Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 36 órás nagy európai körútra indult, hogy meggyőzze nyugati szövetségeseit győzelmi terve elfogadásáról és az annak megvalósításához szükséges döntések meghozataláról. Mivel a győzelmi terv lényegében a háború eszkalációjáról szól, amelynek végső célja a NATO belerángatása a háborúba, a nyugati vezetők igencsak vonakodnak teljesíteni Zelenszkij kéréseit. Olyannyira, hogy még a Politico sem lát érdemi esélyt arra, hogy az ukrán elnök elérje céljait. Ezekből a Politico ötöt emelt ki, de mindössze egy esetében látott esélyt a sikerre.
Zelenszkij Londonban arról beszélt, hogy a célja az, hogy „megteremtse a megfelelő feltételeket a háború igazságos befejezéséhez, mert (…) Ukrajna csak erős pozícióból tud tárgyalni”.
Ami azonban még érdekesebb, hogy az ukrán elnök nyugati látogatásai, különösen a Londonban tett nyilatkozatai kapcsán az ukrán tisztviselők szükségét érezték annak, hogy nyomatékosítsák: Zelenszkij nem akar tűzszünetet.
„Van egy békeformulánk, vagy egy győzelmi tervünk, amelynek a célja a békeformula végrehajtásának előmozdítása” – idézte a Politico Dmitro Litvint, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetőjét.
A Politico szerint az ukrán elnök öt nagy céllal érkezett nyugati szövetségeseihez. A Politico 1-től 5-ig pontozta az egyes célok megvalósulási valószínűségét. Nézzük, melyiknek mennyi esély jósolnak.
Lényegében az egész háború Ukrajna NATO-tagsága miatt robbant ki, és ha visszaemlékezünk a 2022 tavaszán elhangzott nyugati nyilatkozatokra, azok is tartalmazták, hogy a háború egyik lényege, hogy Ukrajna szabadon dönthessen NATO-tagságáról. Az egész dolog mögött közben iszonyatos cinizmust és képmutatást látni, hiszen sem az USA, sem más NATO-tagok (mint például Németország, Szlovákia és Magyarország), nem akarja felvenni a szövetségbe Ukrajnát, mert attól tartanak, hogy a védelmi szövetséget ez a lépés háborús szövetséggé alakítja át.
Azt Kijev már hivatalosan is elismerte, hogy a NATO-tagság megszerzése benne van a győzelmi tervben. Ám a szövetségen belül nem nagyon van hajlandóság egy ekkora kockázat bevállalására, és a sorok között azt látni, hogy a nyugatiak azért emlegetik Ukrajna NATO-ba való felvételét, hogy ezzel növeljék későbbiekben az alkupozíciót Oroszországgal szemben – nem pedig azért, mert tényleg záros határidőn belül felvennék az ukránokat soraikba.
Zelenszkij körútjára egyébként azért volt szükség, mert Joe Biden amerikai elnök a Milton hurrikán miatt lemondta az Ukrajna támogatását koordináló Ramstein-csoport ülését, ahol Zelenszkij be akarta mutatni győzelmi tervét. Most kénytelen egyesével meglátogatni az európai vezetőket. Megjegyezzük, hogy az USA megtehette volna, ahogy korábban már többször megtette, hogy Biden helyett Lloyd Austin amerikai védelmi minisztert küldi a találkozóra…
A Politico erre a célra 1-est adott, vagyis annak valószínűsége, hogy Ukrajna meghívást kap a NATO-ba záros határidőn belül, minimális.
A másik nagyon veszélyes, háború eszkalációjával fenyegető terv Ukrajna légterének védelme szomszédos NATO-tagországok területéről. Itt korábban Szlovákiát és Magyarországot is emlegették, a Politico ezúttal csak Lengyelországot és Romániát hozta fel példának.
Leegyszerűsítve: mivel egy ilyen forgatókönyv azt jelentené, hogy nyugatról indított rakéták közvetlen nyugati döntések értelmében orosz célpontokat semmisítenének meg Ukrajna felett, az oroszok akár úgy is tekinthetnek a lengyel és román légvédelmi ütegekre, mint ellenséges (háborúban álló) eszközökre, amelyek kilövésére Moszkva parancsot adhatna. Ez is hatalmas eszkalációs kockázatot rejt magában.
