Martin Dubéci: a pénzügyi konszolidáció második csomagja hozza majd el a törést a koalícióban – Interjú Lajos P. János2025. 06. 26., cs – 14:39
Martin Dubécit, az ellenzéki Progresszív Szlovákia parlamenti frakciójának vezetőjét – a koalíció segítségével – a napokban megválasztották a parlament alelnökévé. Ezzel gyakorlatilag a párt elnöke, Michal Šimečka helyét vette át, akit a koalíció tavaly ősszel váltott le a posztjáról. A frissen megválasztott alelnököt az ellenzék és a koalíció viszonyáról, és a lehetséges ellenzéki együttműködésről kérdeztük.
Múlt héten választották a parlament alelnökévé, természetesen a koalíció támogatásával, ez másképp nem lehetséges. Úgy érzi, hogy ez egy lépés volt az ellenzék és a koalíció közti feszültség enyhítése érdekében, vagy csak egy kötelező gyakorlat, amit a kormánynak mindenképpen meg kellett tennie?
Szerintem ez egy kicsi, nagyon kicsi lépés a kapcsolatok normalizálása érdekében a parlamentben. Érvényes, hogy a Progresszív Szlovákiának joga van erre a posztra, ez járt nekünk, úgy álltunk hozzá, hogy erről vitát sem kellene nyitni. (A parlamenti szokásjog szerint egy alelnöki poszt jár az ellenzéknek, általában a legerősebb ellenzéki pártnak – szerk. megj.) Azonban addig mi sem akartuk betölteni ezt a funkciót, amíg a koalíció nem választotta meg a parlament elnökét. Richard Raši márciusban foglalhatta el ezt a posztot, ezt követően kezdtünk el egyeztetni az alelnöki pozícióról a párton belül.
Ezt felgyorsította az is, hogy olyan információk jutottak el hozzánk, hogyha mi nem teszünk javaslatot erre a posztra, akkor a koalíció maga tölti be azt.
Kivel?
Nem tudom, kerestek volna egy ellenzéki képviselőt. Olyan jelzéseket kaptunk, hogy valakit megválasztanak, azt tesznek ezzel a poszttal, amit akarnak. Ugyanakkor mi ezt egy fontos pozíciónak tartjuk, felelősséggel tartozunk érte a választóink és az ellenzéki képviselők irányába is. Látni a parlamenti munkán, hogy a vezetésből hiányzik az ellenzék képviselője, aki védené az összes képviselő érdekeit. Számomra ebből a szempontból nincs ellenzéki vagy koalíciós képviselő, ezért tettük meg ezt a lépést.
Ön a pártelnöke, Michal Simečka helyét vette át, akit a koalíció ősszel váltott le, miközben a családját pénzügyi visszaélésekkel vádolta. Ez nem tartotta vissza a PS-t, amikor arról döntött, hogy mást jelöl a posztra?
Az egész eljárás szégyenletes volt, az is szégyenletes volt, hogy leváltották, és az is, ahogyan leváltották. Én is többször bíráltam ezt a plénumban, és nyilvánosan is, ez az álláspontunk azóta is változatlan. De ez nem változtat semmit azon, hogy mi felelősséggel tartozunk a választóink és a parlament felé is. Tehát összességében kell nézni az érdekeinket. Természetesen nagyon odafigyelünk az ügy szimbolikus olvasatára is.
Michal Šimečka nagyon jól fogalmazott, amikor bejelentette a jelölésemet az alelnöki posztra: azt mondta, hogy ő akkor fog legközelebb odaállni a parlament elé, amikor kormányfőként kéri majd a képviselők bizalmát.
Most még az sem biztos, hogy a kormányzati ciklus meddig fog tartani: most lépünk-e a második felébe, vagy már csak egynegyed van-e előttünk, vagyis számítsunk-e előrehozott választásra. A pártelnök ezzel jelezte, hogy készen állunk a kormányzás átvételére is. Én addig a kollégáimmal együtt a parlament mindennapi működésére fogok figyelni. A legfontosabb feladatunk azonban az, hogy a következő választásokig kiépítsünk egy valós alternatívát, hogy ezt a kormány le tudjuk váltani.
