Maratoni hosszúsági tárgyalássorozatot követően megállapodtak az uniós állam- és kormányfők az EU költségvetéséről és a helyreállítási alapról.
Az egyezségben nem szerepel a „jogállamiság” kitétel, ami Orbán Viktor miniszterelnök legfőbb kérése volt. Mark Rutte holland kormányfő azt szerette volna elérni, hogy bármely ország kérésére felfüggeszthessék a források kifizetését, az elfogadott szövegben végül ez nem így szerepel. Csak kivételes esetekben, ha a források elköltése eltér az eredeti céloktól, akkor kérhetik a Tanács elnökét, hogy a történteket vigye az uniós testület elé, és ott vitassák azt meg.
Az Európai Unió 2021-2027 közötti költségvetése 1074 milliárd euró, melyet egy 750 milliárd eurós helyreállítási alappal egészítenek ki. Ebből 390 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás lesz (eredetileg 500 lett volna), a maradék összeget kölcsönként vehetik fel a tagállamok.
Megszületett a megállapodás az EU hétéves keretköltségvetéséről és a helyreállítási csomagról
Az európai uniós tagállamok vezetői elfogadták az EU 2021 és 2027 közötti időszakra szóló keretköltségvetését és a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi csomagot – jelentette be Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a pénteken kezdődött uniós csúcstalálkozót követően, kedd hajnali Twitter-üzenetében.
Brüsszelben megszületett a megállapodás, Orbán Viktor miniszterelnök elérte, amit akart – írta az Origo hétfő este.
A portál szerint
Angela Merkel német kancellár ígéretet tett, hogy a német elnökség alatt, 2020. végéig lezárja a Magyarországgal szemben indított hetes cikkely szerinti eljárást.
Hozzátették:
Orbán Viktornak most nem sikerült elérnie, hogy az NGO-k ne kapjanak pénzt a büdzséből, de Magyarország ezért a célért tovább fog harcolni – írták.
Emlékeztettek: a magyar parlament múlt kedden megszavazta, hogy a magyar kormány milyen feltételekkel tárgyalhat Brüsszelben, azaz, miként támogathatja az Európai Unió koronavírus-járvány okozta gazdasági károk enyhítését célzó hitelfelvételét. A támogatási feltételek között szerepel, hogy a szegényebb országok nem kaphatnak kevesebb forrást, mint a gazdagok; a pénzt kizárólag a gazdaság újraindítására, a gazdasági növekedés beindítására, a munkahelyek védelmére és új munkahelyek teremtésére lehet fordítani; továbbá a forrás nem köthető össze olyan politikai és ideológiai feltételekkel, mint a jogállamiság, illetve a bevándorlás kérdésének a megítélése. Orbán Viktor miniszterelnök egy ilyen parlamenti határozattal utazott Brüsszelbe tárgyalni.
A magyar kormány álláspontja az, hogyha az uniós tagállamok közösen veszik fel a hitelt, a feltételekről is közösen kell dönteniük – emelték ki.
„Összességében egyértelmű magyar sikerrel zárult az eredetileg két naposra tervezett, végül négy hosszú napig tartó brüsszeli csúcs”: Orbán Viktor elérte, amit akart, Magyarország a tervezettnél hárommilliárd euróval többet kap, és év végéig – mint azt Angela Merkel megígérte – lezárják a hetes cikkely szerinti eljárást – olvasható az Origo cikkében.
A négy napos tárgyalás alatt kisebb csoportokban éjszaka és nappal is folyamatosak voltak a tárgyalások. Az úgynevezett takarékos négyek mereven ragaszkodtak álláspontjukhoz a pénzek elosztásával kapcsolatban, köztük volt a Magyarországot támadó Hollandia is.
A megállapodást Varga Judit igazságügyi miniszter egy Facebook-bejegyzés keretében üdvözölte:
– fogalmazott a miniszter.
Sokáig úgy tűnt, hogy Hollandia szab majd gátat a megegyezésnek
A miniszterelnök a hétvégén azt mondta: a hollandok egy olyan eszközt kívánnak bevezetni, amely ellenőrzi az uniós pénzek kifizetését és felhasználását, különösen a déli országok esetében. Szólt arról is, hogy ez az eszköz politikai feltételekhez kötné a kifizetéseket, amit az Országgyűlés határozata szerint ezt nem lehet megtenni.
– húzta alá Orbán Viktor.
„Nem tudom mi a személyes oka a holland miniszterelnöknek, hogy utáljon engem vagy Magyarországot, de nagyon keményen támad minket. Egyértelművé tette, hogy mivel Magyarország – véleménye szerint – nem tartja tiszteletben a jogállamiságot, pénzügyileg meg kell büntetni. Ez elfogadhatatlan” – mondta a kormányfő.
Hollandia keres az EU-tagságon
„Azért vagyunk itt, hogy a saját országaink érdekeit képviseljük. Profik vagyunk, tiszteljük egymást, de ha a tárgyalások kissé eldurvulnak, tudjuk, mit miért teszünk” – így nyilatkozott újságíróknak az uniós csúcs hétfői tárgyalásai előtt a holland miniszterelnök. Mark Rutte azt is leszögezte, hogy a „takarékos négyek”, azaz Hollandia, Ausztria, Dánia és Svédország továbbra is egységesek a kiadások mérséklése ügyében.
A költségvetési mértékletesség védelmezőjének szerepében tetszelgő holland kormány szereti azt hangoztatni, hogy az ország a legnagyobb nettó befizetője az Európai Uniónak. Tény, hogy a lakosság lélekszámához mérten,
– hívta fel a figyelmet Tóth Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakértője.
„A tizenhatmilliós Hollandián belül az egy állampolgárra levetített összeg vagy lebontott összeg az a legnagyobb Hollandia esetében, viszont a mérleg másik serpenyőjében az van, hogy rengeteg pénzt visszakap Hollandia ebből különböző csatornákon. Ha megnézzük Hollandia befizetéseit, és azt, hogy mennyit kap ebből vissza különböző csatornákon, akkor azt látjuk, hogy Hollandia azért jól jár alapvetően az Európai Unióval” – fogalmazott.
A szakértő szavait igazolja az a grafikon is, amelyet a szlovén kormányfő, Janez Janša be is vitt a vasárnapi tanácskozásokra. Az eredetileg az Európai Parlament költségvetési bizottsága által közzétett diagramon látható, hogy Hollandia valójában a negyedik legnagyobb haszonélvezője az Európai Uniónak. Az ország évente 84 milliárd euró bevételhez jut pusztán annak köszönhetően, hogy működik a vámok és korlátozások nélküli közös piac.
Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »
