Még mindig tart a patthelyzet az orvosok és a miniszter között Nagy Roland2024. 12. 06., p – 15:20 Pozsony |
Egyre feszültebbé válik a viszony Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter és az Orvosszakszervezet (LOZ) képviselői között. A felek már hetek óta tárgyalnak, de az álláspontok nem közelednek, sőt, legutóbb már hazugsággal vádolták egymást. Az orvosok felmondási ideje december végén lejár.
Az Orvosszakszervezet és az egészségügyi tárca közti vita szeptember végén került előtérbe, amikor a konszolidációs csomag bejelentése után az orvosok belengették a tömeges felmondás lehetőségét. A megszorító intézkedések ugyanis az egészségügyi dolgozók bérét is érintik, és bár az eredeti tervek szerint több szakirány is alacsonyabb béremelésre számíthatott volna a jövő évtől, tárgyalások útján sikerült elérni, hogy az orvosokon kívül senki se érezze meg konszolidációs csomagot, végül pedig az orvosok bércsökkenését is sikerült enyhíteni.
A szakszervezet azonban nem érte be ennyivel. Peter Visolajský, az LOZ vezetője azt állítja, a konfliktus nem szeptemberben kezdődött. Elmondása szerint ők már hónapok óta nyomást gyakorolnak a minisztériumra, de nem a fizetések miatt, hanem mert az új kormány nem teljesíti annak a memorandumnak a feltételeit, amelyeket az orvosok még Eduard Heger kormányfővel írtak alá 2022-ben. A memorandum a fizetésemelés mellett az egészségügy rendszerszintű problémáit hivatott megoldani, a munkaerőhiánytól kezdve az orvostanhallgatók oktatásáig. Visolajský szerint a fő probléma az, hogy Robert Fico (Smer) miniszterelnök negyedik kormánya nem tesz meg mindent azért, hogy a memorandumban vállalt kötelezettségeket teljesítse, ez pedig az egészségügyi rendszer összeomlásához fog vezetni.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) továbbra sem hajlandó elfogadni, hogy a kormány az egészségügyi dolgozók bérén szeretne spórolni. Peter Visoljaský, a szervezet elnöke elmondta, ha a parlament elfogadja a konszolidációs csomagot, tömeges felmondásokra számíthatnak a kórházakban.
A kormány nemrégiben bemutatott konszolidációs csomagja az egészségügyi dolgozók bérét is érinti. A jelenlegi jogszabályok értelmében az orvosok 2025-ben 9,66 százalékos béremelésre számíthattak volna, viszont ha a parlament jóváhagyja a javaslatcsomagot, akkor az emelést 3 százalékra csökkentik.
Peter Visoljaský, az LOZ vezetője a bejelentés után jelezte, elfogadhatatlannak tartják a kormány tervezetét, és felszólították Robert Fico (Smer) miniszterelnököt, értékelje át az intézkedéseket. Ha ezt nem teszi meg, az orvosok nem lesznek hajlandók elvállalni a túlórákat, ami az ügyeleti rendszer összeomlásához vezethet.
Fico erre úgy reagált, értékeli az orvosok munkáját, de a politizálás helyett inkább azt szeretné, ha valódi párbeszédet folytatnának az egészségügy problémáiról. A miniszterelnök szerint a felmondásokkal való fenyegetés már–már „klasszikus lépés”, ilyet láttak korábban is.
Nincs több túlóra
A Szlovák Orvosszakszervezet legutóbb 2022 őszén folyamodott felmondásokhoz, állításuk szerint ugyanis tarthatatlanná vált a helyzet a szlovák egészségügyben. Akkor sikerült kiharcolniuk Eduard Heger kormányfőnél egy 8 pontból álló memorandum aláírását, amelyben a kabinet elkötelezte magát a szakszervezet követeléseinek teljesítésére. Visolajskýék azt ígérték, az elkövetkező években is figyelemmel kísérik majd, hogy a soron következő kormányok tartják-e magukat a dokumentumban foglaltakhoz.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) hangsúlyozta, mindegy, ki lesz kormányon, ők továbbra is figyelemmel kísérik majd, hogy az állam teljesíti-e a feltételeket, amelyeket belefoglaltak a közösen aláírt memorandumba.
Bár az utóbbi napokban a hírek javarészt a kormány elleni bizalmatlansági indítványról szóltak, két héttel ezelőtt még az orvosok felmondásával kapcsolatos válsághelyzettel volt tele a sajtó. Ahogy arról lapunk tájékoztatott, szeptember végén több mint 2100 kórházi orvos csatlakozott az LOZ tömeges felmondási akciójához, de az utolsó pillanatban a kormánynak sikerült meggyőznie őket a felmondások visszavonásáról.
Kapcsolódó cikkünk
Szerdán a kormányhivatalban aláírta a memorandumot a kormány és az orvos szakszervezet. Az aláírással az orvosok tömeges felmondására reagáltak. Mindkét fél úgy véli, hogy ez egy együttműködés kezdete, és lépés a jobb egészségügyi ellátás felé.
„Úgy gondolom, a memorandum aláírásával jobb idők jönnek, különösen a betegek számára. A kormány nevében megerősíthetem, hogy teljesítjük a memorandumban megfogalmazott kötelezettségvállalásainkat, néhányat már teljesítettünk is” – mondta Eduard Heger (OĽaNO) miniszterelnök. Heger hozzátette, a kormány két és fél év alatt többet tett az egészségügyért, mint az előző kormányok együttvéve.
Megjegyezte, hogy az orvos szakszervezetekkel folytatott tárgyalások vitát váltottak ki a társadalomban az egészségügyi szolgáltatások színvonaláról. „Természetes, hogy ha közpénzből fizetik az orvosokat, minőségi szolgáltatást vár a lakosság, érezni akarják a változást. A beteg megérdemli, hogy időben sor kerüljön a műtétre, hogy nyilvánosak legyenek a várakozási idők, hogy senkit ne előzzön meg senki, és hogy a beteg emberi hozzáállással találkozzon a kórházban” – mondta Heger. A kormányfő úgy véli, ezek a változások most be is következnek.
Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter (OĽaNO-jelölt) kijelentette, hogy a tárca munkája még nem ért véget. „Sok minden áll még előttünk” – hangsúlyozta. Megköszönte a parlamenti képviselőknek, hogy lehetővé tették a memorandum aláírását azzal, hogy még a módosításokkal is jóváhagyták az orvosok fizetésének emelését.
