Régi vicc: Három dolog van a világon, amit még Isten sem tud: – Mennyi pénze van a ferenceseknek, Hány női szerzetesrend van a világon, és miben hisz a jezsuita… Ez jutott eszembe annak a cikknek az apropóján, amelyet állítólag Bayer Zsolt „mocsárból felbugyogó”szóhasználata váltott ki a katolikus hírügynökség főszerkesztője tollából. A főszerkesztő cikke is érdekes stílusú volt, hiszen nem a pápa megnyilatkozásai, intézkedései alapján cáfolta a világegyház tömegeinek (nem a református Bayernak) állításait, csak úgy lazán… igyekezett Bayeron lehúzni, hiteltelenné tenni. Mert neki nem tetszik az, amit és ahogyan Bayer írt. S nem csupán Bayer volt e főszerkesztői semmit mondás célpontja, hanem mindazon újságírók, akik netán nemtetszésüket fejezik ki egy-egy pápai kijelentés vagy intézkedés miatt.
A szerző így töprenkedik: „(…) Mert itt nem nemes vitáról van szó, nem is tudatlanságból fakadó téves véleménnyel állunk szemben, hanem egyfajta profán „kinyilatkoztatással”, szándékos és célirányos hangulatkeltéssel.” Majd a cikk ekként fejeződik be: „Felelősségünk adott. Ne engedjük, hogy a tollforgatók által patikamérlegen kimért gyűlöletcseppek a szívünkig érjenek, mert észre sem vesszük, s minket is megfertőznek.”
A cikket örömmel konstatálta a liberális és baloldali sajtó, amely egyébiránt, mint paralel kiderült, mindenkit hülyének tart, aki a Szentírás szerint él… Némely egyháziak örültek a főszerkesztői semmit mondásnak, s ilyen-olyan részleteket kiemelve megosztották a cikket a közösségi oldalon. Igaz, meglehetősen radikális módon, ugyanis, aki finoman, kulturáltan vitába óhajtott volna szállni, annak a hozzászólását a szintén Bergoglio szerzetéből való megosztó egyszerűen és ellentmondást nem tűrve törölte. A másik, megosztó, egy ferences, akinek rendje épp most „szaggatta le” a rendi ruháról a Rózsafüzért, az újságírókat úgy általában csepülő részt osztotta meg…
Furcsa, „Mazsihisz-érzésem” támadt. Hiszen e szervezet számára, ha Sorost bárki szidja, az veszedelmes antiszemita, annak ellenére is, hogy tudják: maga Soros vallotta be egy interjúban, hogy a halálba menő zsidók vagyonát segített elrabolni, s a Gestapoval működött együtt… s mindezt a kései megbánás legapróbb jele nélkül közölte. Még Netanjahu izraeli elnök is antiszemita, ha nem fordul a magyar kormány ellen Soros ügyben… Meg úgy általában. A liberális-kommuista magyarellenesség is szorosan odaállt e zsidó szervezet mellé, kórusban kérve számon Netanjahut azért, mert szóba áll egy olyan kormánnyal, amely Európában egyedül példát mutatva, zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmussal szemben. Hellernek és bűntársainak ez nem elég… Hagyjuk is hát, mert normális ember ezt bárhogyan is erőlködik, nem érti meg.
Magyarul: úgy tűnik, mindenki meghülyült, vagy a teljes szellemi torzulás útján van mind a Mazsihiszben, mind a katolikus sajtó bizonyos területein.
Mert mi is a hiba – pro és kontra – a katolikus sajtó eme ostoba cikkével, és az azt kiváltó bayeri megszólalással kapcsolatban? Stílusában mindkettő eltér a kulturált írói, újságírói, felelős publicistákra kötelező etikától. Nem észérvekkel áll elő, hanem vagdalózik. A főszerkesztői „jólmegmondás” éppen úgy nem úriemberhez méltó, kivált, ha Bergoglio uralkodásának eltelt éveit és megnyilatkozásait vesszük górcső alá, mint a bayeri tiszteletlenség. Ha azokat a tetteket és „tanácsokat”, a jelen európai helyzet szándékos fel nem ismerését elemezzük, amelyek néhány bíboros szerint is egyházszakadás-közeli állapotba sodorták a római egyházat, akkor jogos az ellenkezés. Ha azt a politikai nemtörődömséget látjuk, amely a keresztényüldözést és a keresztények európai megaláztatásának állandósult és hovatovább vissza nem fordítható folyamatát, a menekültnek álcázott szervezett hadsereg megszállását támogatja… akkor nem csak lehetőség, de kötelesség is felemelni a hangunkat. Ugyanis Bayer nem a pápát, hanem a politikust, egy állam fejét bírálta szíve szerint. Ha Bayer Zsolt református létére az Amoris laetitia-t elemezve bírálta volna a Szentatyát, magam is rossznéven vettem volna, hiszen az nem tartozik rá, ahogy a református hitelvek sem a katolikus közösségekben dőlnek és dőltek el. Azonban, Európa és benne hazánk migránsokkal való elárasztásának Vatikán állam feje által való követelése, a jézusi parancsok átértelmezése e tekintetben, s mindezek súlyos, végzetes veszélye feljogosítja az embereket saját biztonságuk, kultúrájuk és jövőjük érdekében a szólásra, amely min t említettem nem lehetőség ez esetben, hanem kötelesség. Az alábbi linken pedig szintén nem cáfolható az az erkölcsi kibicsaklás, amely szintén friss, és ugyancsak Bergogliohoz kötődő negatívum.