Kijev nagy felháborodása ellenére egyelőre a nyugati országok nem állnak kötélnek ebben a kérdésben sem, ezért a Politico erre a célra is 1-est kapott, vagyis a siker esélye minimális.
Az elmúlt hetek egyik legtöbb vitát kiváltó ukrán célja az volt, hogy a nyugati, elsősorban az amerikai és a német nagy hatótávolságú rakétákkal Oroszország mélységi területein lévő célpontokat bombázhasson. Sem az amerikaiak, sem a németek nem álltak kötélnek. Nem véletlenül.
Oroszország úgy tekint a dologra, hogy Ukrajna ilyen csapásokat nem tud indítani, Oroszország mélységi területeit csak nyugati fegyverekkel, nyugati katonák közvetlen közreműködésével, nyugati műholdas hírszerzési információk alapján tudja támadni. Ezzel kapcsolatban Moszkva meg is húzta a vörös vonalat, és nukleáris doktrínáját kiterjesztette egy ilyen eshetőségre is.
Itt azért érdemes kiemelni két dolgot. A doktrína vonatkozó módosítása azt mondja, hogy Oroszország egy nukleáris fegyverrel nem rendelkező ország ellen is bevetheti az atomot, ha az az ország egy nukleáris fegyverrel rendelkező ország segítségével hajt végre nem nukleáris csapásokat Oroszország területén.
A másik, amit érdemes kiemelni, hogy az ukránok korábban már támadták Oroszország azon radarrendszerét, amely a stratégiai nukleáris támadások előrejelzőrendszerének a része. Moszkva, ha akarta volna, úgy is értékelhette volna az ukránok csapását, hogy épp most akarják őt megvakítani, ami egy nukleáris csapást megelőző lépés lenne. Vagyis rezgett a léc rendesen. Itt utalunk vissza arra, hogy Ukrajna már elismeri, hogy az orosz-ukrán háborút nem tudja megnyerni, de egy Oroszország-NATO háborúban a győztes oldalon állhatna (ha maradnának egyáltalán oldalak…).
A Politico szerint Zelenszkij esélye arra, hogy engedélyt kapjon az orosz mélységi területek nyugati fegyverekkel való támadására, szintén minimális, vagyis 1-essel jelölték.
Az ukránok egyik régi vágya, ami állandó belpolitikai vita tárgya Németországban, az a Taurusz német, 500 km-es hatótávolságú, betonbunkerek és masszív hidak lerombolására is alkalmas Taurusz rakéták megszerzése.
Olaf Scholz német kancellár eddig saját koalíciós partnerei és a sajtó nyomása ellenére is kitart amellett, hogy amíg ő a kancellár, a Taurusok nem mehetnek Ukrajnába.
Érdemes kiemelni, hogy a Taurusokkal már le lehetne rombolni a Krímet Oroszországgal összekötő Kercsi hidat és sok megerősített orosz bázist is. Egy ilyen lépés szintén súlyos eszkalációt vonhatna maga után.
Nem csoda, hogy ebben a kérdésben is 1-esre értékelt a Politico, vagyis Zelenszkij sikerének esélye megint minimális.
5. Ukrajna legyen a demokratikus országok fegyvergyártója
Ez az egyetlen olyan cél, amelyben van racionalitás, viszont rövidtávon semmit sem javít Ukrajna harctéri helyzetén. Zelenszkij azt szeretné, ha minél több nagy európai és amerikai fegyvergyártó létesítene Ukrajnában üzemet. Ezzel elérné, hogy Ukrajna saját gyártású harckocsikat és haditechnikát állíthasson csatasorba, és nem lenne kiszolgáltatva a nyugati szövetségesek korlátozott készleteinek.
A német Rheinmetall, a norvég-finn NAmmo és a svéd Saab már megállapodtak tüzérségi lövegek és páncélozott gyalogsági járművek gyártásáról Ukrajnával, és Dánia, Kanada valamint Litvánia is közvetlen rendeléseket ad már ukrán cégeknek.
Ennek a célnak az elérése a Politico szerint a legvalószínűbb, 5-ös besorolást kapta.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