„Kívánom, hogy ez ne csupán egy papír legyen, amit aláírtunk, hanem egy új kezdet, és hogy a kórházak jobb irányba változzanak” – mondta Peter Visolajský, az orvos szakszervezetek vezetője. Köszönetet mondott azoknak az orvosoknak, akik benyújtották a felmondásukat, és úgy döntöttek, hogy jobb körülményeket harcolnak ki, valamint a miniszterelnöknek és az egészségügyi miniszternek a tárgyalások során tanúsított konstruktív hozzáállásért. Köszönetet mondott a parlamenti képviselőknek is, és arra kérte őket, hogy más, az egészségügyi ellátás javítását elősegítő változtatásokat is szavazzanak meg.
Visolajský arra kérte a külföldön dolgozó szlovák egészségügyi szakembereket, hogy térjenek haza, és tapasztalataikkal segítsék a hazai egészségügy fejlődését. „Arra kérem a politikusokat is, hogy amikor az egészségügyről van szó, ne az ellenzékről és a koalícióról, az előző és a korábbi kormányokról legyen szó, hanem mindannyian az egészségügy színvonalának emelésén dolgozzunk” – tette hozzá.
A memorandum egyebek között foglalkozik az egészségügyi létesítmények finanszírozásával, az egészségügyi dolgozók számának növelésével, a dolgozók képzésével és az orvosok bérének kérdésével. Az egészségügyi minisztérium emlékeztetett, hogy a memorandum az egészségügyi ellátás folyamatosságának és a rendszer stabilitásának egyik előfeltétele. Nem sokkal a memorandum aláírása előtt a parlament jóváhagyta az orvosok fizetésének emelését.
Több mint 2100 orvos adta be a felmondását, mert elégedetlen az egészségügyben uralkodó helyzettel. A felmondási idejük szerdán jár le, emiatt több kórház bejelentette, hogy december 1-jétől nem végzik el a tervezett műtéteket. Jelezték, hogy szükséghelyzet bevezetésére is sor kerülhet. Az orvos szakszervezetek nyolc követelést fogalmaztak meg, a megállapodás elsősorban a bérek kérdésében volt problémás. A kormánynak és a szakszervezeteknek végül a szombati (november 26.) tárgyaláson sikerült megállapodniuk.
A tömeges felmondás 2011 végén is megrázta a szlovák egészségügyet. A mintegy 1200 orvos távozása miatt szükséghelyzetet kellett hirdetni.
Ehhez azonban az kellett, hogy Eduard Heger miniszterelnök és Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter (mindketten OĽaNO) aláírjanak egy memorandumot, amelyben ígéretet tettek arra, hogy teljesítik az orvosok nyolc követelését az egészségügy megreformálásával kapcsolatban.
Az LOZ nem tágít
Most, hogy valós esély van a Heger-kabinet bukására, Peter Visolajský, az LOZ elnöke kiemelte, ők nem feledkeznek meg az állam ígéretéről.
„A kötelezettségvállalást, amelyet a jelenlegi szlovák kormánytól kaptunk, minden más kormány kötelezettségvállalásának tekintjük, így fogunk hozzáállni. És nem számít, milyen kormány lesz holnap, két hét vagy egy év múlva, ragaszkodni fogunk a kormány által vállalt kötelezettségek teljesítéséhez”
– szögezte le a szakszervezeti vezető, hozzátéve, hogy januárban szeretnének találkozni a kormány képviselőivel.
„Folyamatosan figyelemmel fogjuk kísérni a dolgot, nehogy az legyen, hogy bejelentik, nem győzték az intézkedéseket, ezért ki kell tolni a határidőket”
– magyarázta Visolajský.
Nem mindenki örül
Az LOZ elnöke ismét elmondta, a kormány nem hagyott nekik más választást, mint a tömeges felmondási akció. Az orvosszakszervezet képviselői már 2022 tavaszán is bejelentették a sztrájkkészültséget, de valódi megoldást csak felmondási határidők lejártának közeledése hozott. Visolajský kiemelte, az LOZ nemcsak az orvosok fizetésének emeléséért küzdött, hanem a kórházak igazságos finanszírozásáért, az egészségügyi dolgozok hiányának megoldásáért és a jobb oktatási feltételekért is. Emellett rámutatott, nemcsak az orvosok, hanem az összes egészségügyi dolgozó fizetése emelkedik januártól.
Továbbá kijelentette, a kórházi orvosok által gyakorolt nyomás segíthet a rendelőknek is.
„Örülünk, hogy megnyitottuk ezt a vitát, és a rendelőkben dolgozó orvosok érvelhetnek az egészségügyi és a pénzügyminisztériummal szemben”
– zárta Visolajský.
A kormány által elfogadott béremelések ugyanis csak a fekvőbeteg-ellátásban dolgozó személyzetet érintik. Jana Orosová, a Rendelői Szolgáltatók Szövetségének (ZAP) elnöke nemrégiben azt mondta, örül, hogy a kormány végre rendezte a kórházak helyzetét, viszont a járóbeteg-ellátással még mindig nem kezdtek semmit, holott az egészségügyi ellátás 70 százalékát a kórházakon kívül nyújtják.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
„Üdvözöljük, hogy a kormány megpróbálta stabilizálni a kórházi ágazatot, és eleget tett a Szlovák Orvosszakszervezet kéréseinek. Másrészt, ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy az egészségügyi ellátás 70%-át a kórházakon kívül nyújtják” – jelentette ki Jaroslava Orosová, a Rendelői Szolgáltatók Szövetségének (ZAP) elnöke. Az ápolókamara pozitív lépesnek tartja a stabilizációs hozzájárulást, a szervezet szerint azonban elsősorban az alacsony bérekre kellene megoldást találni.
„A rendelőkkel abszolút nem foglalkozik a kormány” – mondta Orosová a Rádió Expres keddi műsorában a szakszervezet és a kormány által jóváhagyott memorandumra reagálva. Hangsúlyozta, amikor a kormány képviselői – legyen az a miniszterelnök vagy a pénzügyminiszter – nyilvánosan kijelentik, hogy a kórházi orvosokkal kötött megállapodással az egészségügy válsága megoldódott, az „jobb esetben a tudatlanság jele, rossz esetben szemenszedett hazugság”.