Idézet a hírből: Emma Bonino korábbi abortuszpárti aktivistát Ferenc pápa „nagy olasznak” nevezte és ő fog beszélni a Ronco di Cassatoban lévő katolikus templomban, hogy bemutassa „Ero straniero: La humanita che fa bene” (idegen voltam: az emberség tett jóvá) nevű migránsbarát programját. Bonino közvetve vagy közvetlenül felelős mintegy hat millió olasz kisbaba haláláért 1968 és ma között.
https://www.lifesitenews.com/news/notorious-abortionist-lauded-by-pope-francis-to-speak-at-catholic-church-in
Ferenc pápa hírhedt abortuszpárti aktivistát kért fel, hogy szóljon az egyházhoz
Ez utóbbi hír mélyen felháborítja mind a hívő katolikusokat, mind azokat, akik abortuszellenesek, még akkor is, ha néhány pápát védő pap, vagy főszerkesztő, vagy civil nagyhangon és ostobán védi Bergoglio működését, és nem vesz tudomást arról az erkölcsi és gyakorlati válságról, arról a minden felégető tűzről, amelyet évszázadok óta egyedül ennek az argentin jezsuitának sikerült lángra lobbantania. Olyasmi zajlik ma az egyházban, ami senkinek nem kedvez. Vannak tévhitekben élők, akik a végidőket igyekeznek belelátni a mai eseményekbe, mások az egyház elleni lázításra használják a mai korunk szellemi káoszát, megint mások saját vallásuk hitelességét akarják a katolikus vallás e Bergoglio által előidézett állapotával bizonygatni.
Sokan hivatkoznak a Szentlélekre, amikor védelmükbe veszik a jelenlegi pápát és annak intézkedéseit, szavait. A Szentlélek valóban az Egyház irányítója, ez hitünk szerint tény és cáfolhatatlan. Ám, a Szentlélek nem az egyes személyt, hanem a hívő népet, azaz a de facto Egyházat irányítja. Hiszen ki merné állítani, hogy VI. Sándor pápát Ő irányította?
Az Egyház azonban Krisztus ígérete és a Szentléke irányítása által megmaradt és megmarad a világ végezetéig. Rossz vagy jó pápák működése, politikai árulása és uralkodás ellenére.
Amikor pedig egy-egy felröppenő hírre kommenteket írnánk vagy felháborodásunkban nem szalonképesen vagdaljuk egymáshoz a jelzőket és az ostoba állításokat, el kellene gondolkodnunk azon, hogy egy-egy ima sokkal többet érne az ordenáré vagy átgondolatlan, cinikus hozzászólásoknál. Mert az Egyház nem a pápa, nem a bíborosi kar vagy a klérus. Az Egyház a hívő katolikusok összessége, akiket a Szentlélek irányít, hív és tart meg a krisztusi tanításokban. A hangulatkeltések, szidalmak, a gyalázkodások és a cinikus felsőbbrendűséggel való kioktatás nem gyógyír egyetlen problémára sem. Pro és kontra.
Voltak is, és lesznek is nehéz idők, végső napoknak gondolt korszakok, jó, szent vagy csapnivalóan ostoba, rosszul politizáló pápák. Ám mindez véges.
Az Egyházon viszont a pokol kapui sem vesznek erőt…
A pápát, mint minden politikust van joga bírálni bárkinek. Csak fölösleges. A pápai tévedhetetlenség dogmája csak hitbeli vagy erkölcsi tanításra vonatkozik. Ezért volt felesleges olyan nagy elánnal, liberálisaink sátáni örömére nekimenni Bayer Zsoltnak. Mert Bayer a politikust bírálta – joggal, ha nem is túl szalonképesen, féltve nemzetét, családját, s a keresztény kultúrát. S tán ezért nem is annyira „mocsárból felbugyogó” volt az, amit mondott. S ki áll ki egy egészséges vitára e felsőbbrendűségben szenvedő cinikus főszerkesztők közül? Vagy a kommentelőket lazán kirúgó jezsuiták sorából?
Mint már több alkalommal megtettem, mondom újra a pápa személyét az Egyházzal összetévesztő világi-, és szerzetespapoknak, akik körömszakadtig védik a sok esetben drámaian rossz politikust, akit semmi nem köt az általa is halálra szánt Európához: – Gondolkodás nélkül védeni a bűnt nagyobb bűn, mint elkövetni a bűnt, amelyet védünk. Papjaink súlyos terhet vesznek magukra, ha cinikusan, nagyképűen és ellenkezést nem tűrve, olykor láthatóan Krisztus ellen fordulva védik a védhetetlent! S ha egy következő pápa visszatér majd Krisztus követésére, a kereszténység védelmére, akkor mit mondanak majd a híveknek? Mert az Egyház a hívők összessége… és a papság ezért a hívő közösségért viseli a felelősséget… nem pedig a vatikáni vezetésért.
„Bizony mondom nektek, míg ég és föld el nem múlik, egy i betű vagy egy vesszőcske sem vész el a törvényből, hanem minden beteljesedik.” (Mt. 5.,18.)
Stoffán György
The post „Mazsihisz-érzés” és a katolikus sajtó… appeared first on PolgárPortál.
Forrás:polgarportal.hu
Tovább a cikkre »
