Az uniós tisztviselő egy Aleksandar Vučić szerb, és Hashim Thaçi koszovói elnökkel közösen tartott, vasárnapi sajtótájékoztatón beszélt a területi viták rendezésének lehetőségéről.
A megszólalás alapját az Alpbachban tartott nemzetközi találkozó szolgáltatta, ahol a két államelnök uniós közvetítéssel igyekezett rendezni az országaik között feszülő konfliktust. A megbeszéléseket szeptember 7-én folytatják.
Hahn hangsúlyozta, hogy amennyiben közös megállapodás születik az ügyben, azt az Európai Uniónak tiszteletben kell tartania.
Az uniós biztos azt is kifejtette, hogy Szerbiának és Koszovónak normalizálnia kell a viszonyukat, ha azt szeretnék, ha komolyan gondolják az EU-hoz való közeledést. Ez „geopolitikai szükségszerűség” – tette hozzá.
Aláhúzta ugyanakkor, hogy egy esetleges kétoldalú megállapodás
„nem szolgálhat mintául egyéb problémák megoldásához”.
Az örök lőporos hordó
Az osztrák politikus ezzel az Euractiv szerint arra utalt, hogy
Utóbbiak attól tartanak, hogy egy esetleges határrendezés rájuk nézve is „veszélyes precedenst” teremthet.
Johannes Hahn szerint a bizottság feladata az, hogy „törődjenek az európai államokkal, és ne hagyják külső, harmadik félre” a hasonló viták megoldását.
Mint emlékezetes, 2008-ban az Egyesült Államok, Oroszország és Kína, más-más okból ugyan, de egyaránt támogatta Koszovó Szerbiától való elszakadását.
A portál kiemeli, hogy a Trump-adminisztráció nem kíván beleszólni a jelenlegi lehetséges rendezésbe, Oroszországnak és Kínának pedig az az érdeke, hogy konzerválja a helyzetet és a konfliktus fennmaradjon a két állam között.
„Új történelem”
A koszovói államfő úgy nyilatkozott a konferencia után:
„itt az ideje, hogy új történelmet írjunk”.
Aleksandar Vučić hangsúlyozta, hogy nem szeretné, ha több ország is beleszólna a kétoldalú tárgyalásokba, melyeket az albánok számára is kiemelkedő fontosságúnak nevezett. Hozzátette:
„Mi vagyunk a két legnépesebb nemzet a Balkánon, együtt kell éljünk. Ha mi nem tudjuk megoldani ezt, akkor ki fogja?”
A Fidesz továbbra is hallgat
Az mind nagyon szép és jó, hogy Szerbia látszólag ilyen felnőtt módon kívánja rendezni a kérdést, hogy ne kerüljön homokszem az uniós csatlakozási procedúra gépezetébe, amin a portál szerint is sokat dobna a Koszovóval történő megegyezés.
Bárki, bármit gondolhat Aleksandar Vučić-ról, az biztos, hogy még akkor is nagy politikai játékos, ha kivételesen nem csak a saját zsebeit kell kitömnie, hanem a Koszovóban kisebbségi sorban ragadt, nagyjából 120 ezer szerbről van szó.
Egy nagyon hasonló helyzetben lévő közép-európai, nemzeti összetartozást fennen hirdető és annak képviseletére egyedül jogot formáló politikai erő, illetve annak vezető politikusa is sokat tanulhatna tőle.
Orbán Viktor, magyar miniszterelnökre ugyanis valahogy nem ragad a jó példa.
Nem elég, hogy a szerb uniós csatlakozásba Magyarországnak is lenne némi beleszólása – pont ahogy a románokéba is lett volna -, nem elég, hogy a Délvidék évtizedek óta hangos az etnikai viszonyok erőszakos és mesterséges felborításától, nem elég, hogy a szerbiai magyarellenesség mára már közhelyszámba megy, nem elég, hogy Trianon lassan száz éve nyomja agyon a szétszakított magyar nemzetet.
Orbán Viktort és kormányát ez sem motiválja, hogy legalább ilyenkor megszólaljon, és akár a hatalmas szabadságharccal ostromolt Brüsszelben, akár a lassan a teljes magyar médiát lefedő pártsajtójában közölje, hogy
álljon meg a menet, nekünk is van némi dolgunk Szerbiával, és az ENSZ-biztosokat hruscsovi és Rózsa Sándor-i temperamentummal fenyítő Szijjártó Péter külügyér sem veri az asztalt egyik nemzetközi fórumon se az ottani magyarok igazáért.
Nem, Orbán Viktor és pártja gyáva, megalkuvó módon kussol, és amikor majd európai egyetértés mellett megszületik a kétoldalú megállapodás Koszovó és Szerbia között a határkorrekcióról, valószínűleg majd ugyanilyen fegyelmezetten állnak be a sorba és gratulálnak a valóban történelmi megegyezéshez.
Kedves délvidéki magyarok! Orbán Viktor – most, hogy kipihente az eddigi nemzetépítő harc fáradalmait – hamarosan a vajdasági Topolyán is tiszteletét teszi sport akadémiát, vagy mit avatni, hogy a jövőben is rá szavazzatok. Nyugodtan kérdezzétek meg, mit szól a határrendezésről szóló tárgyalásokhoz, és miért nem veti föl egy hasonló, magyar vonatkozású koncepció fontosságát az európai fórumokon. Őszintén kíváncsiak vagyunk, hogy mer-e őszinte lenni veletek…
(Fotó: Bal szélen Aleksandar Vučić, jobbra Johannes Hahn és Hashim Thaçi)
A szerb kormány továbbra is muszlim cigányokkal tömi tele a délvidéki magyar településeket
Komoly nemzetiségi feszültségeket szül, hogy a szerb kormány továbbra is a magyarlakta vidékekre igyekszik zsuppolni a Koszovóból menekülő, muszlim hitű, albán anyanyelvű – tehát még csak szerbül sem beszélő – askáli cigányságot. A Délhír beszámolója szerint több magyar településen is heves tiltakozásokat váltott ki az újabb betelepítési hullám.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