A válság maradt
A ZAP állásfoglalásában kritikával illette Eduard Heger (OĽaNO) miniszterelnök hétfői kijelentését, mely véleménye szerint „szöges ellentétben áll a valósággal”. A kormányfő a nővérek és az egészségügyi dolgozók számára jóváhagyott 5 ezer eurós hozzájárulás kapcsán mondta azt, hogy: „Ezzel világosan megmutatjuk, hogy az egész egészségügy kulcsfontosságú számunkra, s a kormány legnagyobb prioritása”. Orosová üdvözölte, hogy a kormány végül megállapodásra jutott a kórházi orvosokkal, úgy véli azonban, ettől még az egészségügy helyzetének stabilizálásáról nem beszélhetünk.
A rendelők közleményükben kiemelik: „Arra kérjük a kormányt, hogy hagyjon fel az egyenlőtlenség teremtésével és feszültségkeltéssel az egyes egészségügyi ágazatok, valamint az ágazat dolgozói között. Követeljük, hogy haladéktalanul kezdje meg a járóbeteg-ellátás kritikus helyzetének kezelését”. Orosová meggyőződése, hogy a memorandum egyes pontjairól folytatott vitába további szervezeteknek is be kellene kapcsolódniuk. A hét elején jóváhagyott stabilizációs hozzájárulás kapcsán a szövetség megjegyzi, az intézkedés, melyre 200 millió eurót fordít az állam, „biztosan nem oldja meg az egészségügy kritikus helyzetét”. A rendelők képviselői ezt azzal indokolják, hogy az egészségügyi ellátást nyújtó létesítmények 70%-át nem érinti.
Valódi megoldást
A szlovák ápolókamara „értékeli” a hozzájárulást, pozitív lépésnek tartja, hogy a szociális szolgáltatásokról sem feledkeztek meg, az ápolóknak viszont jelenleg az alacsony bérek orvoslására van szükség, nem egyszeri juttatásra. Dana Grafiková, a kamara elnöke szerint az intézkedés a kormányporgrammal sincs összhangban. „Értékeljük az igyekezetet, azt, hogy a szociális szférában dolgozókra is gondoltak. A probléma az, hogy nem gondoltak azokra az ápolókra, akik nem a létesítményekben, hanem a betegek otthonaiban dolgoznak. Ugyanaz a helyzet, mint az egészségügyi szakemberek esetében, amikor a kórházakkal foglalkoztak, a járóbeteg-ellátással viszont nem. Kár, hogy az ilyen intézkedések, amelyeket pozitívan kellene érinteni, számos kérdőjelet vetnek fel és diszkriminálják a munkavállalók bizonyos csoportját” – véli Grafiková, majd hozzátette, az adó leszámítása után az egészségügyi nővér az 5 ezer euróból 3400 eurót kap meg, ami tekintve a feltételt, hogy 3 évig nem távozhat a munkahelyéről, egy hónapra körülbelül plusz 80 eurót jelent. Az ápolók az ígért 3 ezer euróból 2400 eurót kapnak kézhez, ami 36 hónapra szétosztva havi 66 eurót tesz ki.
„A feltételekről még nem született megállapodás. A kérdés az, hogy mi történik, ha egy ápoló vagy gondozó meghal, megbetegszik, távozni kényszerül vagy munkahelyet vált. Például, ha egy olyan helyzet áll elő, amikor el kell mennie a szülőjét ápolni, és ott kell hagynia a munkahelyét. Vissza kell fizetnie az összeg egy részét?” – kérdezik az ápolók. Grafiková szerint a stabilizációs hozzájárulás nem jó megoldás, fennáll a veszélye ugyanis, hogy a támogatás összegét az adósság törlesztésére használják fel, ami az alacsony bérek és az infláció miatt terheli a dolgozókat, s ezáltal 3 évig „megrekednek” a rendszerben. Attól tart, ha lehetőségük is adódna jobban fizető állást vállalni, nem lesz pénzük visszafizetni az államnak a támogatást, s ezáltal nem tudnak előrelépni. A kamara rendszerszintű megoldást sürget, amit fizetésemeléssel és az együttható növelésével érne el.
Az egészségügyi költségvetés kibővítését követeli a Szlovák Orvoskamara (SLK) is, szerintük még legalább 700 millió eurót kellene fektetni a rendszerbe, hogy a rendelők helyzete stabilizálódjon. A kamara szerint fennáll a veszély, hogy 2023-ban újabb szakorvosi rendelők zárnak be, emiatt pedig még nehezebb lesz hozzájutni az ellátáshoz.
(nar, TASR)
Az LOZ elnöke hétfői sajtótájékoztatóján kijelentette, nem bíznak Zuzana Dolinková (Hlas) egészségügyi miniszterben, mivel nem teljesíti a memorandum követeléseit, ezzel pedig ismét az összeomlás szélére sodorja az egészségügyet. Elmondása szerint már hónapokkal ezelőtt is figyelmeztették a tárcavezetőt, de a helyzet nem javult, és most, a béremelés visszavágásával betelt a pohár. Hétfő délutánig 24 kórházból összesen 2635 orvos jelezte, hajlandóak csatlakozni az LOZ kezdeményezéséhez a túlórák lemondásáról. Visolajský szerint a kórházakban dolgozó orvosok a rendkívüli munkaerőhiány miatt rá vannak kényszerülve a túlórákra, és gyakran többet is dolgoznak, mint a törvény által meghatározott maximális óraszám. Ha ezt befejezik, összeomolhat az orvosi ügyeletek rendszere. Az aláírások megvannak, így a LOZ elnöke szerint már csak a kormányon és a parlamenten múlik, benyújtják-e vagy sem. Továbbá kilátásba helyezte a „hagyományos” felmondások gyűjtését is, ami nemcsak a túlórák lemondását, hanem az orvosok tömeges elvándorlását jelentené.
Monika Kavecká, a nővérszakszervezet (OZ SaPA) elnöke hétfőn bejelentette, csatlakoznak az orvosok kezdeményezéséhez, és a konszolidációs csomag esetén ők sem lesznek hajlandóak túlórázni.