Amikor a koalíció Michal Šimečkát leváltotta a parlament alelnöki posztjáról, egyben leváltotta Mária Kolíkovát (SaS) és Michal Šipošt (Szlovákia mozgalom) egy-egy bizottság elnöki posztjáról is. Szolidaritásból nem kellett volna megvárni, amíg ők is jelölhetnek valakit azokra a posztokra?
A két pártnak lehetőségében áll jelölni valakit azokra a posztokra. Mi ezt a helyzetet úgy értékeljük, hogy a jelölés annak a két pártnak a joga, ezt tiszteletben tartjuk, és támogatni fogjuk őket abban, ahogy döntenek. Én bízom benne, habár nincs rá túl nagy remény, hogy ez a kérdés is megoldódik. Mindenesetre ezt fogom szorgalmazni a parlament elnökénél. Nagyon sajnálom, hogy ennek a választási ciklusnak az első felét meghatározták ezek az ellenzéket ért durva jogsértések.
A parlament alelnökeként mit szeretne elérni?
Három nagy terület van, ahol előrelépést szeretnék elérni. Az első, ahogy az alelnökök vezetik az ülést, a vitát – nagyon gyakran azt látjuk, hogy egyes ülésvezetők nagyon határozottan, mondhatni durván viszonyulnak az ellenzéki képviselőkhöz. Szeretném garantálni, hogy minden képviselő, legyen ellenzéki vagy kormánypárti, normálisan fel tudjon szólalni. A másik szempont, hogy az alelnökök bármikor és bármilyen hosszan hozzászólhatnak egy-egy javaslathoz, ez egy furcsa lehetőség a házszabály alapján.
A koalíció ezzel sokszor visszaél, ha érzékeny témáról vitázunk, és így az egész vita gyakran koalíciós szónoklatokba fullad.
Ezt szeretném kiegyensúlyozni bizonyos mértékig. A harmadik téma, ami miatt vállaltam ezt a posztot, az a biztonsági tanács munkája. Tavasszal több alkalommal is összeült a biztonsági tanács, és ezekre a parlament alelnökeit is meghívták. Én is kértem meghívót a legnagyobb ellenzéki párt frakcióvezetőjeként, de nem kaptam. Ilyen alkalom volt, amikor a koalíció „puccsról” beszélt januárban, vagy a kormányfő elleni merénylet évfordulóján. Bízom benne, hogy ellenzéki alelnökként a jövőben kapok erre meghívót.
Alelnökként lát olyan témát, amelyben a koalícióval is meg tudja találni a közös nevezőt?
Egy témát nagyon szeretnék lezárni, ami talán az egyszerű választópolgárt annyira nem érinti, de nekünk képviselőknek fontos. Ez a házszabály módosítása és az erkölcsi kódex elfogadása. Az utóbbi két évben sokszor visszaéltek bizonyos szabályokkal, és ezzel ellehetetlenítették az ellenzék felszólalását a vitában. Látjuk ezt a kormány elleni bizalmatlansági indítványok megvitatása esetében is, amelyeket már szinte 9 hónapja tolunk magunk előtt. Beszéltem erről a házelnök úrral, még a nyáron ki kellene dolgoznunk egy munkaverziót. Ez ugyan a parlament belső szabályzata, de én azt látom, hogy ahogyan mi itt beszélünk egymással, amilyen itt az atmoszféra, az megjelenik az egyszerű emberek életében is. Szerintem ezzel hozzájárulhatunk a társadalom megosztottságának a csökkentéséhez is. Egy éve volt a merénylet a kormányfő ellen, két és fél éve a terrorcselekmény a Vár utcában, amelynek, ha nem a két meleg fiatal ellen követik el, akkor Eduard Heger akkori kormányfő lett volna a célpontja.
