Január 8-án újabb kormánybiztosi találkozóra került sor a Bős-Nagymarosi vízlépcső kérdésének mindkét fél számára megnyugtató rendezése érdekében. A találkozónak Pozsony adott otthont.
A magyar fél részéről Czepek Gábor 2024 márciusa óta felelőse az ügynek, a magyar Energiaügyi Minisztérium közlése szerint kinevezése óta rendszeressé váltak a szakmai találkozók a partnerekkel. Most ismét Peter Molda szlovák kormánybiztossal tárgyalt.
A dinamikus megbeszélés-sorozat és a szomszédos országok kormányai közötti jó viszony erős alapot teremt a rég esedékes megállapodásra. A hágai Nemzetközi Bíróság 1997-es ítéletében kötelezte a feleket a nagymarosi építkezés 1989-es felfüggesztése óta tisztázatlan nézetkülönbségek feloldására.
olvasható a magyar Energiaügyi Minisztérium közösségi oldalán megjelent beszámolóban.
A kétoldalú tárgyalások célja, hogy mielőbb közös nevezőre jussunk a többi között a Duna vízhozamának megosztásában és energetikai kérdésekben is. A megbeszélések idei első fordulóján főként a bősi erőműben megtermelt áram átvételi ára kapcsán sikerült érdemi előrehaladást elérni.
fogalmaztak azzal, hogy a gyakori egyeztetéseknek köszönhetően 2025-ben minden korábbinál jobb esély mutatkozik a hosszú ideje húzódó jogvita kölcsönösen előnyös lezárására.
A szakértői egyeztetéseket követően a két tárgyalócsoport február elején találkozik újra miniszteri szinten.
Arról, hogy miként a szlovák környezetvédelmi miniszter miként oldaná meg a bősi vízlépcső problémáját Magyarországgal, ITT beszélt a Körképnek
Taraba megegyezne Magyarországgal
Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter a TASR-nek adott évvégi interjúban már beszélt arról, hogy a szlovák és magyar megállapodásnak figyelembe kell vennie a Duna jelenlegi helyzetét. Elmondta, néhány héten belül Szlovákia asztalán lehet a végleges javaslat a magyarokkal való megállapodásra, amely lezárná a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer építése kapcsán kialakult 30 éve húzódó vitát.
A miniszter szerint a végleges megállapodásnak mindkét fél számára a lehető legjobb megoldást kell kínálnia. Ezt követően a javaslatot szélesebb politikai körben is bemutatják, és közösen döntenek arról, hogy elfogadják-e. Amennyiben nem sikerülne megállapodni, a Hágai Nemzetközi Bíróság kezdené újratárgyalni az ügyet.
Taraba a Körképnek: A magyar-szlovák együttműködésben óriási lehetőség van (Podcast)
A miniszter szerint a megállapodásnak a Duna jelenlegi valóságát kell tükröznie.
„Ez stratégiai érdekünk, hogy mi és a magyarok végre lezárjuk ezt a kérdést”
mondta.
Taraba ugyanakkor kijelentette, hogy a Dunán építendő új gátak kérdése nem része a vízerőműről szóló tárgyalásoknak.
A bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítéséről és működtetéséről szóló államközi szerződést 1977-ben írták alá Budapesten a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság miniszterelnökei. Magyarország 1989-ben kilépett a projektből, ekkorra a szlovák oldalon a munkálatok jelentős része már befejeződött.
A Hágai Nemzetközi Bíróság 1997-ben ítéletet hozott a Szlovákia és Magyarország közötti vitában, és megerősítette az 1977-es szerződés érvényességét, valamint Szlovákia jogutódlását a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság után. A bíróság indokoltnak találta a Dunacsúni (Čunovo) létesítmény megépítését.
A bíróság döntése szerint mindkét félnek újra kell vizsgálnia a bősi erőmű működésének környezeti hatásait a gazdasági fejlődés és a környezetvédelem összhangja érdekében. Különösen a Duna régi medrébe és a két parton található mellékágakba kerülő víz mennyiségére vonatkozóan kell kielégítő megoldást találniuk.
Körkép.sk
Nyitókép: körkép.sk/Komjáthy Lóránt
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