Kevesebb bér
Visolajský elmondta, az alacsonyabb fizetésemelés mintegy 2800 kórházi orvost érintene. Az atesztációs vizsga előtt álló orvosok, akik az említett szám mintegy 40 százalékát teszik ki, így a jövő évtől a tervezettnél 130 euróval alacsonyabb fizetésre számíthatnának, az atesztált orvosok pedig 218 euróval kapnának kevesebbet. Az ügyeletek, az éjszakai műszakok, a hétvégék és az ünnepnapok után járó bónuszok hozzáadásával az LOZ úgy saccolja, hogy a kormány évi 8,5 millió eurót spórolna az orvosokon, ami a tervezett 260 millió eurós megtakarítás mindössze töredékét képezi. A maradék pénzösszeget a többi egészségügyi dolgozó, például a nővérek bérén spórolnák meg, ami a szakszervezet szerint teljesen elfogadhatatlan.
Kéznél a megoldás
Az LOZ elnöke állítja, ha a kormány konszolidálni szeretné az egészségügyi költségvetést, a megoldás Ficóék orra előtt hever, csak nem hajlandók észrevenni. Hangsúlyozta, a pénzügyminisztérium Érték a Pénzért (ÚHP) nevű elemzőosztálya, valamint az egészségügyi tárcához tartozó Egészségpolitikai Intézet (IZP) kidolgozott egy elemzést arról, hogyan lehetne megtalálni a lyukakat a rendszerben, tehát hogyan lehetne úgy milliókat megtakarítani, hogy közben ne csökkenjen az ellátás minősége. A kiadások felülvizsgálatáról szóló dokumentum 2022-ben készült el, a következő 3 évre szól, és összesen 28 javaslatot tartalmaz. Ezek közé tartozik például az egészségügyi beavatkozások után fizetendő járulékok optimalizálása. Visolajský állítja, a szlovákiai fekvőbeteg-ellátás egyik legnagyobb problémája, hogy az egészségbiztosítók ugyanazért az ellátásáért nem ugyanakkora összeget fizetnek a kórházaknak. A magánkézben lévő egészségbiztosítók kevesebbet fizetnek az állami tulajdonban lévő kórházaknak, a magánkórházakkal pedig túlárazott szerződéseket kötnek.
„Hogyan lehetséges az, hogy az egyik kórház 3500 eurót kap ugyanazért az ellátásért, amiért a másik 2000 eurót?”
– tette fel a kérdést az LOZ elnöke. Kiemelte, az árak egységesítésével az állam évi 53 millió eurót spórolhatna az egészségügyben, ez az összes jelenleg a magánvállalkozók zsebében landol. Továbbá elmondta, ha a kórházak a gyógyszereket nem egyénileg, hanem központilag vásárolnák, akkor további 32 millió eurót lehetne megtakarítani. Az ezekhez hasonló intézkedésekkel idén mintegy 241 milliót eurót spórolna az egészségügyi tárca, a jövő évben pedig 308 millió eurót, vagyis még többet, mint a tervezett konszolidációval.
„Megmutattuk, hogy lehet spórolni 308 milliót a jövő évben. Csak ennyi kell hozzá, hogy a miniszter asszony elkezdje végezni a munkáját, amit mindeddig nem tett meg”
– mondta Visolajský.
Valaki hazudik
Emiatt az orvosok október végén beadták a felmondásukat, az akcióhoz több mint 3300-an csatlakoztak. A legtöbbjük felmondási ideje december végén jár le, tehát eddig van ideje a kormánynak arra, hogy rendezze a kialakult helyzetet.
A tárgyalások már szeptember óta tartanak, de a felek továbbra sem tudtak dűlőre jutni. Sőt, az érintettek kijelentései alapján úgy tűnik, a helyzet egyre feszültebbé válik. Šaško szerdán arról beszélt, az egészségügyi minisztérium a memorandum 90 százalékát vagy már teljesítette, vagy pedig dolgozik a követeléseken, az egyedüli problémás pont a béremelés. A tárcavezető kiemelte, szó sincs arról, hogy jövőre csökken a fizetésük, mindössze annyi történik, hogy a bérük nem havi 253 euróval, hanem 164 euróval lesz magasabb.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter állítja, hogy az orvosokkal 2022-ben kötött memorandum 90 százalékát teljesítették, vagyis a béremelésen kívül minden pont megvalósul. Az Orvosszakszervezet (LOZ) azonban még nem bólintott rá a megállapodásra, vagyis a 3300 kórházi orvos felmondása még nem rendeződött. A miniszter szerint nem tárgyaltak a szükséghelyzet bevezetéséről, nem akarják munkavégzésre kényszeríteni a felmondott orvosokat.
Kamil Šaško egészségügyi miniszter ma (szerda) bemutatta az Orvosszakszervezettel (LOZ) folytatott tárgyalásainak eredményét, igaz, a LOZ nem vett részt a bejelentésen. A miniszter állítja, hogy a béreken kívül teljesül a LOZ valamennyi követelése, vagyis a 2022-ben még az előző kormánnyal kötött memorandum 90 százaléka megvalósul, ezért szerinte tárgytalanná vált a felmondással való tiltakozásuk.
Az orvosok is azt mondják, hogy nekik sem elsősorban a béremelésről szól a tiltakozás, így bízom benne, hogy sikerül megegyeznünk
– jelentette ki szerdai sajtótájékoztatóján a miniszter.
Béremelés lesz, csak nem akkora
A bérek esetében sem arról van szó, hogy jövőre egyáltalán nem emelkedik az orvosok fizetése, hanem csak kisebb mértékben, mint azt a memorandum tartalmazza.
Nem havi 253 euróval, hanem havi 164 euróval keresnek majd többet
– magyarázta a miniszter. A konszolidációs csomag egyik rendelkezése ugyanis, hogy az orvosbérek nem 9,7, hanem csak 6,4 százalékkal nőnek jövőre. Az orvosokon kívül a többi egészségügyi dolgozó bére az eredeti, 9,7 százalékos tempóban emelkedik majd jövőre is.
Šaško szerint ráadásul az orvosoknak is csak két évig, jövőre és 2026-ban lesz alacsonyabb a béremelés mértéke a tervezettnél. „A béremelést én is fontos stabilizációs tényezőnek tartom, de elsősorban a középfokú végzettséggel rendelkező egészségügyi dolgozók esetében” – mondta a miniszter.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kisebb járási és megyei magánkórházakra megy el az egészségbiztosítók pénze, ezért adósodnak el a nagy állami kórházak, amelyek adóssága már meghaladja az egymilliárd eurót, állítja az Orvosszakszervezet (LOZ). Az orvosok továbbra sem egyeztek meg az egészségügyi minisztériummal, de folytatják a tárgyalásokat. A legfontosabb követelésük az állami kórházak finanszírozásának megoldása.
