Fico koalíciós partnerei az idő során ugyan váltogatják egymást, mint az évszakok, de a kormánykoalíció pártjait összekötő kohéziós erő marad: magukat a nemzet napszámosainak tűntetik fel, miközben az igazság inkább az, hogy a győztesek hatalmi céljaik elérése érdekében ügyesen szólaltak meg a nemzet nyelvén, megtévesztve még a más anyanyelvűek egy részét is.
A történet visszanyúlik a mečiari időkbe! A szlovák nemzetet ugyanis olyan fából faragták, hogy mindig szüksége van egy hangos, szókimondó, keménykedni tudó, „jól megmondta mindenkinek” nagyvezérre, akit követ a nyáj árkon-bokron át. Mečiarnak az államalapító szerepe erre eleve adott volt, ehhez párosult az embereket megnyerő buldózeri hajlama is. Nem csoda, hogy a végsőkig követte őt a HZDS nagygyűléseire az önfeledten és fejveszetten buszozó rajongók tömege. Nekik egy ilyen erőskezű államvezetőre volt szükségük, nem pedig langyos Hegerekre, Radičovákra, Dzurindákra….
A kigyúrt mečiari úton haladt tovább sikeresen Fico, aki látszatra már egy jóval enyhébb és kulturáltabb változata volt Mečiarnak, ahogy Danko is Slotának. Keménykedni azért szeretett ő is, mások véleményét elviselni viszont nem. Szinte elképzelhetetlennek tűnt a közös kormányzásuk 2006 és 2010 között, de akkor már a politikából lassan kiöregedő Mečiar megelégedett a konccal is. Fico főleg akkor lubickolt a hatalomban, amikor 2012 és 2016 között pártja egyeduralkodó volt az országban.
2016-ban aztán a HZDS már sehol sem volt, Mečiar helyére váratlanul Bugár ugrott be, a Szlovák Nemzeti Párt viszont maradt, Dankoval egy kicsit szalonképesebb változatban, aki már nem akart tankokkal bevonulni Budapestre. Az előzmények ismeretében ki gondolt volna akkoriban egy Smer-Most-Híd-SNS kormánykoalícióra, Danko, Fico és Bugár lepacsizására? Ennek viszont csak a vegyespárt itta meg a levét, a következő alkalommal nem csak a kormányból, hanem a parlamentből is kimaradtak. 2023-ban pedig a politikából is végérvényesen!
Idén könnyebb volt megnyernie a választásokat Ficonak, mint kormányt alakítania! Matovičék és Hegerék amatőrizmusokkal ugyanis saját magukat verték meg, nem voltak ellenfelei az immár negyedik alkalommal trónra lépő miniszterelnöknek. Matovič rövid kormányzása alatt semmire se menő keménykedéseivel igyekezett ugyan a vasöklű elődjeihez hasonlítani, de be kellett látnia, hogy heves vérmérséklete csak az ellenzéki szerephez elegendő, az a térfél az ő pocsolyája, amiben kéjesen hemperegni tud. Bizonyította ezt a mostani parlament alakuló ülésén is, megmutatva, hogy mi lesz tőle várható ebben a parlamenti időszakban.
Viszont most egyedül nem tudott Fico kormányt alakítani, annyira azért nem győzött, egykori szövetségesei közül is csak a Szlovák Nemzeti Párt maradt meg neki. Kénytelen volt tehát kiegyezni a szakadárjaival, a Pellegrini vezette Hlas-szal. Ez azért igencsak kellemetlen lehetett számára, hiszen a legutóbbi csonka kormányzása ideje alatt pont Pellegrini váltotta őt a miniszterelnöki székben, akinek a vezetésével aztán a Smerből távozók alakítottak egy új ellenpártot, amely viszont ideológiai szempontból nem áll messze Fico pártjától.
Pellegrini maga is Ficoból nőtt ki, annak egy progresszívebb változatát képezi az ő politikája. Ezért is akartak lecsapni rá a liberálisok, de nem hagyta magát, tudta, hogy pártja vesztét okozta volna az átállásával. Minden mindenkivel összefügg tehát a kis Szlovákia rövid politikai történetében.
Még most nem látható, hogy mennyire lesz stabil a jelenlegi kormánykoalíció, hiába hangoztatják a pártvezetők, hogy ezúttal máshogy lesz, mint ahogy volt legutóbb. A parlamenti többség vékony, a Szlovák Nemzeti Párt parlamenti képviselői közül csak Danko tagja a pártnak, és Pellegriniék csapata sem biztos, hogy együtt fog majd iszogatni és eszegetni a parlamenti büfében Ficoékkal. Ezért nem kizárt, hogy a koalíciós fogadkozások ellenére törékeny és kikezdhető lesz ez a most megalakult kormány. Ha belegondolunk, hányszor voltak már előrehozott parlamenti választások Szlovákiában, nem árt a Szövetségben is szárazon tartani a puskaport, tisztázni gyorsan, amit tisztázni kell a pártszerkezetben, a pártnévben és a párttartalomban is!
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
