A görögkatolikus Troszt Máté papi temetését halottak szombatján, május 18-án tartották Debrecenben, a római katolikus Szent Anna-székesegyházban. Ezek a szombatok olyan napok, amelyeken a „világ kezdetétől fogva” vallásosan élt és a feltámadás reményében elhunyt valamennyi testvérről, papokról és közvetlen hozzátartozóikról megemlékezik a Görögkatolikus Egyház.
Troszt Máté görögkatolikus áldozópap 2024. április 30-án, 34 éves korában adta vissza lelkét Teremtőjének. Lelki üdvéért május 17-én Szent Liturgiát tartottak Budapesten, a rákosmenti görögkatolikus templomban, majd másnap került sor a temetési szertartására Debrecenben, amelyre több százan gyűltek össze.
A szomorú alkalmon mindhárom görögkatolikus főpásztor, Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita, Orosz Atanáz miskolci és Szocska A. Ábel nyíregyházi püspök, illetve Palánki Ferenc, a római katolikus Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye püspöke is jelen volt, ahogyan közel száz paptestvér is.
A szokásokhoz híven hét evangéliumi szakaszt olvastak fel.
Troszt Máté csupán pár évet szolgálhatott: 2018-ban Pécsett kezdte meg diakónusi szolgálatát, ahol egy évet élt feleségével, Teodórával, utána Debrecenbe került. 2019-ben szentelte pappá a főszékesegyházban Kocsis Fülöp. A főegyházmegye központjában négy évet szolgált segédlelkészként, majd Makón volt kisegítő lelkész. Egyszer úgy fogalmazott: mindenhol érezte, hogy a hívek szeretete vette körül. Igyekezett az adott parókia életét és közösségét megismerni, és nagyon fontosnak tartotta a személyes kapcsolatokat. Hitte, hogy arra kell mindent építeni. Sokszor idézte nagypapája szavait, miszerint a papság egy „szent kaland”.
Temetésén Kocsis Fülöp metropolita úgy fogalmazott: Máté testvérünk – édesapa, gyermek, testvér, paptestvér, barát – elment, és óriási űrt hagyott. Fájó, hatalmas űrt. Amit nem fog pótolni senki sem az életünkben. Nem mehetünk el erről a temetésről vagy legalábbis tovább a hétköznapjainkba anélkül, hogy meg ne értenénk, hogy miért akarta így az Isten.
A Máté távozása okozta űrt nekünk kell betöltenünk! – hangsúlyozta a főpásztor. – Nekünk kell pótolnunk azt, amit ő nem fejezhetett be. Azért is, mert nem mondhatjuk, hogy nem vagyunk oka a halálának. Leginkább az fáj, hogy nem tudtuk magunk között tartani.
Máté már az Atya előtt áll, és ő számol el a tetteivel. Itt a földön pedig mi számolunk az ő tetteivel. Máté fájó, megrendítő távozása után meg kell változnia az Egyháznak, meg kell változnia a papságnak. De mit vár tőlünk az Isten? Máté halála válaszra késztet bennünket: meg kell változnunk! – tette hozzá a főpásztor.
Köszönjük, Máté! Nagy emberünk lettél.
Troszt Máté jelmondata János evangéliumának egyik gondolata volt:
Igen. Tudja. Ahogy mi is, hogy odaadó, szeretett papunk voltál. Adjon Isten boldog nyugalmat neki, és készítsen örök emléket számára! – mondta Kocsis Fülöp.
Forrás és fotó: BSZI/Hajdúdorogi Főegyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