És emlékszünk még Ján Kuciak és kedvese, Martina Kušnírová meggyilkolására is. Szinte már hozzászoktunk az erőszakhoz és az agresszióhoz a társadalmunkban.
A koalíció és az ellenzék közti viszony valóban elég feszült, de milyen az ellenzéki pártok viszonya? Múlt héten volt terítéken az alkotmánymódosítás, amely az ellenzéket is megosztotta: a KDH és a Szlovákia mozgalom két képviselője támogatta a kormány javaslatát, önök és a PS viszont ellenezték. Ez nem azt mutatja, hogy az ellenzék sem egységes?
Az ellenzékbe a pártok belekerülnek, ez nem a saját választásuk. Nekünk nincs megállapodásunk, nem létezik valamiféle „ellenzéki szerződés”. Én frakcióvezetőként mindig azon dolgoztam, hogy az ellenzéki pártok közti kapcsolatok maradjanak konstruktívak, tárgyilagosak, még ha nem is értünk egyet mindenben. A múltban, az úgynevezett demokratikus pártok közegében felmerült konfliktusokat sokan értékkonfliktusokként határozták meg, szerintem azonban mindig az egyes személyiségek közti konfliktusok voltak, akik emberileg nem értették meg egymást. Az a lényeg, hogy tudjunk konstruktívan vitázni, még ha nem értünk is egyet. Ez érvényes most a KDH-ra is.
Mi a KDH-nak határozottan, de tisztelettel megmondtuk, hogy a részükről ez egy nagyon rossz lépés. Egyrészt az alkotmánymódosítási javaslat tartalmát illetően, az emberi jogok szempontjából, hiszen a queer emberek a mi testvéreink, gyerekeink, lányaink, fiaink, és arra kell törekednünk, hogy a társadalom minél jobban elfogadja őket.
Másrészt a javaslat az európai jogba ütközik, fölé rendelné a szlovák alkotmányt a nemzetközi szerződéseknek. Ami azonban számomra a legkevésbé érthető, hogy miért szeretnek egyes ellenzéki politikusok úgy táncolni, ahogyan Robert Fico fütyül. Hiszen nyilvánvaló, hogy Fico nem egy konzervatív politikus, ő egy hatalomtechnológus, és számára megfelel, hogy ezzel elfedheti a szegénységet az országban, az egészségügy problémáit, a lesújtó gazdasági helyzetet. Beszélhet egy kitalált problémáról, és közben még az ellenzéket is szétveri. Arról szerettük volna meggyőzni a kollégáinkat, hogy ne hagyják magukat lépre csalni, és elértük, hogy a javaslatot nem fogadták el.
De még el se vetették. Mi lesz ősszel, amikor a tervek szerint szavazni fog róla a parlament? Elfogadják?
Nem akarom elkiabálni, de szerintem az elfogadás lehetőségének az „ablaka” bezárult. Szerintem ősszel már teljesen más lesz a téma: a legfontosabb programpont a költségvetés konszolidációja lesz. A második csomag, amely már készül a pénzügyminisztériumban.
Az államot karcsúsítani kell, vágni kell a minisztériumok kiadásait, és ez feszültséget okoz majd az pénzügyminisztérium és a többi minisztérium között.
Elég, ha a Hlas minisztériumaira, az egészségügyre, a szociális ügyekre vagy az oktatásra gondolunk, amelyek a kiadások szempontjából igényes minisztériumok. De említhetném Andrej Dankót is, vagy a sportminisztériumot, tehát egy nagy sakkjátszma kezdődik. Szerintem ez olyan vitákat gerjeszt majd, amelyek háttérbe szorítják az alkotmánymódosítási kísérletet.
De a KDH Tanácsa a hétvégén még megerősítette az alkotmánymódosítás támogatását. Ez nem okoz önök között feszültséget?
