http://nol.hu/kulfold/a-megtorhetetlen-lady-15817272015-12-27 Dési AndrásKislányok tíz-tizenegy éves fejjel másról álmodoznak, ő viszont arról, hogy belép a hadseregbe. Ha az 1947-ben politikai gyilkosság áldozatául esett apja került szóba, a környezetében mindenki csak Bogyoke-ként, azaz Tábornokként emlegette. – Úgy gondoltam, hogy katonaként szolgálhatom a legjobban a hazámat. Ahogy azt az apám is tette – mondta egy interjúban Aung Szan Szú Csí.Ő az a Nobel-békedíjas mianmari (burmai) ellenzéki vezető, akit a demokráciáért, az emberi jogokért folytatott erőszakmentes politikai küzdelme kapcsán olyan nagy elődökkel emlegetnek együtt, mint Mahátma Gandhi vagy Martin Luther King. A burmai függetlenség atyja, Aung Szan tábornok lánya mindig elutasította a fegyveres harcot. Kitartott, nem tudták megtörni. Pedig a délkelet-ázsiai országot az 1962-es puccs óta uraló katonai junta megalázta, hosszú házi őrizetbe kényszerítette, börtönbe vetette.Da Szúnak, azaz Szú asszonynak két fegyvere van: a mettá (szerető jóság) és a tisszá (igazság).Bár sokan vitatják, hogy a politikába helyes-e spirituális fogalmakat bevonni, a Ladyként emlegetett aktivista hisz a vezérlőelvében. Szerinte a szeretet és az igazság nagyobb erővel hat az emberekre, mint bármiféle korlátozás vagy kényszer. S bár láthatóan elégedetten mosolygott, amikor pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) a november 8-i választáson – abszolút többséget szerezve – hatalmas győzelmet aratott a junta által támogatott Burmai Szocialista Programpárt (USDP) felett, nem kiáltott bosszút. Csak annyit mondott: az ellenzék és a hadsereg képes együttműködni az ország érdekében. Mert a választási győzelem csak egy lépés a rendszerváltás felé vezető hosszú úton.„Támadni fognak és gyalázni, de te tarts ki!” Ha a befektetésed dukha (szenvedés), nyereséged a szukha (üdvösség) lesz – egy 91 éves buddhista szerzetes adta neki ezt a tanácsot. A bölcs ugyanezt mondta Aung Szan tábornoknak is, aki jó pár évtizeddel korábban megfordult ebben a kolostorban.
Axel Schmidt / Reuters
Szú Csí sosem készült politikai pályára. 1945. június 19-én született Rangunban. Miután apja merénylet áldozata lett, két bátyjával együtt édesanyjuk nevelte őket. Amikor 1960-ban indiai nagykövetté nevezték ki, Újdelhibe költöztek. Szú Csí itt járt középiskolába, egyetemre. Politikatudományt végzett, 1964-ben Oxfordba ment, a politológia mellett filozófiából és közgazdaságtanból diplomázott. Oxfordban nem sokat bulizott, kifejezetten szűzies életet élt. Itt ismerkedett meg későbbi férjével, Michael Aris brit tibetológussal. Az esküvőjük után egy évvel, 1972-ben megszületett első fiúgyermekük, Alexander, 1977-ben a második, Kim. Szú Csí családanyaként és egyetemi oktatóként élte az életét. Burma – a junta által bevezetett elnevezés szerint Mianmar – messze volt.1988 nyarán Mianmar politikai értelemben is forrongott. A diákok álltak a diktatúra elleni tiltakozás élére. Augusztus 8-án megalakították a dátum nyomán 8888-asnak hívott mozgalmukat. Egymást követték az utcai tiltakozások, ezeket a rezsim erőszakkal próbálta letörni. Augusztus végén félmilliós demonstráción követeltek demokratikus kormányt. Szú Csí eredetileg beteg anyját ment haza ápolni, és egy ribillió kellős közepén találta magát. Az ellenzék pedig őt kérte fel, hogy álljon az élükre: legyen a tábornokuk, vezesse őket. Hiszen az ő apja volt a második világháború alatt a japán megszállók ellen vívott küzdelem hőse, a brit gyarmattartókkal a függetlenséget tárgyalás útján elérő vezető. A kiszemelt igent mondott. Szeptemberben megalakították az NLD-t. A friss pártelnök pedig csak később szembesült vele, hogy mire adta a fejét.Először 1989 júliusában helyezték házi őrizetbe. Majd miután az 1990. májusi választáson az NLD mind a voksok, mind a képviselői helyek számát tekintve többséget szerzett, a tábornokok léptek. Érvénytelenítették az eredményeket, Szú Csít megint házi őrizetbe helyezték – a magát szocialistának valló junta által elrendelt statárium értelmében bárkit sújthattak ilyen elzárással. Börtöne a családi ingatlan lett az Inya tó partján, ahol a szülei is éltek.