vesztett egy-egy százalékot a népszerűségéből.
Négy százalék is elég
A családi házak esetében alacsony, mindössze négyszázalékos árcsökkentésre volt szükség országszerte ahhoz, hogy a vásárlók érdeklődését felkeltse az ingatlan. A vevők Budapesten további hét, Pest megyében nyolc, vidéken pedig kilenc százalékot tudtak átlagosan alkudni. A téglaépítésű lakások esetén viszont csupán egy-két százalékos árengedmény volt elérhető.
A vevők 30 százaléka júliusban is befektetési célból vásárolt, és átlagosan 19,5 millió forint körüli összeget költöttek a jobbára 70 négyzetméter körüli lakásokra. Minden negyedik vevő az első lakását vásárolta, de az ilyen kuncsaftoknál is magas volt az átlagérték, a 60 négyzetméteres lakásokra 18,3 milliót adtak ki. Vidéken minden negyedik vevő nagyobb lakásba költözött: ők átlag 104 négyzetméteres ingatlant vettek 16,5 milliós átlagáron. A befektetők aránya ugyanitt 22 százalék volt, csupán egy százalékkal több, mint az első lakást vásárlóké.
Minél nagyobb, annál jobb
A Duna House adatai szerint Budapesten az eladói oldalon a nagyobb lakásra vágyók voltak a legtöbben, ők a piac 36 százalékát képviselték. Az ilyen tulajdonosok 54 négyzetméteres lakásaiktól váltak meg, átlag 17,3 millióért. A forgalom 22 százalékát tették ki azok, akik örökölt ingatlanjuktól váltak meg, ők 16,4 milliós bevételre tettek így szert. Vidéken minden harmadik eladó örökölt ingatlant értékesített 9,3 millió forintos átlagon.
A fővároson kívül minden negyedik eladó szeretne nagyobb ingatlanba költözni, ők az átlagosan elérhető 12,2 milliós eladási ár bezsebelését követően keresik következő lakhelyüket. Az eladók ötöde menne kisebb otthonba, ezért 90 négyzetméteres lakásaikat adták el átlagosan 13,1 millió forintért. Vidéken ugyanakkor csökkent az olcsóbb ingatlanok aránya a teljes forgalomban – derítette ki a Duna House az idei és a tavaly júliusi adatok összehasonlítása során.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