Mi a KDH-s kollégákkal intenzíven tárgyalni fogunk a nyár folyamán. A KDH Tanácsa csak a párt egyik szerve, itt van még a párt frakciója, a képviselők, a Hlas párt számomra szintén olyan szereplő, amely megváltoztathatja a véleményét ebben a kérdésben. Meglátjuk, hogy mit hoz az ősz. De úgy vélem, hogy amint meglátják a pártok, hogy milyen témák lesznek a kormány asztalán, megértik, hogy az ilyen fiktív problémákra nincs idejük.
Hogyan értékeli Milan Majerský, a KDH elnökének a kijelentését, miszerint „korlátozni akarják a progresszív ideológiákat és kísérleteket, de a kommunista módszereket is”.
A KDH egy konzervatív párt, soha nem fogjuk liberálissá változtatni. Az teljesen rendben van, hogy a választóik felé így kommunikálnak, habár nem értek egyet a tartalmával. A lényeg az, hogy megtaláljuk azt a módszert, ahogyan egymás mellett létezni tudunk, hogy majd létre tudjunk hozni egy olyan kormányt, amely a jogállam és az európai irányultság megőrzésében, a gazdaság fejlesztésében meg tud egyezni, ugyanakkor el tudjuk fogadni, tiszteletben tudjuk tartani egymás programjait. Számomra ez nem is kompromisszum kérdése.
Én csak azt akarom, hogy a KDH fogadja el, hogy ebben az országban élnek szexuális kisebbségek is, akik Európát tekintve a legrosszabb körülmények között élnek.
Szinte minden országban, még Magyarországon is létezik például a regisztrált partnerség intézménye, nem látom, hogy Szlovákiában miért nem lehetne ezt a kérdést megoldani.
Nálunk a Pride-ot még nem tiltották be, míg Magyarországon igen.
Ez igaz, de bízom benne, hogy ebben az irányban soha nem indulunk el, hiszen ez a szólásszabadságról szól. Én segíteni akarom a sokgyerekes, katolikus családot is Árvában, de ugyanúgy segíteni akarom azt a családot is, ahol két nő együtt nevel egy gyereket, és csak jogbiztonságot akarnak ebben az országban. Ez nem olyan nehéz feladat. Ők is ugyanolyan polgárai ennek az országnak, mint mi, ugyanúgy fizetik az adókat, mégis úgy kezeljük őket, mint valamilyen figurákat egy politikai sakktáblán. Mi sem akarunk beleszólni a KDH programjába. Ráadásul Európában sok konzervatív párt elfogadja a regisztrált partnerséget.
Kapcsolódó cikkünk
Kedden ugyan őszre halasztották az alkotmány elfogadását, de a kormány módosítójavaslatát több ponton átírta a parlament, a KDH és a KÚ képviselőivel való megegyezés alapján. Robert Fico szerint épül a gát a liberalizmus ellen.
Az alkotmány végső módosításához nem volt meg a szükséges 90 fős többség, de a kormány javaslatát végül több ponton is megváltoztatták a koalíciós képviselők és a velük együtt szavazó 10 KDH-s és 2 KÚ-s. A végszavazást azonban nem merte megkockáztatni a koalíció, mert a KDH-s František Majerský és a hlasos Ján Ferenčák jelezte, hogy nem fogják megszavazni a javaslatot. A koalíció így szeptemberre halasztotta a döntést.
Robert Fico ennek ellenére örül az eredménynek, szerinte épül a „gát a progresszivizmus ellen”, amit majd szeptemberben akarnak „átadni”. A Progresszív Szlovákiát és annak elnökét, Michal Šimečkát figyelmeztette is arra, hogy új „alkotmányos többség” van a parlamentben, amely „szeptemberben megerősítheti a család hagyományos értelmezését, valamint a két nem egészséges szemléletét”.
