Nincs még kihirdetve a Lázár János által beharangozott műemléki védelemről szóló rendelet, azaz egyelőre van mozgástere az önkormányzatnak a turulszobor elszállításában, átépítésében, bármiben – jelentette ki a TASZ a Telexnek, mely azt próbálta kideríteni magukfajta szakértőkkel, mennyi az esély arra, hogy valahogy mégis megszabaduljanak a szobortól. Arra jutottak, hogy kérdéses, lehet-e egyáltalán műemléki védelmet adni egy ilyen fiatal szobornak, sőt a minisztérium már csak ideiglenes védelemről beszél.
„Nem emlékszem rá, hogy történt volna valaha ilyen az országban, hogy műemlékvédelem alá helyezzenek valamit, ami nem is mű, nincs építészeti értéke, és emléknek is csak politikai emlék. Egy olyan húszéves szobrot, ami igazolt művészeti értéket nem hordoz” – mondta Csomay Zsófia építész a Telexnek arról, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter elrendelte a XII. kerületi turulszobor műemléki védelem alá helyezését.
Lázár a döntést azzal indokolta, hogy az emlékmű „szinte avatása óta politikai viták kereszttüzében áll”, ez pedig nem lehet ok rá, hogy „egy nemzeti jelképet és egy művészeti alkotást pusztulásra ítéljenek”. Neki pedig kulturális örökség védelméért felelős miniszterként egyik feladata az értékek megóvása, írta a Facebookon.
Később az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) a Telexnek választ adott arra is, pontosan mivel indokolják a védelmet. Szerintük mivel „a Turul nemzeti jelkép, a magyar mondavilágtól eredően a magyar kultúra része, politikai viták, vélemények vagy egyes közéleti szereplők politikai akciói nem adhatnak okot arra, hogy azt egyszerűen megsemmisítsék”.
Lázár döntése a nem éppen turulpárti lap által megkérdezett építészek és műemlékvédelemhez értők szerint több szempontból is kérdéses. Az, hogy egy alkotás politikai viták kereszttüzébe kerül, önmagában nem indokolja a műemlékvédelmet, hiszen szerintük ennyi erővel akár a ferencvárosi szivárványos pad is lehetett volna az. Kérdéses emellett az is, lehet-e műemlék egy 2005-ben átadott szobor.
Mi lehet műemlék?
A műemlékké vagy műemléki területté nyilvánítás hivatalból indul, vagy az ÉKM műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkársága kezdeményezheti ezt a jogszabály szerint. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a hivatalos procedúra alapján bárki beadhat javaslatot arra, hogy valami műemlékvédelem alá kerüljön. Ehhez csatolni kell egy értékleltárt, egy szakértői testületnek kell részletesen indokolnia, miért érdemes műemlékvédelemre az adott épület, terület, sorolta a feltételeket Csomay Zsófia.
A miniszternek arra van joga, hogy ideiglenes műemléki védelmi védettséget adjon, ezt pedig használja is. Mint az Építési és Közlekedési Minisztérium a lapnak küldött válaszában írja, megkezdték a turul nemzeti emléknek minősülő műemlékké nyilvánítását. Mint írják,
Azonban a végső, teljes védelemhez, amelyet egy folyamat előz meg, szakmai indoklás is kell. Tudományos oldalról kell valakinek a nevét adnia a védelemhez.
A minisztérium továbbá hozzáteszi, hogy azért is választották az ideiglenes védelmet, mert az „lehetőséget ad arra, hogy megfelelő örökségvédelmi-szakmai áttekintés készüljön az emlékműről, ami részét képezi a műemlékké nyilvánításnak”.
Döbrentey Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) politikai szabadságjogi projektjét vezető jogász szerint fontos azonban, hogy a műemlékvédelmi döntés nem diszkrecionális, tehát nem olyan, mint egy köztársasági elnöknél a kegyelmi kérdés. A miniszter műemléki védettség alá helyezésnél vagy a védettség megszüntetésénél nem saját belátása szerint, hanem a jogszabályi rendelkezések alapján dönthet.