A kisebb, járási és megyei magánkórházak szívják el az egészségbiztosítók pénzét a nagy állami kórházak elől, azért nő folyamatosan ez utóbbiak adóssága, állítja az Orvosszakszervezet (LOZ).
A 13 nagy állami kórház tartozása már átlépte az egymilliárd eurós határt
– tájékoztatott Peter Visolajský, a LOZ elnöke. Állítja, hogy a LOZ az orvosok felmondásával elsősorban a kórházak finanszírozásának igazságosabbá tételéért harcol, mert a jelenlegi rendszer csak a magánkórházak tulajdonosainak felel meg. Az állításaikat hivatalos adatokra, a Egészségügyi Felügyeleti Hivatal (ÚDZS) és az egészségügyi minisztérium jelentéseire, elemzéseire alapozza.
Az első 10 kórház, amely a legmagasabb támogatást kapta 2023-ban az állami VšZP-től (Forrás: LOZ)
A kisebb magánkórházak aratnak
Visolajský megdöbbentőnek tartja, hogy az egységnyi egészségügyi ellátás (az úgynevezett egységnyi casemix) a kis magánkórházakban a legdrágább, ezeknek fizet a legtöbbet mindhárom egészségbiztosító, köztük az állami VšZP is.
A VšZP listáján az első tíz »legdrágább« kórház között csak egyetlen államit, a pozsonyi gyerekkórházat találjuk
– támasztotta alá állítását Visolajský.
Érdekes módon az első helyezett az ipolysági kórházat üzemeltető Hospitale Kft., amely az elvégzett egységnyi gyógykezelésért 2023-ban 5500 eurót kapott. Összehasonlításképpen a VšZP az egységnyi gyógykezelésért az állami kari kórházaknak mintegy 2200 eurót fizet. Az ipolysági kórház még az első tízből is magasan kilóg felfelé, mivel az átlag ebben a körben is csak 3400-3500 euró.
Az első tízben az Agel több kórháza is megtalálható, előkelő helyen. Hasonló eltérések találhatók a két magánbiztosító, a Dôvera és az Union kórházfinanszírozási gyakorlatában is: az állami kórházak általában a legrosszabbul finanszírozottak.
A biztosítók átlagát tekintve a kis kórházak 2467 eurót kapnak egy egységnyi kezelésért, az állami egyetemi kórházak 2490 eurót, az ugyancsak állami kari kórházak, mint például az érsekújvári kórház is, csak 2059 eurót.
Látjuk a teljesen eladósodott állami kórházakat, amelyek csődközelben vannak, és látjuk a nyereséges kiskórházakat is, amelyek nem végeznek nehéz beavatkozásokat, nem kell nehéz eseteket kezelniük, mert enélkül is magas nyereséggel dolgoznak, mert így van beállítva a finanszírozásuk
– magyarázta Visolajsky. Ez az egészségügyi minisztérium elemzésére hivatkozva állítja a LOZ elnöke, eszerint a kis kórházak 23 százalékos nyereségrátával dolgoznak.
Nem az orvosbéreken “lovagolnak”
A LOZ, és az általuk képviselt 3300 kórházi orvos, aki beadta felmondását ennek a rendszernek az átalakítását kéri a minisztertől.
A tárgyalásaink során az elmúlt két hétben csak a kórházak finanszírozásáról tárgyaltunk, a bérek szóba sem kerültek
– támasztotta alá Visolajský azt az állítását, hogy a felmondások nem elsősorban a bérekről szólnak.
Szerinte ezt a helyzetet az egészségügyi miniszter egyik napról a másikra helyrehozhatja, ha előírja az állami kórházak számára, hogy standardizált szerződéseket kössenek az egészségbiztosítókkal. Ezért tartja veszélyesnek Visolajský, hogy a VšZP élére az Agelhez köthető Matúš Jurových került, mivel attól tart, hogy folytatódik az eddigi rossz gyakorlat.
Ennek az eredménye, hogy a páciensnek tovább kell várnia egy beavatkozásra, vagy késve kapja meg a szükséges kezelést
– állítja a LOZ elnöke. Ráadásul a rosszabb finanszírozás miatt az állami kórházakban rosszabb körülmények között kell kezelni a betegeket.
A LOZ szerint a helyzeten javítana, ha bevezetnék végre a DRG, vagyis a kezelés alapú finanszírozást. Jelenleg ezt még csak néhány kezelés esetében alkalmazzák, és jövőre is csak a kezelések 15 százalékában tennék kötelezővé.
„Az utolsó ország vagyunk az Európai Unióban, ahol ezt még nem vezették be” – mondta a LOZ elnöke.
A részvénytársaság nem megoldás a kórházak problémáira
Továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy az állami kórházakat ne alakítsák át részvénytársaságokká, mert ilyen magas adósság mellett nagyon könnyen privatizálhatóak lennének. Szerinte a miniszter ezt nem akarja megígérni.
Az egészségügyi miniszter mindig megkerüli a választ, a pénzügyminisztériumból viszont azt halljuk, hogy a kormányprogramnak megfelelően készítik elő az átalakítást
– mondta Visolajský. Szerinte a pénzügyi csoportok szívesen privatizálnák még az eladósodott kórházakat is. „A részvénytársasággá való átalakítás a kórházak finanszírozásának problémáit nem oldja meg” – jelentette ki a LOZ elnöke.
Az orvosok felmondási ideje december végén jár le, addig kell megállapodnia az egészségügyi minisztériumnak a LOZ-zal, ha nem sikerül, a 3300 orvos távozása bedöntheti a kórházakat.
A kórházak nem alakulnak részvénytársasággá
A kormány ma határozatban rögzítette, hogy az egészségügyi minisztérium hatáskörébe tartozó kórházakat nem alakítja részvénytársaságokká, ami szintén az egyik követelése volt a LOZ-nak.
Emellett arra utasította az egészségügyi minisztert, vagyis engem, hogy március végéig dolgozza ki a kórházak finanszírozásának világos szabályait és az ezek életbe lépéséhez szükséges intézkedéseket
– tájékoztatott a miniszter a kormány másik mai döntéséről.
Jövőre elindul majd a centralizált közbeszerzés az állami kórházak számára, amit szintén követelt a LOZ, és a biztosítókkal is egységes, azonos feltételeket tartalmazó szerződéseket kötnek majd, a miniszter kötelezően érvényes utasítása alapján.