Még egyszer a PS elnökének: ma 90 parlamenti képviselő szavazott az egyeztetett javaslatok mellett. És én szilárdan hiszem, hogy szeptemberben befejezik a munkájukat
– büszkélkedett a féleredménnyel Fico. A kormányfő szerint szeptemberre lehiggadnak majd a kedélyek, és sikerül befejezni az alaptörvény módosítását.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Andrej Danko javaslatára őszre halasztották a képviselők a szavazást az alkotmánymódosításról, melynek értelmében Szlovákia csak két nemet ismert volna el, férfit és nőt. Napközben bebizonyosodott, hogy a koalíció nem tud 90 szavazatot biztosítani az alaptörvény módosításához.
Már biztos, hogy ma (kedd) délután 5-kor nem szavaz a parlament az alkotmány módosításáról, mert a koalíció nem tudja biztosítani a szükséges 90 szavazatot. Ezt Andrej Danko, az SNS elnöke jelentette be, majd megerősítette Ján Richter, a Smer parlamenti frakciójának elnöke is. A koalíció nem vetette el teljesen az alkotmánymódosítás ötletét, ősszel vissza akar térni hozzá.
A halasztás kiváltó oka, hogy ezúttal egy kormánypárti képviselő jelentette ki, ma nem támogatja a módosítást. Ján Ferenčák (Hlas) közölte, nem fogja megszavazni a módosítást, pontosabban nem vesz részt a szavazáson. Azt szeretné elérni, hogy a parlament halassza őszre az alkotmány módosítását.
Ferenčák nélkül csak 78 szavazata van a koalíciónak, amihez még 9 KDH-s, valamint a Szlovákia mozgalom listáján a parlamentbe jutott két Keresztény Uniós képviselőt lehet hozzászámítani, ami azonban így már csak 89 képviselőt jelent.
Tegnap reggel még 91 szavazattal számolhatott a koalíció, a 79 saját vokshoz 10 KDH-s és 2 KÚ-s szavazatot számolhattak hozzá. Tegnap azonban František Majerský (KDH) bejelentette, hogy nem támogatja a módosítást, így a KDH már csak 9 voksot tud biztosítani, ma pedig Ferenčák gondolta meg magát. A szükséges 90 szavazatot tehát már nem tudják felmutatni.
Az alkotmánymódosítást a másik két ellenzéki párt, a PS és az SaS feleslegesnek és károsnak tartja, a képviselőik biztosan nem fogják megszavazni.
A szavazás őszre halasztását napközben nem zárta ki Róbert Puci, a Hlas parlamenti képviselője és Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke sem. Mindketten elismerték azonban, hogy az őszi szavazás kimenetele még bizonytalanabb, mintha most szavaznának a képviselők.
Majerský az alkotmánymódosító többség olvadásától tart
Vannak azonban, akik ebben kevésbé hisznek. Milan Majerský, a KDH elnöke attól tart, hogy addigra tovább olvad az alkotmánymódosító többség.
Valószínűleg saját frakciójától fél: a 11 fős KDH-csoportból eddig ketten „dezertáltak”, František Mikloško már eleve kijelentette, hogy a Smerrel nem módosít alkotmányt, a végszavazás előtt pedig František Majerský lépett vissza.
A PS és az SaS határozottan ellenzi a kormány által benyújtott módosítást, és elvetik azokat a javaslatokat is, amelyeket a koalíció a KDH-val való megállapodás alapján akar beépíteni az alkotmányba.
A parlament végül csak néhány ponton módosította a kormány által benyújtott javaslatot, de a végszavazást szeptemberre halasztották.
