Robert Skidelsky a brit alsóház tagja, kiemelkedő gazdasági gondolkodó, nagy morális érzékenységgel bíró férfiú. Véleményére épp ezért a migrációval kapcsolatban érdemes figyelni.
A „Rendíthetetlen tények a migrációról” című írásában nem foglal állást, csak igaz oldaláról világítja meg az egyes állításokat. Például, sok tanulmány bizonyítja a bevándorlás gazdasági hozadékait, és cáfolja azokat az előítéleteket, miszerint elveszik a hazaiak munkáját és csökkentik a béreket, mert hajlandóak olcsóbban dolgozni.
De Skidelsky azt mondja, hogy a gazdasági jólét nem egyenlő a társadalmi jóléttel, és a bevándorlást ebből a szemszögből is meg kéne vizsgálnunk.
Létezik egy elterjedt nézet, miszerint a bevándorlás hozadékai abban mutatkoznak meg, hogy az országba fiatalok jönnek, akik emelik a GDP-t, adójukkal pedig megtámogatják az elöregedő lakosság nyomása alatt álló nyugdíjrendszert. Nagy-Britanniába a következő évtizedben 3,6 millió migránsnak kellene érkezni, népessége így átlépné a 70 millió főt.
Robert Rowthorn közgazdász, a Cambridge Egyetem professzora szerint azonban egy nemrégiben megjelent tanulmányában úgy érvel, hogy a bevándorlókat befogadó politika pusztán az nyugdíjrendszer megtámogatása céljából lényegében egy véget nem érő folyamat lenne, és mint ilyen, nincs sok értelme, mivel csak fokozza a társadalmi feszültséget. Több értelme van tehát inkább a nyugdíjkorhatárt emelni.
David Goodhart, az egykori baloldali magazin, a Prospect főszerkesztője szociáldemokrata létére is a bevándorlás korlátozása mellett kampányol, mert szerinte tény, hogy az emberek az őslakossággal élnek együtt szívesebben – és ezt a politikusoknak tudatosítaniuk kell.
Liberális szempontból a helyzet fordított, egészen egyszerű: ha a társadalom egyének összessége, migrációs probléma nem is létezik. A gazdasági liberálisok is világos véleménnyel rendelkeznek: mivel a határokat a szabadpiac korlátozójaként látják, értelemszerűen a munkaerő teljesen szabad mozgása mellett foglalnak állást.
Goodhart ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy egy [nem liberális értelembe vett] társadalomnak muszáj léteznie, épp ezért a társadalomtudományok nagy dilemmájával találjuk szembe magunkat: a piac alakítja a társadalmat, vagy az összetartozás kollektív tudata jelenti a társadalom létfeltételét?
Skidelsky egyetért Goddharttal, és úgy véli, a közösségi értékek a földrajztól és a közös történelemtől függnek, és ha túl gyorsan kénytelenek változni (a migrációs nyomás hatására), az őslakosság elvágva érzi magát saját történelmétől és gyökereitől. Skidelsky ezért azt mondja, hogy a toleranciát nem szabadna tűrőképességén túl próbára tenni, mert az eredeti [a társadalom saját maga felé irányuló] természetes tolerancia könnyen [idegen-] gyűlöletbe csaphat át.
Fontos megjegyezni, hogy Skidelsky elsősorban Nagy-Britanniáról ír, ahova 1991 és 2015 között több mint 5 millió, nem brit ember vándorolt be.
Szlovákiára érvelése nem teljesen érvényes, mivel a bevándorlókkal szembeni tolerancia foka nálunk gyakorlatilag nulla. Ennek ellenére érdemes átgondolni, hogy bár az erkölcsi pártatlanság megköveteli a háború elől menekülő emberek befogadását, a gazdasági migránsok esetében korlátokat kellene meghatároznunk, és nem is szabadna erkölcsi kategóriaként beszélnünk róluk. (…)
DenníkN.sk, O racionálnych argumentoch, ktoré tak súrne potrebujeme pri debate o imigrácii
Nyitókép: DennikN.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
