Amikor január végén a háború áráról írtam, sokan bíztunk abban, hogy Oroszország nem indít támadást Ukrajna ellen. A múlt hét óta azonban orosz lánctalpak tapossák az ukrán földet, és ezzel világunk merőben megváltozott.
Vlagyimir Putyin elhatározta, hogy egy gyors hadművelettel térdre kényszeríti Ukrajnát, miközben a megosztott Nyugat nem tud hatásos ellenlépésekben megegyezni. De egyformán alábecsülte az ukránok eltökéltségét és a Nyugat akcióképességét is. Néhány nap alatt az USA az EU-val és további szövetségeseivel olyan léptékű gazdasági szankciókat jelentett be Oroszországgal szemben, melyek még az iráni gazdaságot megbénító szankciókat is felülmúlják. Először történik meg, hogy a világ 20 legnagyobb gazdaságát tömörítő G20 csoport valamelyik tagja ellen irányulnának a gazdasági szankciók.
Az eddigi büntetőintézkedések listáját nézve el kell ismerni, hogy nagy horderejű dolgok kerültek szinte rögtön az asztalra. Ez leginkább az EU részéről meglepetés, az uniós tagországok ugyanis nem az akcióképességükről híresek. Az orosz támadás azonban akkora felháborodást keltett Európában, hogy még az eddig Oroszországgal legjobban szimpatizáló uniós tagállamok is gyorsan a kemény szankciók mellé álltak. A fő cél, hogy pénzügyileg a lehető legjobban ellehetetlenítsék Oroszországot. Ezért kerül sor a fontos orosz bankok kitiltására a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerből, és az orosz jegybank elleni korlátozásokra is. Oroszország pénzügyi tartalékait nem lehet teljesen neutralizálni, de az amerikai és az európai pénzügypiacokról ki lehet tiltani az orosz szereplőket.
Az állami szankciókon is túlmutat viszont az, hogy a világ legfontosabb vállalatai beszüntetik oroszországi tevékenységüket, még akkor is, ha ez komoly gazdasági veszteségeket jelent számukra. A világ vezető olajvállalatainak többsége már bejelentette oroszországi befektetéseinek felszámolását, a Visa és a Mastercard pedig kitiltotta az orosz bankokat a fizetési rendszereiből. A sokat vitatott Északi Áramlat 2 immár halottnak tűnik, a gázvezetéket működtető vállalat már csődeljárást kért maga ellen. Most az egész üzleti világban Oroszország gazdasági páriának számít.
Sokakban megfogalmazódik a kérdés, hogy meddig bírja Oroszország ezt a gazdasági nyomást. Gyors gazdasági összeomlásra nem lehet számítani, de a szankciók hatását már most érezni lehet, és a gondok csak növekedni fognak. A rubel árfolyama hétfőn összeomlott, ami tovább növeli a már így is magas inflációt. Az orosz jegybank próbálja ugyan stabilizálni a helyzetet, de az orosz lakosság nem bízik a bankokban, ez a pénzautomaták előtt kígyózó sorok alapján nyilvánvaló. Különösen nagy gondban van a Sberbank, Oroszország legnagyobb pénzintézete, és már fel is számolta európai érdekeltségeit. Az orosz tőzsde hétfőn és kedden inkább zárva maradt az orosz részvények nyitás után várható mélyrepülése miatt.
Oroszország erőt merített abból, hogy a Krím annektálása utáni gazdasági szankciókat a gazdasága nagyobb gondok nélkül átvészelte. Ma a helyzet merőben más, a világ legnagyobb gazdaságai egyaránt támogatják a szankciókat, és Oroszország csak Kína támogatásában bízhat. Az orosz olaj és földgáz viszont továbbra is áramlik Európába, ami fontos bevételhez juttatja az orosz kormányt. Ha az EU igazán sarokba akarja szorítani Putyint, akkor a megoldás az orosz energiahordozók vásárlásának beszüntetése, ez azonban az európai gazdaság számára is komoly következményekkel járna. Az orosz földgázt jelenleg nem lehet kielégítő mértékben helyettesíteni. De hamarosan eljön a pillanat, amikor az EU tagországainak el kell dönteniük, mit hajlandók feláldozni azért, hogy Ukrajna ne váljon Oroszország martalékává.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