Az eredeti kormányjavaslat, amelyet elsősorban a Smer szorgalmaz:
A szlovák alkotmány fölérendeltsége a nemzetközi szerződésekkel és kötelezettségekkel szemben a kulturális és etikai kérdésekben.A nők és férfiak egyenlőségének rögzítése a bérezésben.Az iskolai tantervek nem lehetnek ellentétesek az alkotmánnyal.A szülők megtagadhatják gyerekük részvételét az olyan tanórákon, amelyek nem részei a hivatalos tantervnek.Szlovákia csak két biológiai nemet, a férfit és nőt ismeri el.Gyerekeket csak házaspárok fogadhatnak örökbe, csak kivételes esetben engedélyeznék ezt egyéneknek.
A módosítójavaslat elfogadott változtatásai:
A KDH, a KÚ javaslatai, a Smer, a Hlas és SNS támogatásával:
A béranyaság betiltása.A két nem biológiai alapon történő meghatározása.A gyermek szülei az anya és apa, az anya nő, az apa férfi.A kormányjavaslatból törölték azt a mondatot, hogy a szülőknek joguk van megakadályozni gyermekük részvételét az alaptanterven túli oktatásban, és azt is, hogy az állami oktatási-nevelési programnak összhangban kell lennie az alkotmánnyal. Marad az a mondat, hogy: „A gyermekek nevelése és oktatása a szerelmi élet és a szexuális magatartás terén kizárólag a törvényes képviselő beleegyezésével történhet.”Az egészségvédelemre, a testi integritásra és a zaklatás megelőzésére irányuló oktatásnak a gyermek életkorához kell igazodnia. A KDH szerint a javaslat célja, hogy olyan tantárgyak esetében, mint a biológia, környezetismeret, etika vagy állampolgári nevelés ne kelljen a szülő előzetes hozzájárulását kérni. Ezek azok a tárgyak, amelyek az emberi testtel, az egészséggel, illetve az erőszak és visszaélés elleni védelemmel kapcsolatos információkat közvetítenek.
Elutasított javaslatok:
Hlas:
Annak a passzusnak a törlése, hogy Szlovákia egyetlen választókerületet jelent a parlamenti választáson.
KDH:
A lelkiismeretre hivatkozás jogának a bővítése.
Smer:
Az alkotmánymódosítás hatályba lépésének szimbolikus időpontja július 5-e, Cirill és Metód ünnepe legyen. Ezt a határidőt már nem érték volna el.
Mint mondta, az ellenzékbe nem önszántukból kerülnek a pártok, de ha önök kormányt akarnak alakítani, akkor a jelenlegi ellenzéki pártokkal kell együttműködniük. A jelenlegi felmérések alapján a teljes ellenzékre szükség lesz a kormányalakításhoz, a KDH mellett a Szlovákia mozgalomra is. Az SaS-szel talán a legjobb az együttműködésük. Ebből a szempontból hogyan látja az ellenzéken belüli viszonyokat?
Az a kormány, amelyet mi szeretnénk a jelenlegi helyzetben, az a PS, a KDH és az SaS, valamint a Demokraták kontúrjain jönne létre, igaz a Demokraták támogatottsága még a parlamenti küszöb alatt van. Vannak azonban megoldások, amivel kivédhető, hogy a rájuk adott voksok elvesszenek. Mi ezt szeretnénk, elsősorban azért, mert láttuk, hogy a nem smeres kormányok gyakran instabilak voltak. A következő kormány előtt hatalmas kihívások lesznek, ezért stabil, nyugodt kormány kell, amely nem gerjeszti a társadalmi feszültséget felesleges vitákkal.
Ez nem a Szlovákia párt ellen szól, én a párt politikusait tisztelem, de van egy olyan munkastílusuk, amely problémásnak tűnik a kormányzás szempontjából.
Tehát a Szlovákia mozgalommal inkább nem?
Vannak témák, amelyekben együttműködünk velük ma is, de a változásnak stabilnak, kiszámíthatónak kell lennie. Mi ezen dolgozunk, van még legalább néhány hónapunk, talán évünk.