A tárcavezető állítja, hogy az Orvosszakszervezet képviselőit is meghívta a mai sajtótájékoztatójára, de azok nem reagáltak a meghívására. A miniszter nem válaszolt egyenesen arra a kérdésre, hogy megfontolja-e a szükséghelyzet bevezetését, elrendeli-e az orvosok számára a kötelező munkavégzést, ha a felmondásaik januárbna élesednek. Annyit mondott csak, hogy erről a lehetőségről a kormány nem tárgyalt.
A LOZ még tanulmányozza a kormány döntését
Peter Visolajský, a LOZ elnöke még a miniszter sajtótájékoztatója előtt, de már a kormány ülése után azt nyilatkozta, hogy örülnek annak a határozatnak, hogy az állami kórházakat nem alakítják részvénytársaságokká. A memorandum további pontjainak teljesítéséről azonban nem nyilatkozott, szerinte előbb át kell tanulmányozniuk az elfogadott anyagot. Kifogásolta azonban, hogy az egészségügyi miniszter nem tájékoztatta őket arról, hoy mit akar beterjeszteni a kormány elé.
Három hétig tárgyalunk, majd anélkül, hogy azt véleményeztetné velünk, valamit beterjeszt a kormány elé
– mondta Visolajský. A miniszter kommunikációját egyálalán nem tartja konstruktív párbeszédnek. A miniszter nyilatkozatára egyelőre nem reagált, amint lesz reakció, a cikkünket bővítjük.
Visolajský csütörtökön azt nyilatkozta lapunknak, a miniszter hazudik, amikor azt állítja, hogy a minisztérium a tiltakozó orvosok követeléseinek 90 százalékát teljesíti. Úgy fogalmazott, a memorandum pontjainak egy részét még az előző kormány teljesítette, más pontokkal kapcsolatban pedig Šaško úgy terjeszt be javaslatokat a kabinet és a parlament elé, hogy a szakszervezetnek nincs is lehetősége véleményezni azokat. Visolajský szerint ezt nem lehet konstruktív párbeszédnek nevezni. Ismét megerősítette, a béremelés számukra nem kulcsfontosságú téma.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egészségügyi miniszter hazudik, állítja Peter Visolajský, az Orvosszakszervezet (LOZ) elnöke, amikor azt mondja, hogy teljesítette a tiltakozó orvosok követeléseinek 90 százalékát. Az orvosok nem vonják vissza felmondásukat, tárgyalnak tovább.
Kamil Šaško egészségügyi miniszter szerdán bejelentette, hogy gyakorlatilag eleget tett a felmondásukkal tiltakozó orvosoknak, csak a bérekben maradt nézeteltérés. Azt állította, hogy a 2022-ben aláírt memorandum 90 százalékban teljesült, csak a bérekben van eltérés, de ezt az orvosok igazán elfogadhatnák.
Nem havi 253 euróval, hanem csak havi 164 euróval keresnek majd többet
– magyarázta a miniszter a különbséget a bérekben.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter állítja, hogy az orvosokkal 2022-ben kötött memorandum 90 százalékát teljesítették, vagyis a béremelésen kívül minden pont megvalósul. Az Orvosszakszervezet (LOZ) azonban még nem bólintott rá a megállapodásra, vagyis a 3300 kórházi orvos felmondása még nem rendeződött. A miniszter szerint nem tárgyaltak a szükséghelyzet bevezetéséről, nem akarják munkavégzésre kényszeríteni a felmondott orvosokat.
Kamil Šaško egészségügyi miniszter ma (szerda) bemutatta az Orvosszakszervezettel (LOZ) folytatott tárgyalásainak eredményét, igaz, a LOZ nem vett részt a bejelentésen. A miniszter állítja, hogy a béreken kívül teljesül a LOZ valamennyi követelése, vagyis a 2022-ben még az előző kormánnyal kötött memorandum 90 százaléka megvalósul, ezért szerinte tárgytalanná vált a felmondással való tiltakozásuk.
Az orvosok is azt mondják, hogy nekik sem elsősorban a béremelésről szól a tiltakozás, így bízom benne, hogy sikerül megegyeznünk
– jelentette ki szerdai sajtótájékoztatóján a miniszter.
Béremelés lesz, csak nem akkora
A bérek esetében sem arról van szó, hogy jövőre egyáltalán nem emelkedik az orvosok fizetése, hanem csak kisebb mértékben, mint azt a memorandum tartalmazza.
Nem havi 253 euróval, hanem havi 164 euróval keresnek majd többet
– magyarázta a miniszter. A konszolidációs csomag egyik rendelkezése ugyanis, hogy az orvosbérek nem 9,7, hanem csak 6,4 százalékkal nőnek jövőre. Az orvosokon kívül a többi egészségügyi dolgozó bére az eredeti, 9,7 százalékos tempóban emelkedik majd jövőre is.
Šaško szerint ráadásul az orvosoknak is csak két évig, jövőre és 2026-ban lesz alacsonyabb a béremelés mértéke a tervezettnél. „A béremelést én is fontos stabilizációs tényezőnek tartom, de elsősorban a középfokú végzettséggel rendelkező egészségügyi dolgozók esetében” – mondta a miniszter.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kisebb járási és megyei magánkórházakra megy el az egészségbiztosítók pénze, ezért adósodnak el a nagy állami kórházak, amelyek adóssága már meghaladja az egymilliárd eurót, állítja az Orvosszakszervezet (LOZ). Az orvosok továbbra sem egyeztek meg az egészségügyi minisztériummal, de folytatják a tárgyalásokat. A legfontosabb követelésük az állami kórházak finanszírozásának megoldása.
A kisebb, járási és megyei magánkórházak szívják el az egészségbiztosítók pénzét a nagy állami kórházak elől, azért nő folyamatosan ez utóbbiak adóssága, állítja az Orvosszakszervezet (LOZ).
A 13 nagy állami kórház tartozása már átlépte az egymilliárd eurós határt
– tájékoztatott Peter Visolajský, a LOZ elnöke. Állítja, hogy a LOZ az orvosok felmondásával elsősorban a kórházak finanszírozásának igazságosabbá tételéért harcol, mert a jelenlegi rendszer csak a magánkórházak tulajdonosainak felel meg. Az állításaikat hivatalos adatokra, a Egészségügyi Felügyeleti Hivatal (ÚDZS) és az egészségügyi minisztérium jelentéseire, elemzéseire alapozza.
