A pálmaolaj életünk majd minden területén jelen van. Ott van az élelmiszerekben, a kozmetikumokban, a gyógyszerekben, a kenőanyagokban, sőt a biodízelben is. Ugyan csak néhány évtizede hódította meg a világ iparát, a nyomában maradó természetrombolás máris végzetes méreteket öltött. Mégsem emiatt állítja le a világ legnagyobb termelője a pálmaolaj exportját.
A nagyüzemi olajpálma termelés bárhová is teszi be a lábát, elképesztő természeti pusztulást hagy maga után. 30 éve, hogy Indonéziában elkezdték a trópusi esőerdők kárára terjeszkedő olajpálma-ültetvények létesítését, mára az ország a világ elsőszámú pálmaolaj termelője – és egyike a Top5 esőerdő-irtó országnak.
Mégsem emiatt, hanem az orosz-ukrán háborúból fakadó készlethiányra és a hazai kereslet biztosítására hivatkozva állította le Indonézia 2022 április végén a pálmaolaj exportját.
Miért pont ezt teszik bele mindenbe?
Közkeletű mondás, hogy a pálmaolajnak számos kedvező tulajdonsága van más olajfajtákhoz képest. Azonban ezek leginkább a gyártási folyamat során mondhatók előnyösnek, a pálmaolaj-lobbi által előszeretettel propagált „kedvező élettani hatásait” cáfolja a tudomány. A dinamikusan élénkülő kereslet legfőbb oka, hogy az olajpálma gyorsan nő és hozama többszöröse más olajnövényekének, így az egységre jutó költsége jóval alacsonyabb. És olcsó azért is, mert a harmadik világ országaiban termesztik, ahol olcsóbb és védtelenebb a munkaerő, és a környezetvédelmi szabályozások is gyakran hiányosak.
A fenntartható pálmaolaj csak olaj a tűzre!
Arról, hogy szerintünk miért nem megoldás az ún. fenntartható pálmaolaj itt írtunk, dióhéjban összefoglalva:
Szintén erdőírtással jár a termesztése.Az RSPO nem szab szigorú feltételeket az ültetvényesek számára.Az RSPO minősített pálmaolajban lehet akár nagyobb rész nem minősített olaj.A pálmaolaj nem egészségesebb más hasonló termékeknél.
Az erőteljes civil nyomásgyakorlás hatására a fogyasztók egyre nagyobb ellenállásával szembesült a piac, mely életre hívta a Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztalt (RSPO), ám „hamar” kiderült, a zöldre festés újabb árnyalatát látjuk. A minősítés jelenlegi gyakorlata ugyanis nem támaszt elég szigorú feltételeket, így a jelenlegi formájában becsapás a „fenntartható pálmaolaj”.
A társulás tagjai között a világ legnagyobb élelmiszeripari cégei vannak, mint az Unilever, Nestlé és a Procter and Gamble. A szervezet alapelvei közé tartozik a védett fajokkal rendelkező erdők kiirtásának leállítása, a tisztességes munkakörülmények és a munkavállalói jogok biztosítása. Azonban a legfrissebb jelentés is azt mutatja, a szervezetben továbbra is leginkább a feldolgozóiparhoz és a kereskedelemhez kapcsolódó szereplők képviseltetik leginkább az érdekeiket, és kiszorulnak a kerekasztal mellől a termelők. Így a “fenntartható ültetvényeken” sem ért véget a kényszermunka, a kizsákmányolás és a természet pusztítása, melynek. A tényt igazolja az RSPO 2019-es éves beszámolója is. Míg Afrikában és Délkelet-Ázsiában csökkent az égetés mértéke, Óceánia és Dél-Amerika területén sokkal nagyobb arányban nőtt 2018-2019 között.
Azért, hogy könnyebb legyen megtalálni őket, pálmaolajmentes élelmiszerekre is lehet szűrni a Tudatos Vásárló mobil applikáción!
Az elmúlt években számos gyártó és több kereskedelmi lánc is felismerte, hogy megjelent a fogyasztói igény a pálmaolajmentes termékekre. Az Európai Unió – évek óta élénkülő – pálmaolaj iránti kereslete megtorpanni látszott, ám úgy tűnik az ukrán-orosz konfliktus felülírhatja a korábbi pozitív trendet. Mivel a háború miatt komoly kiesés várható a világ napraforgóolaj készleteiben, a növényi olajok ára pedig kivétel nélkül az egekbe szökött, egyre több globális élelmiszeripari vállalat mérlegeli más, helyettesítő termékek, így a repce-, a pálma- és a szójaolaj használatát.
A Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) ügyvezető igazgatója szerint „a legkézenfekvőbb helyettesítési anyag a repceolaj, ami nagyon hasonlóan viselkedik ipari környezetben, és relatíve könnyen ki lehet váltani vele a napraforgóolajat a receptúrákban. A pálmaolajra váltás már nem ennyire magától értetődő, mivel komolyabban bele kell nyúlni a receptekbe.”
Nem igaz, hogy alapvető!
Bár rövid távon megnyugvást jelenthet a pálmaolaj mentesség mellett elkötelezett fogyasztók számára a fenti tény, aligha várható, hogy a – szintén jelentősen megdrágult, és szűkösen rendelkezésre álló – repceolaj hosszútávon megoldhatja a napraforgóolaj hiányát. Ahogy a brit Iceland Foods élelmiszer-kereskedelmi lánc fogalmaz közleményében, pálmaolaj nélkül “árucikkek széles köre tűnne el a fagyasztóinkból és polcainkról, mint többek között a fagyasztott sült krumpli és más burgonyatermékek”.
Bár az élelmiszeripar hallani sem akar róla, ki kell mondanunk, hogy ha nincs valóban fenntartható helyettesítője a pálmaolajnak, akkor olyan élelmiszereknél kell maradnunk, amikhez nincs szükség erre az alapanyagra.
Tényleg nincs más reális alternatíva?
Az élelmiszeripari vállalatok számára ugyan egyelőre elkerülhetetlennek tűnik a váltás, fogyasztóként mégsem muszáj táplálnunk a kizsákmányolást és környezetrombolást. Fordulhatunk tudatosan a friss, helyi, szezonális alapanyagok felé és mondhatunk nemet a félkész fagyasztott termékekre, a pálmaolajjal dúsított édességekre és azokra a kényelmi termékekre, amikről elhittük, hogy nélkülözhetetlenek számunkra.
Ezért most, hogy a Tudatos Vásárló mobil applikáció bio, fairtrade, vegán és pálmaolajmentes termékekkel bővült, ismét arra kérjük azokat a fogyasztókat, akiknek fontos a saját és gyermekeik jövője, kerüljék el a pálmaolaj tartalmú élelmiszereket: a pálmaolaj tartalmú édesipari termékeket és feldolgozott élelmiszereket.
Azért, hogy könnyebb legyen megtalálni őket, pálmaolajmentes élelmiszerekre is lehet szűrni a Tudatos Vásárló mobil applikáción!
Ha ezt látod egy terméken, pálmaolajat veszel – a pálmaolaj nevei
Ez a poszt Meddig úszunk még a pálmaolajban? először itt jelent meg: Tudatos Vásárlók.
Forrás:tudatosvasarlo.hu
Tovább a cikkre »