– A tábornokok meglepődtek, mert apám miatt tiszteltem a hadsereget. Apám miatt ők is tiszteltek engem, velem „visszafogottan” bántak. Az NLD más aktivistáit viszont kegyetlenül megkínozták, sokan az életükkel fizettek – idézte fel egy interjúban.A „tisztelet” ellenére a Ladyt többször megtámadták, 2003-ban az északi országrészben, Dipejinben sofőrje padlógázzal menekítette el a felbérelt csőcselék elől. A konvoj többi autója nem tudott kitörni a csapdából, kíséretéből többeket meglincseltek.A junta leginkább az országhatáron túl szerette volna tudni Da Szút, ő azonban nem engedett. A generálisok mindent bevetettek, Michael Aris 1989–1995 között mindössze ötször látogathatta meg a feleségét. Amikor a tudósnál rákos daganatot diagnosztizáltak, az egyenruhások ismét győzködni kezdték a Ladyt. Mondták neki, menjen Angliába ápolni a férjét. Nem, engedjék a férjét hozzá. Azt nem lehet, szólt a válasz, Mianmarban egy súlyos rákos beteget nem tudnak megfelelően kezelni. Aztán esküdöztek, hogy bármikor visszatérhet, Szú Csí nem hitt nekik. Maradt az Inya tó partján.– Nagyon sajnálom, hogy nem voltam eleget a családommal. Persze hogy jobb lett volna a családommal lenni, de nekem választanom kellett. S a népemet választottam – vallotta meg. Különösen idősebb fia, Alexander vette zokon, hogy az édesanyjuk faképnél hagyta őket. A fiúk apja azonban elfogadta a döntést. Michael Aris 1999-ben bekövetkezett haláláig támogatta a feleségét, jelentős szerepet játszott abban, hogy Szú Csí 1991-ben megkapta a Nobel-békedíjat. Amit a Mianmarban bálványozott házi őrizetes helyett két fia vett át. Huszonegy évvel később viszont már a kitüntetett is ott lehetett Oslóban. Miután 2012 áprilisában parlamenti képviselői helyet szerzett, szabadon és feltételek nélkül utazhatott külföldre. A Nobel-békedíj átvételekor Szú Csí azt mondta: kezdi érezni, hogy visszatért a való világba. A házi őrizetben sokszor azt gondolta, egy másik dimenzióban tölti a napjait.Légies jelenség, olyan, mintha a föld felett járna – mondta róla Michelle Yeoh, aki Szú Csít alakította Luc Besson filmjében, a 2011-ben forgatott The Ladyben. A malajziai születésű színésznővel egyetért Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke azonban azt is hozzáteszi: Szú Csí józan, a földön járó személyiség. Ízig-vérig reálpolitikus. Oxfordi angolt beszél, de szót ért a legegyszerűbb emberekel is. A rendkívül karizmatikusnak mondott asszonnyal Németh háromszor találkozott: a fideszes politikus volt a vendéglátója, amikor az NLD vezetője 2013. szeptemberi európai körútja során Magyarországra is ellátogatott. – A törékeny testben fantasztikus lélek lakozik. A sugárzó, elbűvölő megjelenés mély filozófiai megfontoltsággal társul. A humora mellett a buddhista életfelfogás és életvitel is jelentős szerepet játszott abban, hogy nem tört meg a házi őrizetben, kitartott – idézte fel benyomásait lapunknak a volt külügyi államtitkár.NévjegyAung Szan Szú Csí1945-ben született Rangunban. A burmai függetlenség „atyjának”, Aung Szan tábornoknak a legkisebb gyermeke. Újdelhiben és Oxfordban tanult, majd tanított. 1988-ban tért vissza szülőhazájába, ahol bekapcsolódott a katonai juntával szembeni ellenzéki mozgalomba. A Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) párt alapítója és vezetője. Másfél évtizedet töltött házi őrietben. Az erőszakmentes ellenállásáért és az emberi jogokért való kiállásáért számos elismerést, a többi között Nobel-békedíjat kapott. Az NLD a vezetésével a 2015. novemberi parlamenti választáson abszolút többséget szerzett. Két felnőtt fia van.My way is the highway. Az én utam a főút, azon kell menni előre. A Lady gyakran idézett mondása ez. Bírálói általában azt vetik a szemére, hogy nem tűr ellentmondást. Az NLD-t is magára szabta. A mianmari ellenzékben azonban megjelentek a fiatalabb generációk képviselői, akik másként látnak bizonyos dolgokat. Szú Csí a 2015. novemberi választási győzelem óta már nem is az NLD vezetőjének tekinti magát, hanem az ország – mindenki felett álló – első emberének. Államfő nem lehet belőle, miután a junta az ő személyére „szabta” az alkotmányt. Olyan burmait nem lehet elnöknek választani, akinek közvetlen családtagjai külföldi állampolgárok. A két Aris fiú történetesen brit alattvaló.A házi őrizetben sokat olvasott, gyerekkori kedvencét, Sherlock Holmes kalandjait vagy Maigret felügyelő történeteit. Zongorázott, s azon gondolkodott, ha zeneszerző lenne, még több emberhez tudna eljutni. Mindig választékosan öltözködik, a hagyományos burmai viselet elemeit komponálja bele az öltözékébe. Virágmániás, a hajába gyakran tűz belőle, és híveitől is sok virágot kap. Édesanyja rendszerint azt mondta: az ember tudás nélkül olyan, mint a virág illat nélkül. A Lady az illatos virágokat szereti.
Forrás:polgarno.blogspot.com
Tovább a cikkre »