Az első 10 kórház, amely a legmagasabb támogatást kapta 2023-ban az állami VšZP-től (Forrás: LOZ)
A kisebb magánkórházak aratnak
Visolajský megdöbbentőnek tartja, hogy az egységnyi egészségügyi ellátás (az úgynevezett egységnyi casemix) a kis magánkórházakban a legdrágább, ezeknek fizet a legtöbbet mindhárom egészségbiztosító, köztük az állami VšZP is.
A VšZP listáján az első tíz »legdrágább« kórház között csak egyetlen államit, a pozsonyi gyerekkórházat találjuk
– támasztotta alá állítását Visolajský.
Érdekes módon az első helyezett az ipolysági kórházat üzemeltető Hospitale Kft., amely az elvégzett egységnyi gyógykezelésért 2023-ban 5500 eurót kapott. Összehasonlításképpen a VšZP az egységnyi gyógykezelésért az állami kari kórházaknak mintegy 2200 eurót fizet. Az ipolysági kórház még az első tízből is magasan kilóg felfelé, mivel az átlag ebben a körben is csak 3400-3500 euró.
Az első tízben az Agel több kórháza is megtalálható, előkelő helyen. Hasonló eltérések találhatók a két magánbiztosító, a Dôvera és az Union kórházfinanszírozási gyakorlatában is: az állami kórházak általában a legrosszabbul finanszírozottak.
A biztosítók átlagát tekintve a kis kórházak 2467 eurót kapnak egy egységnyi kezelésért, az állami egyetemi kórházak 2490 eurót, az ugyancsak állami kari kórházak, mint például az érsekújvári kórház is, csak 2059 eurót.
Látjuk a teljesen eladósodott állami kórházakat, amelyek csődközelben vannak, és látjuk a nyereséges kiskórházakat is, amelyek nem végeznek nehéz beavatkozásokat, nem kell nehéz eseteket kezelniük, mert enélkül is magas nyereséggel dolgoznak, mert így van beállítva a finanszírozásuk
– magyarázta Visolajsky. Ez az egészségügyi minisztérium elemzésére hivatkozva állítja a LOZ elnöke, eszerint a kis kórházak 23 százalékos nyereségrátával dolgoznak.
Nem az orvosbéreken “lovagolnak”
A LOZ, és az általuk képviselt 3300 kórházi orvos, aki beadta felmondását ennek a rendszernek az átalakítását kéri a minisztertől.
A tárgyalásaink során az elmúlt két hétben csak a kórházak finanszírozásáról tárgyaltunk, a bérek szóba sem kerültek
– támasztotta alá Visolajský azt az állítását, hogy a felmondások nem elsősorban a bérekről szólnak.
Szerinte ezt a helyzetet az egészségügyi miniszter egyik napról a másikra helyrehozhatja, ha előírja az állami kórházak számára, hogy standardizált szerződéseket kössenek az egészségbiztosítókkal. Ezért tartja veszélyesnek Visolajský, hogy a VšZP élére az Agelhez köthető Matúš Jurových került, mivel attól tart, hogy folytatódik az eddigi rossz gyakorlat.
Ennek az eredménye, hogy a páciensnek tovább kell várnia egy beavatkozásra, vagy késve kapja meg a szükséges kezelést
– állítja a LOZ elnöke. Ráadásul a rosszabb finanszírozás miatt az állami kórházakban rosszabb körülmények között kell kezelni a betegeket.
A LOZ szerint a helyzeten javítana, ha bevezetnék végre a DRG, vagyis a kezelés alapú finanszírozást. Jelenleg ezt még csak néhány kezelés esetében alkalmazzák, és jövőre is csak a kezelések 15 százalékában tennék kötelezővé.
„Az utolsó ország vagyunk az Európai Unióban, ahol ezt még nem vezették be” – mondta a LOZ elnöke.
A részvénytársaság nem megoldás a kórházak problémáira
Továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy az állami kórházakat ne alakítsák át részvénytársaságokká, mert ilyen magas adósság mellett nagyon könnyen privatizálhatóak lennének. Szerinte a miniszter ezt nem akarja megígérni.
Az egészségügyi miniszter mindig megkerüli a választ, a pénzügyminisztériumból viszont azt halljuk, hogy a kormányprogramnak megfelelően készítik elő az átalakítást
– mondta Visolajský. Szerinte a pénzügyi csoportok szívesen privatizálnák még az eladósodott kórházakat is. „A részvénytársasággá való átalakítás a kórházak finanszírozásának problémáit nem oldja meg” – jelentette ki a LOZ elnöke.
Az orvosok felmondási ideje december végén jár le, addig kell megállapodnia az egészségügyi minisztériumnak a LOZ-zal, ha nem sikerül, a 3300 orvos távozása bedöntheti a kórházakat.
A kórházak nem alakulnak részvénytársasággá
A kormány ma határozatban rögzítette, hogy az egészségügyi minisztérium hatáskörébe tartozó kórházakat nem alakítja részvénytársaságokká, ami szintén az egyik követelése volt a LOZ-nak.
Emellett arra utasította az egészségügyi minisztert, vagyis engem, hogy március végéig dolgozza ki a kórházak finanszírozásának világos szabályait és az ezek életbe lépéséhez szükséges intézkedéseket
– tájékoztatott a miniszter a kormány másik mai döntéséről.
Jövőre elindul majd a centralizált közbeszerzés az állami kórházak számára, amit szintén követelt a LOZ, és a biztosítókkal is egységes, azonos feltételeket tartalmazó szerződéseket kötnek majd, a miniszter kötelezően érvényes utasítása alapján.
A tárcavezető állítja, hogy az Orvosszakszervezet képviselőit is meghívta a mai sajtótájékoztatójára, de azok nem reagáltak a meghívására. A miniszter nem válaszolt egyenesen arra a kérdésre, hogy megfontolja-e a szükséghelyzet bevezetését, elrendeli-e az orvosok számára a kötelező munkavégzést, ha a felmondásaik januárbna élesednek. Annyit mondott csak, hogy erről a lehetőségről a kormány nem tárgyalt.
A LOZ még tanulmányozza a kormány döntését
Peter Visolajský, a LOZ elnöke még a miniszter sajtótájékoztatója előtt, de már a kormány ülése után azt nyilatkozta, hogy örülnek annak a határozatnak, hogy az állami kórházakat nem alakítják részvénytársaságokká. A memorandum további pontjainak teljesítéséről azonban nem nyilatkozott, szerinte előbb át kell tanulmányozniuk az elfogadott anyagot. Kifogásolta azonban, hogy az egészségügyi miniszter nem tájékoztatta őket arról, hoy mit akar beterjeszteni a kormány elé.