Említette, hogy vannak módszerek arra, hogy a Demokratákra leadott szavazatok se vesszenek el. Ugyanakkor Robert Fico jelezte, hogy akár változások is jöhetnek a választójogi törvényekben, emelkedhet a parlamenti küszöb. Ön szerint a koalíció valóban 7 százalékra akarja emelni a bejutási küszöböt?
Azt látom, hogy Robert Fico minden második nap egy olyan új témával áll elő, amivel magára akarja vonni a figyelmet. Egyszer az ország semlegességével, máskor azzal, hogy Üzbegisztánt állítja példaképnek a gazdaság fejlesztése szempontjából, most a parlamenti küszöb emelését vette elő. Szerintem ezek veszélyes tendenciák. Ha rajta múlna, valóban ezen az úton indulna el, de bízom benne, hogy a parlamentben nem találna elég voksot a választójogi törvények módosítására. Már a Hlas és az SNS is kijelentette, hogy ebben nem támogatják. Ez inkább ködösítés.
Robert Fico valóban elővette az ország semlegességének kérdését is, ami valójában a NATO-ból való kilépést jelentené. Ezt a témát mennyire tartja komoly elképzelésnek, vagy ez is csak ködösítés Fico részéről?
Szerintem Fico minden témát kihasznál, amivel ködösíteni tud, és amivel fel tudja kelteni a figyelmet. Ez az ő munkamódszere: megosztja a társadalmat, konfliktust gerjeszt azzal, hogy kiválasztja a legütősebb témát, amely mentén kettéhasad az ország. De nem hiszem, hogy ő tényleg akarja a semlegességet, nem hiszem, hogy annyira csodálná Oroszországot és Üzbegisztánt, ahogyan beszél róluk.
Attól azonban tartok, hogy kienged egy olyan démont, elindít olyan folyamatokat, amelyek felett elveszíti az ellenőrzését.
Hasonló folyamattól tartok, mint ami Nagy-Britanniában indult el a brexit kapcsán. Tíz évig beszéltek róla, majd kihirdették a népszavazást azzal, hogy ez jó lesz a választás szempontjából, David Cameront ez vitte be a Downing Streetre, de utána távoznia is kellett miatta. A „Brat za brata” és egyéb hibrid orosz titkosszolgálati akciók jelen vannak nálunk is, csak arra várnak, hogy a társadalom minél megosztottabb legyen.
Dolgoznak valamilyen választási koalíció, együttműködés létrehozásán, amely a Demokraták pártot is magába foglalná?
Ezt a kérdést az 5 százalék körüli pártoknak kellene feltenni, elsősorban az SaS-nek, amely ideológiailag is közel áll hozzájuk. Bízom benne, hogy mindenki felelősségteljesen áll majd a kérdéshez, és megtesznek mindent azért, hogy ne vesszenek el szavazatok. Természtesen mi is így állunk hozzá, de erről még nem tárgyaltunk.
Hogyan számolnak, mikor lehet a következő parlamenti választás? Kibírja ez a koalíció a választási ciklus végéig, vagyis 2027 őszéig?
Szerintem nem fogja kibírni, úgy gondolom, hogy a pénzügyi konszolidáció hozza majd el a törést.
Ez ősszel várható?
Ősszel vagy télen. A pontos időpont kiszámíthatatlan, egyszer Andrej Danko áll elő valamivel, majd Robert Fico vagy a Hlas talál ki valamit. A saját látószögemből az figyelhető meg, hogy ennek a koalíciónak nincs egy összetartó elképzelése. Ha beszélünk a képviselőikkel, sokszor azt mondják, hogy csak azért csinálják, hogy mi, progresszívek ne kerüljünk hatalomra. És ez szerintem nagyon kevés. Azt látom, hogy minden tárca egyedül, elszigetelten működik, Robert Ficónak nincs egy átfogó elképzelése. A kormányzás első része a köztársaságielnök-választásról és a büntetőtörvénykönyv módosításáról szólt. Utána szétesett az egész, mindenki elindult a saját feje után.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
