Nincs terve az Európai Uniónak (EU) arra, miként kompenzálja a Nagy-Britannia távozása után kieső bevételeit. A nagy befizetők, például Németország vagy Hollandia ugyanis nem mutatnak hajlandóságot a tízszázalékos veszteség pótlására. Ezért könnyen lehet, hogy csökkentik az uniós kiadásokat – magyarázta Róna Péter közgazdász egy csütörtöki, a Corvinus Egyetemen tartott konferencián a brexitnek a visegrádi négy (V4) országra gyakorolt hatásairól. Szerinte a kiadások átszervezése két nagy tételt érinthet: a közös mezőgazdasági programokat, illetve a közép-európai országoknak juttatott kohéziós alapokat.
Nagy-Britannia a közösség eurózónához tartozó és az azon kívüli tagországai között fontos egyensúlyozó szerepet tölt be, de a kiválással ez felbomlik. A közgazdász szerint az unió az euróövezet erősítésére fog koncentrálni, ez pedig erősítheti a különbséget a magországok és a periférián lévő tagállamok között.
Róna Péter leszögezte: a V4-ekhez tartozó Lengyelország, Csehország és Magyarország (Szlovákia már az eurózóna tagja) ma is képesek lennének teljesíteni a belépési feltéteket, ám ez kockázatos lenne. Magyarország ugyanis saját erejéből nem lenne képes lépést tartani a fejlettebb országokkal. Felhívta a figyelmet: az ország a GDP 5,7 százalékának megfelelő dotációt kap az uniótól, ám így is csak háromszázalékos növekedést produkál. – E támogatás nélkül az ország nem volna képes növekedni – emelte ki, hozzátéve, ha beengednék Magyarországot az eurózónába, akkor az uniónak a GDP 8-9 százalékát kellene biztosítania.
A közgazdász szerint a magországok is problémákkal küzdenek: a legnagyobb a reálbérolló kinyílása, ami szétfeszíti az európai szuverenitás eszméjét. Róna szerint azonban az unió hamarabb fog választ találni a gondokra, mint a kelet-közép-európai államok: a magyar álláspont, a nemzeti szuverenitás erősítése ugyanis nem válasz. – Ha Magyarország ragaszkodik ehhez, nincs helye az unióban. David Cameron brit miniszterelnök is a nemzeti szuverenitást szorgalmazta, erre azonban nemet mondtak, ez provokálta ki a döntő népszavazást.
A közgazdász az európai együttműködés napján szervezett konferencián tartotta meg előadását. Bár a magyar–szlovák határ két oldalán fekvő falvakat helyenként mindössze néhány száz méter és – a rendezvényen megjelent polgármesterek esetében – az Ipoly folyó választja el egymástól, a helyi szinten meglévő együttműködés nagyban nem érvényesül. A Pest megyei Ipolydamásd és a ma Szlovákiához tartozó Helemba összekötésére például már hatodszor terveznek hidat. Néhány éve a jogerős terv és a rendelkezésre álló források ellenére lépett vissza Nyitra megye az építkezéstől. Matusz János hidvégardói polgármester úgy fogalmazott, jó lenne, ha a V4-csúcsokon a politika mellett gyakorlati kérdések is szóba kerülnének.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.09.22.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