„Ahhoz, hogy a védettség elrendelése megtörténjen, szakmai kritériumoknak kell megfelelnie a majdani műemléknek. Több jogszabály határozza meg együttesen, mi a műemlék, és hogyan kell eljárni a védettség elrendelésénél” – mondta Döbrentey. Szakmai vizsgálatnak kell megmutatnia, hogy pontosan mi számít az építményben értéknek. A törvény szerint egyébként a felhívásról szóló miniszteri döntés indoklásának nyilvánosnak kell lennie, ezt a minisztériumnak közölnie is kell a honlapján.
Mit jelent a döntés?
„A konkrét esetben itt merülhetnek fel kérdések. Elég egyértelmű, hogy a műemlékké nyilvánítás a turulszobornál politikai eszköz. A cél az, hogy a miniszter megakadályozza a turul lebontását. Az a kérdés, hogy milyen szakmai érvek azok, amelyek ezt megtámogatják. De még ha formailag jogszerű is a védettség elrendelése, akkor is nyilvánvaló a motiváció mögötte” – mondta Döbrentey.
A jogász szerint a mód, ahogy Lázár bejelentette a műemléki védelem elrendelését, azt jelenti, hogy már létezik a szakmai dokumentum, egy úgynevezett értékvizsgálati dokumentáció erről.
„Csak onnantól kezdve nem lehet a szobrot lebontani, hogy hatályba lép a rendelet. Akkortól gondoskodni kell róla, jó karban kell tartania a tulajdonosnak a törvény szerint” – mondta Döbrentey.
A szakmai útmutatások szerint, melyek meghatározzák, hogy mi lehet műemlék, számos szempontot kell figyelembe venni: az építmény korát, ritkaságát, művészettörténeti, történeti értékét, a közösségi identitásban betöltött szerepet. A közösségi identitásképzés megállapítása persze egyébként is nehéz kérdés valaminél, ami épp politikai viták kereszttűzébe került.
Lehet-e fiatal, lehet-e szobor?
„A szakmai szempontokba nem fér bele, hogy politikai vitát zár le vele az állam, ez visszaélés lenne a jogszabállyal, a védettség alá helyezés jogintézményével. Azzal együtt végképp, hogy ez az önkormányzat szándékával akar szembemenni” – mondta Döbrentey. Szerinte a műemlékvédelem célja közös nemzeti örökségünk megvédése, nem pedig az, hogy „politikai vitát zárjanak le vele, ismeretlen szakmai érvekkel megtámogatva”.
Csomay szerint az nem mondható, hogy a műemlékké nyilvánítás maga szabálytalan lenne. Egy húszéves szobornál viszont inkább a helyi védettség lehetne indokolt – ez az, amit az önkormányzat adhatna meg rá.
„Sem az értéke, sem a kora nem magyarázza meg a műemlékvédelmi státuszt ennek a szobornak. A régi műemlékvédelmi rendszerben valószínűleg a kora miatt nem is lehetett volna levédetni” – mondta Csomay, hozzátéve, hogy szerinte jellemzően egyébként is épületeket szoktak műemléki védelem alá helyezni, nem szobrokat. Az is kérdéses tehát, hogy egyáltalán lehet-e műemléki védelmet adni egy ilyen fiatal szobornak.
Döbrentey szerint ott van a tavalyi példa, amikor a főváros helyezett épületeket védelem alá: ezekből a legfiatalabb is a rendszerváltás előtti években épült. A jogász szerint a szobor tehát a kora miatt is kilóg a sorból, de amúgy is kérdéseket vet fel, hogy „hány másik olyan építmény van Budapesten, amely érett lenne a műemléki státuszra, mégsem kapja azt meg”. Szerinte ez a kivételezés is a döntés politikai motivációjára utal.
Vagyis ha formailag jogszerű is a döntés, az, hogy a védettséget politikai eszközként használják, példa nélküli. Műemlékvédelemre bárki bármit javasolhat, de ez a mostani jogi környezetben sem jelentheti azt, hogy „rámutatással, szakmai vizsgálat és érvek nélkül, közéleti viták eldöntése érdekében műemlékké nyilvánítsanak valamit” – mondta Döbrentey, aki szerint ezt a mai napig nem engedi a jogszabály.
Korábban írtuk: Az ott élők elsöprő többsége is helyén hagyná a turult – nem akarják kétfarkú kutyára cserélni
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
