Saját pártját is megosztja Orbán Viktor azzal, hogy a Kanada és az Európai Unió közti szabadkereskedelmi megállapodás aláírását tervezi. Sajtóhírek szerint a miniszterelnök azért írhatja alá a szerződést, mert nem akar újabb ügyben konfrontálódni Brüsszellel. Az egyezményt többen is azért támadják, mert a kereskedelmi érdekeket az élelmiszer-biztonság és az egészségvédelem elé helyezi.
„Minden ilyen fontos kérdésben vita van a frakcióban és megpróbálunk egyezségre jutni, ebben a fontos kérdésben is ez történt egyébként, és ezt a jövő héten ön fogja tapasztalni” – mondta sajtótájékoztatóján a Fidesz alelnöke, Németh Szilárd.
A szövetséges KDNP képviselője szerint hiába írja alá a kormányfő a szerződést, a benne foglaltak csak a parlament jóváhagyása után lépnek életbe. Hollik István szerint ez akár éveket is igénybe vehet.
„A törvényalkotási bizottság tegnap úgy döntött, hogy a kormány országgyűlési jóváhagyás nélkül most aláírhatja ezt az egyezményt, azonban az Országgyűlésnek ezt ratifikálnia kell, és amíg az Országgyűlés nem ratifikálja a CETA-t, addig az ideiglenes alkalmazhatóság sem jöhet szóba Magyarországon” – húzta alá az országgyűlési képviselő.
A Magyar Nemzet értesülései szerint a kormányfő azért vette a kezébe a döntést, mert nem akar újabb frontot nyitni Brüsszellel szemben.
Magyarország uniós biztosa szerint ugyanakkor valóban van politikai szála az egyezménynek.
„Elsősorban politikai okokból éppen a bizalom erősítése és a döntés legitimációjának erősítése céljából döntött úgy, hogy annak ellenére, hogy nem kellene a tagállamokkal is elfogadtatni, mégis a tagállami kormányok, illetve a törvényhozás számára is lehetőséget biztosítanak, hogy véleményt nyilvánítsanak, illetve ratifikálják” – fogalmazott a Hír TV-ben Navracsics Tibor uniós biztos.
Magát az egyezményt azért támadják, mert úgy nyitja az európai piacot az észak-amerikai nagyvállalatok előtt, hogy a kereskedelmi érdekeket az élelmiszer-biztonság és az egészségvédelem elé helyezi. Egy kormánypárti képviselő is elismerte, hogy van alapja az aggodalmaknak.
„Most egy olyan klauzula van ebben a szerződésben, amit mi nem szeretünk és nem támogatunk, ez azt jelenti, hogy egy ideiglenes hatályba lépés történne. Jogi nonszensz. Tehát egyes részei a szerződésnek anélkül, hogy ratifikálna a szerződés, hatályba lépne. A vita ezen volt a frakción belül is elsősorban. Hogy vajon a mi GMO-mentességünket és vajon ami a GMO-mentességnél is fontosabb, hogy ez a fajta bíráskodás, amit a szerződés előír, az hatályba lép-e. A mostani tájékozódásom alapján erre vannak bizonyos garanciák, hogy ez nem lép hatályba” – hívta fel a figyelmet Túri-Kovács Béla.
A megállapodást az október 27-i EU–Kanada csúcson írhatják alá.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »