Még nem látni a fényt az alagút végén

Még nem látni a fényt az alagút végén

Az energiaválság és a folyamatos áremelkedések idején egyre nagyobb teher hárul az önkormányzatokra és a településvezetőkre. Bár különféle intézkedésekkel, az épületek energiahatékonyságának növelésével és az alternatív energiaforrások kiaknázásával igyekeznek pénzt megtakarítani, de ez sem elég az áremelkedések okozta többletköltségek fedezésére.

A Komáromi járás legfiatalabb városának, Naszvadnak és három községének, Csallóközaranyosnak, Keszegfalvának és Marcelházának a polgármesterét kérdeztük sokasodó gondjaikról és azok orvoslásáról.

Harcolnak a nagyobb állami támogatásért

– Jelenleg 875 ezer euró uniós támogatásból és az 5 százalékos önrészből finanszírozzuk a városháza épületének és tetőzetének hőszigetelését, valamint fűtésrendszerének és nyílászáróinak teljes körű cseréréje is sor kerül. A későbbiekben fotovoltaikus rendszerrel segítenénk a villanyáram megtakarítását. Ezeket a munkálatokat júniusig kell elvégezni.

A sportcsarnok tetőszerkezetének cseréjére és szigetelésére pályázatot nyújtunk be, erről a legutóbbi ülésén döntött a városi önkormányzat.

Igaz, a 160 ezer eurós beruházás esetében 30 százalékos önrészt kellene biztosítanunk, de még ilyen feltétel mellett is örülnénk a pályázati támogatásnak – tudtuk meg Molnár Zoltántól, Naszvad város polgármesterétől.

Örvendetesnek tartja, hogy az iskolaépületet már korábban szigetelték és a nyílászárókat is kicseréltették.

– Ha majd lehet, az épület fűtésrendszerének korszerűsítésére is benyújtjuk a pályázatunkat. Két évvel ezelőtt már próbálkoztunk, de akkor nem jártunk sikerrel.

Pár évvel ezelőtt sikerült a nagyobb óvodaépületet korszerűsíteni, a kisebb épületben pedig folyamatosan cseréljük a nyílászárókat,

s a későbbiekben a hőszigetelésére is sort kerítünk – tette hozzá. 

Bár a város közvilágításán már hat éve úgy spórolnak, hogy takarékos LED-es égőket használnak, ám újabban annak intenzitását 22 óra, majd 24 óra után folyamatosan kisebbre állítják.

– Minden második világítótestet kiiktattunk a Fő téren, pedig ott is LED-es égők vannak.

Bárhogyan is takarékoskodunk, az intézkedéseink ellenére óriási terhet jelent a korábbi villany- és gázárak többszörösének kifizetése.

Az előbbi esetében havi elszámolás történik, így jobban „képben” vagyunk, de a gázszámla kellemetlen meglepetéseket okoz. A sportcsarnokban például korábban évi 27 ezer euró előleget fizettünk, jelenleg azonban már 98 ezernél tartunk! Meglátjuk majd, hogy milyen kompenzációs pénzt kapunk az államtól, amiért a Szlovákiai Városok és Falvak Szövetsége (ZMOS) is harcol.

Gyakran pályáznak és kultúrházat építenek  

– Húsz éve vagyok a község polgármestere, s mindig, sőt, egyre jobban törekszem az energiatakarékosságra. Miként egy családban, úgy egy faluban is az energián lehet a legtöbbet megspórolni. A helyi középületeket, beleértve az alapiskolát és az óvodát is, már szigeteltük és a nyílászáróikat korszerűekre cseréltük – nyilatkozta Varjú Éva, Csallóközaranyos polgármestere.

A kultúrházba nem invesztáltak, mert le akarják bontani, s a helyén újat építenének.

– A kultúrház felépítésének előzetes költségvetése mintegy 700 ezer euró, a bontás 120-150 ezer euró, amit saját tartalékalapunkból biztosítunk. Ha ugyanis év közben költségtakarékosan gazdálkodunk, akkor minden évben megmarad bizonyos összeg, ez a település aranytartaléka, amely most több mint 1 millió euró – árulta el. 

Ami a falu közvilágítását illeti: tavaly szeptember végére befejezték a régebbi égők energiatakarékosabb, LED-izzókra való cseréjét.

Hírdetés

Jelenleg pedig az iskola, az óvoda, a sportcsarnok és nem utolsósorban a községi hivatal épületének fűtésrendszerét szeretnék – lehetőség szerint pályázati támogatásból – napkollektorokkal energiatakarékosabbá tenni.

– Ehhez szükség van a hőszivattyús fűtésrendszer kiépítésére is. Az iskolaépület esetében tavaly pályáztunk erre a célra, de sajnos, akkor nem kerültünk be a nyertesek közé. A mintegy 250 projektünkből mindössze 15 részesülhet támogatásban – fejtette ki a polgármester.

Céljaik megvalósulását pályázati pénzekből remélik.

– Már vannak ilyen célzatú, uniós pályázati kiírások, de még nem készültek el a saját projektjeink. Azért nem, mert folyamatban van három komoly beruházásunk előkészítése, amelyekhez szintén szükséges a községi önrész biztosítása. Ha azok már „sínen” lesznek, akkor a további terveink megvalósítására is próbálunk pénzt szerezni – zárta tájékoztatását Varjú Éva.

