A Magyar Helsinki Bizottság sürgeti az alkotmánybírák megválasztásának reformját, mert anélkül nem látja biztosíthatónak az Alkotmánybíróság függetlenségét – írja a szervezet közleménye.
„A jelenlegi szabályozás lehetővé teszi, hogy a parlamenti kétharmados többség teljesen egyedül döntsön az alkotmánybírák személyéről. Ez azt eredményezte, hogy
az Alkotmánybíróság egyoldalú politikai befolyás alatt álló intézménnyé vált, amely elveszítette függetlenségét,
és ezáltal nem volt képes betölteni a kormányzatot ellensúlyozó és az alkotmány érvényesülését biztosító szerepét” – olvasható a dokumentumban.
A Magyar Helsinki Bizottság hozzátette: a reform annál is inkább időszerű, mert az alaptörvény 17. módosítása nyomán szeptemberben megszűnik négy alkotmánybíró mandátuma a 70 éves nyugdíjkorhatár visszaállítása miatt.
A bizottság szerint az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításának tervezete több olyan módosítást tartalmaz, amelyek pozitív fejleményként értékelhetők.
Üdvözlendő például, hogy helyreáll a testület költségvetési önállósága, valamint, hogy megszüntetik a köztársasági elnök akadályoztatásával kapcsolatos, tavaly érdemi indokolás nélkül bevezetett eljárást.
Azonban az alaptörvény tizenhetedik módosítása és a tervezetben foglaltak együttesen sem elegendőek ahhoz, hogy helyreállítsák az elmúlt években politikai befolyás alá került Alkotmánybíróság független és hatékony működését, a korrekció pedig nem késhet az új alkotmány megalkotásáig. Ezek közül kiemelkedik az alkotmánybírák megválasztásának módja – értékeltek.
Azt írták:
ha az új bírák kiválasztása ugyanolyan, politikailag befolyásolt eljárásban történik, mint az elmozdítottaké, akkor a függetlenség helyreállítása csak illúzió marad.
A Magyar Helsinki Bizottság ezért azt javasolja, hogy a törvényjavaslat egészüljön ki a jelölési és megválasztási eljárás tekintetében az alkotmánybírák függetlenségét előmozdító garanciákkal, növelve a konszenzusos elemeket a bírák kiválasztásának folyamatában. Erre számos megoldás kínálkozik, de mindegyiknek közös eleme annak biztosítása, hogy a kétharmados többség ne dönthessen egyedül az alkotmánybírák személyéről – közölték.
Ilyen lehet például az alkotmánybírák kinevezésének megosztása az államfő, az Országgyűlés és a Kúria teljes ülése között, vagy átmenetileg a visszatérés ahhoz a 2010 előtti megoldáshoz, amely szerint az országgyűlési jelölőbizottságban minden frakció azonos számban képviselteti magát, de beépítve egy mechanizmust a patthelyzetek elkerülésére. Érdemes megfontolni továbbá más hatalmi ágak mellett független szakértők bevonását is a folyamatba, például a jogi karok vagy a Magyar Tudományos Akadémia formájában, illetve megfelelő eljárásban, átlátható módon megválasztott egyéni szakértők útján, valamint a jelöltek nyilvános meghallgatása – sorolták.
Indokoltnak tartják például, hogy alkotmánybíróvá ne lehessen megválasztani olyan személyt, aki a megelőző négy évben országgyűlési képviselő volt. Valamint azt, hogy ismét csak a jogász végzettséghez kötött munkakörben szerzett szakmai gyakorlat számítson bele az alkotmánybírói tisztség betöltéséhez szükséges húszéves szakmai tapasztalatba – fűzték hozzá.
Annak érdekében, hogy az Alkotmánybíróság eljárása hozzáférhetőbb és hatékonyabb legyen, javasolják az absztrakt utólagos normakontroll indítványozói körének kibővítését és az alkotmányjogi panasz egyes eljárási szabályainak módosítását is. A Magyar Helsinki Bizottság szerint indokolatlan az is, hogy a tervezet „hosszadalmas és formalizált” pályázati eljárást ír elő az Alkotmánybíróság elnökének megválasztására. Vagyis
az elnökválasztás rendjének kialakítását célszerűbb lenne magára a testületre bízni – írták.
Hangsúlyozták, hogy az Alkotmánybíróság függetlenségének helyreállítása kulcsfontosságú a jogállam újjáépítése szempontjából.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