Három hétig tárgyalunk, majd anélkül, hogy azt véleményeztetné velünk, valamit beterjeszt a kormány elé
– mondta Visolajský. A miniszter kommunikációját egyálalán nem tartja konstruktív párbeszédnek. A miniszter nyilatkozatára egyelőre nem reagált, amint lesz reakció, a cikkünket bővítjük.
Kulcsproblémák maradnak megoldatlanok
Ehhez képest a LOZ teljesen máshogy látja a helyzetet. „Ez hazugság, a memorandum 90 százalékát korántsem teljesíti a miniszter” – mondta lapunknak csütörtökön, néhány órával a miniszter sajtótájékoztatója után Peter Visolajský, a LOZ elnöke. Szerinte a memorandumból csak néhány pont teljesült eddig.
Egy részét még az előző kormány teljesítette, egy másik részének teljesítésére a jelenlegi miniszter tett ígéretet, de azokat a törvénytervezeteket sem egyeztette velünk, amelyeket beterjesztett a parlamentbe
– magyarázta álláspontját a LOZ elnöke.
A LOZ-nak ezekkel a javaslatokkal kapcsolatban is vannak kifogásai, ráadásul Visolajský szerint ezek csak apróságok. „A kulcsfontosságú problémákhoz egyáltalán hozzá sem nyúlt, nem is mutatta be elképzelését.
Nem mondta el, hogyan akarja kezelni a kórházak milliárd eurós tartozását, az egészségügyben terjeszkedő pénzügyi csoportok korlátozására sem mutatott be javaslatot
– sorolta kifogásait a LOZ elnöke. Szerinte úgy néz ki, mintha a minisztérium nem is akarná megoldani ezeket a súlyos problémákat.
Nem a bérek a probléma
Visolajský újra megerősítette, hogy nem a béreken múlik a megállapodás.
Mi már hetek óta tárgyalunk a miniszterrel, a bérekről talán, ha két percet beszéltünk, a miniszter ebben a kérdésben sem mond igazat
– jelentette ki a LOZ elnöke.
Kifogásolja a minisztérium furcsa egyeztetési módszereit is. „Azokat a javaslatokat, amelyeket a miniszter beterjesztett a kormányba és a parlamentbe, mi csak az előtte való nap estéjén kaptuk meg, időnk sem volt véleményezni. A miniszter ezeket nem egyeztette velünk, ezt mi nem tartjuk konstruktív párbeszédnek” – mondta Visolajský.
A LOZ által képviselt több mint 3300 kórházi orvos továbbra sem vonja vissza felmondását. „A felmondásaink tovább élnek, azt szeretnénk elérni, hogy a miniszter és a kormány fogjon hozzá az egészségügy problémáinak a megoldásához” – üzent a kormánynak a LOZ elnöke.
Szerinte a páciensek is látják, hogy milyen gondok vannak az egészségügyben.
A páciensek a déli régiókban is érzik, hogy a kórházak nem működnek rendesen, nem mindenhol érhető el a gyógykezelés, hiányoznak a körzeti orvosok, a szakorvosok életkora rendkívül magas, szeretnénk, ha a miniszter ezeket a problémákat is elkezdené orvosolni. Évente feleslegesen meghal 3 ezer ember az egészségügy rossz működése miatt
– állítja Visolajský.
Az orvosok felmondása kapcsán kialakult helyzetről ma tárgyal a parlament egészségügyi bizottsága is, megbeszélések eredményéről beszámolunk.
Ehelyett szerinte az orvostanhallgatók képzését kellene megreformálni, például úgy, hogy az EU-s előírásokkal összhangban lerövidítik bizonyos szakorvosi képzések időtartamát. Az LOZ vezetője szerint ezzel lehetne meggátolni, hogy a frissdiplomás orvosok ne azonnal Csehországba menjenek dolgozni, ahol rövidebb idő alatt nagyobb fejlődést tudnak elérni a karrierjükben, mint itthon.
Bérkérdés?
Az egészségügyi minisztérium pénteken közleményben reagált Visolajský kijelentéseire. Továbbra is kitartanak azon állításuk mellett, hogy a memorandumban foglaltak 90 százalékát már vagy véghez vitték, vagy pedig dolgoznak rajta. Az LOZ elnökének állításait a szakorvosi képzések lerövidítéséről félrevezetőnek nevezték. Hangsúlyozták, a képzések időtartamát olyan szaktekintélyek állítják össze, akik már hosszú évek óta az adott szakirányban dolgoznak, és az optimális időtartam során figyelembe veszik a nemzetközi előírásokat, valamint a szlovák egészségügy lehetőségeit is. Nem tartják korrektnek a szakszervezet részéről, hogy megkérdőjelezik a szakemberek döntését, hiszen az elsődleges szempont a hazai páciensek egészsége és biztonsága.
A tárca állítja, az orvosoknak már nincsen semmilyen oka arra, hogy ne vonják vissza a felmondásokat, az egyedüli problémás pont még mindig a fizetésemelés.
Ha valóban érvényes az orvosok által állandóan ismételt kijelentés, hogy ez nekik nem a fizetésekről szól, akkor minden feltétel adott arra, hogy az egészségügy fejlesztését olyan orvosokkal folytassuk, akik ott maradnak a betegeik mellett
– üzente a minisztérium sajtóosztálya.
Hogyan tovább?
A kormányhivatal pénteken arról tájékoztatta a sajtó képviselőit, hogy vasárnap rendkívüli ülést tartanak, azt azonban nem árulták el, hogy milyen témákról tárgyalnak. A Denník N értesülései szerint az orvosokkal kapcsolatos helyzetről lehet szó, bár ezt az információt cikkünk megjelenésekor hivatalosan még nem erősítették meg.
Šaško azt állítja, a kormány egyelőre nem egyeztetett a szükségállapot kihirdetésétől. Ez történt például 2011-ben, amikor az orvosok szintén tömegesen felmondtak, de 4 nap elteltével végül megegyeztek a felek. A szükségállapot lehetővé tenné, hogy a kormány kötelezhesse az orvosokat a kórházakba való visszatérésre. Ezt a megoldást Visolajský sem tartaná szerencsének.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