Szigetelnek, fűtésrendszert korszerűsítenek 

– Hazai pályázati pénzekből már korábban szigeteltük a kultúrház, a tűzoltószertár, a sportolók öltözőjének és a községi hivatal újabb épületének falait. Ezekben az objektumokban a nyílászárók cseréje is megvalósult. Folyamatban van a könyvtár és a községi hivatal régi épületének a szigetelése, valamint a hőszivattyús fűtésrendszer kialakítása. A kultúrház egyik részében még megvan a régi fűtésrendszer, de az illetékes cégekkel már konzultáltunk annak cseréjéről. Az egyik partnervállalat napkollektort javasolt a tetőre, míg a már felújított rész fűtését saját anyagi forrásból, fűtő-hűtő klímaberendezéssel temperáltattuk – mondta el Pataki Dezső, Keszegfalva polgármestere.

2020-ban az egész falu területén takarékos LED-es égőkre cserélték az elavult izzókat. Egy hónappal ezelőtt pedig elrendelték, hogy éjféltől hajnali négy óráig szüneteljen a közvilágítás, tehát csak feleannyi ideig világítanak, mint korábban.

– Persze, ezáltal a vonatkozó költségünk nem csökken a felére, mert az elhasznált kilowattórákon kívül más díjak is beleszámítanak a fizetendő végösszegbe.

Az azonban biztos, hogy az égőcserével is komoly summát spóroltunk meg.

A közös igazgatású és egy épületben működő magyar és szlovák alapiskola tantermeiben már bő egy évvel ezelőtt takarékos világítótesteket szereltünk fel.

Egyébként az iskolaépületet egy évtizeddel ezelőtt újíttattuk fel, a más helyen működő óvoda pedig a fűtésrendszerével együtt öt évvel ezelőtt újult meg.

Az említett intézmények esetében is megtörtént valamennyi falnak, illetve a tetőzetnek a szigetelése és a nyílászárók cseréje – magyarázta.

Pataki Dezső polgármester megjegyezte még, annak ellenére, hogy az állam támogatást nyújt a villanyáram és a földgáz árának kifizetéséhez, az előbbi kapcsán már a korábbi ár dupláját, az utóbbi esetében pedig a háromszorosát fizetik.

 – Ha nem szabták volna meg az ár-plafont, akkor még több pénzt kellene erre a célra előteremtenünk. Az általunk kért támogatást már jóvá is hagyták, de azt még nem tudjuk, hogy a jövőben milyen mértékű további áremelkedés várható.

A geotermikus energiát is kiaknázzák

– Állandóan  hadakozunk a földgáz- és áramszolgáltatókkal. Az a baj, hogy ők sem látnak tisztán, és mindig a maximumot akarják megfizettetni velünk – szögezte le a beszélgetésünk elején Varga Ervin, Marcelháza polgármestere. Úgy véli, hogy talán a gázszolgáltatással áprilistól helyreáll a rend, a villanyáram tekintetében azonban nem optimista.

– A község minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy kisebb legyen az energiafogyasztása. Miután a stadion épületében több mint 236 ezer euró uniós támogatásból 12 454 eurós önrésszel megcsináltattuk a geotermikus energia kiaknázására és hasznosítására szolgáló rendszert, kiderült, hogy a gázfogyasztásunk ugyan nullára csökkent, de az ahhoz szükséges, villanyra működő hőszivattyú a tízszeresére növelte az áramfogyasztásunkat. Sokkal jobb a helyzet az óvodában, ahová 270 ezer euró támogatásból 13 523 eurós önrésszel fotovoltaikus rendszert telepíttettünk, s azzal megtermeljük magunknak a villanyáramot. Csakhogy az áramszolgáltatóval nem tudtunk megállapodni arról, hogy tőlünk átvegyék a fölös zöldenergiát. Emiatt

ki kellett építtetnünk egy akkumulátorházat is, ahová betermeljük a többletenergiánkat, s onnan fogyaszthat az óvoda.

Ez a beruházás nagyon jót tett az intézménynek, mert hetekig úgy működik, hogy nem kell használnia a kinti áramforrást. Ebből az összegből került sor az óvodaépület hőszigetelésére is – magyarázta.

Arról is beszélt Marcelháza polgármestere, hogy miután a helyi alapiskolára csaknem 521 ezer euró támogatást kaptak, a község önrésze 27 419 euró, ott is belefognak a geotermikus energia kihasználásába, és már fotovoltaikus rendszerre is pályáztak.

Úgy látom, hogy az ideális az lenne, ha a geotermikus energiát is ki tudnánk használni, miközben a hőszivattyúnak napenergiával termelnénk villanyáramot, így szinte önellátó lehetne az intézmény.

Ez azonban olyan konstelláció, ami ritkán jön össze… A kultúrház hőszigetelése és a nyílászárók cseréje 140 ezer euró támogatásból és a kért 7 368 eurós önrészből valósulhatott meg.

Már korábban önszabályozó rendszerűre cserélték a közvilágítást.

– Önszabályozó rendszerünk van óránként 50 wattig, de akár 20 wattos fogyasztásra is vissza tud állni, egyes helyeken például fél egyig világít, majd lekapcsol, s fél négykor magától újraindul. Összességében kijelenthetem, hogy bár jelenleg sokkal kevesebb energiát használunk mint korábban, sajnos a fogyasztásunkért mégis sokkal többet fizetünk.      

Megjelent a Magyar7 hetilap 12. számában.

       


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »