Rendben elindult a 2025/26-os tanév – mondta az InfoRádióban a köznevelésért felelős államtitkár. Maruzsa Zoltán azt is hangsúlyozta: nem igaz, amit a Pedagógusok Szakszervezete állít a pedagógushiányról, ellátatlan feladat nincs a magyar közoktatásban, sőt ismét emelkedett a közoktatásban dolgozók száma.
Örömmel jelenthetem, hogy a tanév rendben elindult. Több mint tízezer feladatellátási helyen működik a magyar köznevelés – közölte az InfoRádióban Maruzsa Zoltán. A köznevelésért felelős államtitkár jelezte, csak néhány helyen voltak időleges problémák, így Szabadszálláson ivóvíz-minőségi problémát talált a tanév elején kötelező ellenőrzés, Hajdúviden az első napon gyerekszállítási anomália volt, Borsodbótán pedig egy szarvas ugrott be az iskola udvarára, de annyira megsérült eközben, hogy el is pusztult. A nyári viharkárokat szinte minden intézményben el tudták hárítani, csupán Penészleken zajlik még a felújítás, ezért ott egy osztály nem a megszokott épületben kezdte meg a tanévet.
Minden tanévkezdéskor számháború kezdődik a hiányzó pedagógusok ügyében, a Pedagógusok Szakszervezete a tanévkezdő sajtótájékoztatóján azt közölte, hogy mintegy 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből, és csaknem ugyanennyi nevelést, oktatást segítő dolgozó, és az érdekképviselet szerint mintegy tízezer nyugdíjas pedagógussal próbálják pótolni a hiányt. Az államtitkár szerint viszont a szakszervezet a korábbi évek számait sorolja, miközben nem hiányzik a magyar köznevelésből 16 ezer pedagógus. „Ennyivel többen 2008-ban voltak, amikor 15 ezres leépítést hajtott végre az akkori Gyurcsány–Bajnai-kormány, azóta egyébként 200 ezer gyerekkel van kevesebb, és természetesen a pedagóguslétszám pedig stabil” – mondta Maruzsa Zoltán, és hozzátette, az előző tanévben háromezerrel nőtt a pedagóguslétszám a béremeléseknek köszönhetően, és a nem végleges adatok szerint most szeptemberben kétezer fős a létszámnövekedés.
„Az igazgatók, a tankerületek visszajelzése alapján teljes mértékben kielégítő az a létszám, ami az iskolákban rendelkezésre áll”
– mondta az államtitkár, és leszögezte azt is, hogy a nyugdíjasok nem elfedik a hiányt, hanem aktív tagjai a pedagógustársadalomnak, nagy részük a Nők40 program révén vonulhatott nyugdíjba, de még hosszú időn át számíthatnak a munkájukra.
„Semmiképp sem úgy tekintünk rájuk, mint a pedagógushiány elfedőire, hanem olyan tapasztalt kollégákra, akik élnek azzal a kormány biztosította lehetőséggel, hogy miközben már a nyugdíjukat is megkapják, hiszen megszolgáltak érte, ezzel párhuzamosan kiválóan teljesítenek a magyar köznevelésben” – mondta az oktatáspolitikus.
A nevelést, oktatást segítő dolgozók béremeléséről elmondta, hogy a bérezésük a minimálbér emelkedéséhez kötött, ezt az emelést január elsején meg fogják kapni, az ennél nagyobb béremelésre vonatkozó kérelmüket most vizsgálják, de a jövő évi költségvetésben erre egyelőre nincs fedezet. Maruzsa Zoltán azt viszont felidézte, hogy a kormány által is aláírt hároméves megállapodás alapján jövőre 13 százalékos emelés jön, és erre egészen biztosan számíthatnak a nevelést, oktatást segítők, csak az vita tárgya, hogy ennél nagyobb emelésre számíthatnak-e.
Maruzsa Zoltán beszélt arról is, hogy az előző években jelentős béremelést hajtott végre a kormányzat: 2024 januárjától átlagosan 32,2, idén január elsejétől pedig 21,2 százalékkal nőttek a bérek, négy év alatt pedig megduplázták a pedagógus-átlagbért. Úgy látja, ennek máris látszik a hatása a munkaerőpiacra, mert nem kifelé, hanem befelé áramlik a munkaerő a magyar köznevelésbe.
„A pedagógus-átlagbérek az idei évben a prognózisok szerint 840-850 ezer forint közötti értéket kell, hogy elérjenek. Január elsejétől újabb béremelésre számíthatnak a pedagógusok. A kormányzat vállalása az, hogy a pedagógus átlagbér meg fogja haladni a diplomás átlagbér 80 százalékát, mivel ez évről évre emelkedik, ennek megfelelő mértékben és arányban emelkedik majd a pedagógusok bére is január elsejétől” – részletezte az államtitkár, de hozzátette, hogy ennek egy részét már most kifizetik, mert a teljesítményértékelésben legjobb teljesítményt elérőknek már szeptembertől emelkedik a fizetése.
Maruzsa Zoltán arra is kitért, hogy a Tisza Párt szakértői köréből kikerült tervezet új adókulcsokat vezetne be, és az adóemelés havi 30 ezer forint veszteséget jelentene a pedagógus-átlagbér esetében.
A béremelés hatása látszik a felsőoktatási jelentkezésekben, mert 16 909 főt vettek fel pedagógusképzésre, és ez történelmi rekord. „Ez azt jelenti, hogy egy nagyon masszív, markáns kör hisz abban, hogy az oktatásban érdemes munkát vállalni, gondolkodik abban, hogy pedagógusnak álljon, hiszen ezért kezdi meg a felsőfokú tanulmányait.
Ez nagyon optimista jövőképet vetített elénk, lesz utánpótlás a pedagóguspályán”
– mondta Maruzsa Zoltán.
A Pedagógusok Szakszervezete hiányolja, hogy nem kezdődött el a Nemzeti alaptanterv felülvizsgálata, holott ez ötévente törvényi kötelezettség lenne, de az államtitkár jelezte, csak a felülvizsgálat kötelező, a változtatás nem, és ez a munka jelenleg is zajlik. A PSZ szerint sürgető lenne a közoktatás finanszírozásának az újragondolása is a születésszám csökkenése miatt. Az államtitkár viszont hangsúlyozta, hogy a szakszervezet feladata az érdekvédelem, az oktatásszervezés viszont a kormányzaté. Mint fogalmazott, nem örülnek az előző két év romló tendenciáinak, de a csökkenő gyereklétszám csak később éreztetheti a hatását.
„A 2024-es születésszámok az iskolában hat év múlva, az óvodában meg három év múlva okoznak legkorábban demográfiai jellegű következményeket, változásokat, és akkor is csak felmenő rendszerben, az óvoda kis csoportjában, illetve az első évfolyamon, az azért nem jelenti azt, hogy ott egyből reagálni kellene” – mondta Maruzsa Zoltán, és úgy vélekedett, hogy leghamarabb 2030 környékén lehet szükség beavatkozásra, de egyelőre nem lehet tudni a következő évek születésszámát, így azt sem, hogy mekkora gyereklétszámra kell tartósan berendezkedni.
„Higgadtságra intenék mindenkit, nem a szakszervezet fogja az oktatást szervezni Magyarországon, hanem a kormányzat. Mindig a tanulószám figyelembevételével lehető legjobb minőségű oktatást akarjuk megszervezni” – jelentette ki az államtitkár.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
