Mede Géza: A Csodaszarvas története Rimaszombatban

Mede Géza: A Csodaszarvas története Rimaszombatban

A város képviselő-testülete legutóbbi ülésén jóváhagyta a Csodaszarvas-szobor elhelyezését Rimaszombat egy kijelölt pontján. Úgy tűnik tehát, hogy végre pont kerülhet a legendás történet végére. Vagy mégsem? Nézzük meg közelebbről, hogyan is alakult a Csodaszarvas rimaszombati históriája.

Évekkel ezelőtt a magyar közösség néhány aktív tagja elhatározta, hogy emléket állít a magyarság egyik legkedvesebb mítoszának – a Csodaszarvas legendájának. A szobrot Hanván, László Ottó iparművésznél rendelték meg, azzal a céllal, hogy azt Rimaszombatban állítsák fel.

A lelkes kezdeményezés azonban hamar akadályokba ütközött. Több lehetséges helyszín is szóba került, ám sem a városvezetéssel, sem a műemlékvédelmi hivatallal nem sikerült végleges megállapodásra jutni.

Mostanra azonban úgy tűnik, megoldás született. Egy, MUDr. Juhász Péter megyei alelnök köré szerveződő csapat – a város vezetésének beleegyezésével – olyan helyszínt talált, amely mindkét fél számára elfogadható. Ez a Malohontská és Jánošíkova utcák találkozásánál, a posta épülete mögötti területen található.

Az indoklás szerint a városnak ez a része nem áll műemlékvédelmi oltalom alatt, így a döntés kizárólag a képviselők kezében volt. Ezt az álláspontot az ülésen Jozef Šimko polgármester is megerősítette. A testület végül jóváhagyta a szobor elhelyezését.

A döntés azonban nem ment végbe vita nélkül. Már az ülés során is elhangzottak bíráló vélemények, sőt a Matica slovenská helyi szervezete is kifogásolta a javaslatot, érzéketlenséggel vádolva a városvezetést a szlovák közösséggel szemben.

Az ülés után a közösségi hálókon is megjelentek a kritikus hangok: többen – köztük magyarok is – giccsesnek tartják a szobrot, és attól tartanak, hogy felállítása nem szolgálja a város javát.

Mielőtt azonban bárki végső ítéletet mondana, érdemes megvizsgálni az összefüggéseket. Mert a Csodaszarvas története nemcsak egy szoborról szól.

A sokféleképpen ismert Csodaszarvas-monda egyik változata szerint Nimród király két fia, Hunor és Magor vadászat közben pillantott meg egy rendkívül szép szarvast. A varázslatos állatot hét nap és hét éjjel üldözték, mígnem az egy csodálatos szigetre vezette őket, ahol aztán nyom nélkül eltűnt. A testvérek úgy döntöttek, hogy ott telepednek le, és az alán leányok között találtak maguknak párt. Leszármazottaikból született meg a hun és a magyar nép.

Hírdetés

Ez a monda a magyarság eredetét, egységét és hivatását jelképezi – nem véletlen tehát, hogy sokan fontosnak tartják a szobor felállítását.

Az ülésen Juhász Péter elmondta: a javaslatot széleskörű egyeztetés előzte meg, és a nyilvánosság alapvetően pozitívan fogadta azt. Halász Attila képviselő hozzátette: korábban a Matica slovenská képviselőivel is egyeztettek, akik akkor még nem emeltek kifogást. A háttérbeszélgetésekből azonban kiderült: sok múlik a kivitelezés részletein. Hol és hogyan áll majd a szobor? Lesz-e talapzata, háttéreleme, díszvilágítása? Milyen színt kap, körülkerítik-e?

Ha mindezt igényesen oldják meg, a Csodaszarvas méltó dísze lehet Rimaszombatnak. A városban több tehetséges fiatal építész dolgozik – őket érdemes bevonni a tervezésbe. Bizonyos, hogy szívesen vállalnák a feladatot.

Érdekes adalék, hogy a Csodaszarvas ügye ugyanazon az ülésen került napirendre, ahol a képviselők a város jövő évi költségvetését is elfogadták. Ez több mint egymillió eurós hitelfelvételt tartalmaz a fejlesztési projektek önrészének fedezésére, valamint mintegy 300 ezer eurót az épülő kultúrház többletmunkáinak finanszírozására.

Nem nehéz észrevenni: a költségvetés jóváhagyása a városvezetés számára kulcsfontosságú volt, és ebben a magyar képviselők támogatása is kellett. A Csodaszarvas elfogadása így – akaratlanul is – a politikai alku részévé válhatott.

A magyar közösség szimbolikus ügyei közül egyébként nem csak a Csodaszarvas vár megoldásra. Arany János szobrának elhelyezése a Tompa téren továbbra is függőben van, és a Szabadság téri Huszáremlékmű felújítása is várat magára.

A mostani döntés tehát nem csupán egy szobor sorsáról szól, hanem arról is, hogy a város és a helyi magyarság között milyen szimbolikus egyensúly alakul ki a következő években.

Vége… vagy új kezdet? Lehet, hogy a képviselők döntése végre lezárja a Csodaszarvas történetét. De lehet, hogy ez csak egy új fejezet kezdete.

Rimaszombatban a legenda most testet ölt – de hogy szimbólummá vagy vitatémává válik, az már nem a szobron, hanem rajtunk múlik.

Mede Géza

Nyitókép forrása: Archívum


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »