Elődeim egyenként jól ismerték Sugásfürdő borvizeit, tudom, mert ez volt gyermekkorom kirándulóhelye: Árkoson születtem, s a község határában törtek fel a vizek és a Gőzlő gáza is. „Ezeken kívül van még Szent-György messze felrugó erdőségeiben számos más ásványos forrás, mint a Sugásnak nevezettek” – írta Orbán Balázs, aki 1868-ban látogatta meg a helyet. Vizeinek vegytartalma „Barbenius szerint finom gáznyelő iszappal elegyült föld, sok szabad kénsavany, finom vassó és lúgsóval keveredve. Ennek közelében más két ásványos forrás és egy oly kéngőzt fejlesztő üreg van, melynek kigőzölgése a felette elrepülő madarakat megöli, szembajok és hűlések ellen oly módon használják ezt is, mint a torjai kénbarlangot.” Nem más ez a hely, mint a mai Sugásfürdő, amely több mint évszázada Árkos község tulajdonában volt, majd vásár útján Sepsiszentgyörgy városé lett pihenő- és fürdőzőhelyként.
Jelenlegi – mondhatni, megszokott – különlegesség itt is, hogy Mackó Mukiék gyakran meg-meglátogatják, de volt Sugásnak egy állandó megszállott vándora, akit Mackónak hívtak, s aki majdnem naponta felgyalogolt oda, és szívesen mesélt annak életéről-múltjáról bárkinek.
Gyógyító borvíz jön a földből
A fürdő forrásainak kiépítéséről, foglalatainak egykori műszaki állapotáról levéltári adatokkal nem rendelkezünk. Hosszabb ideig egyetlen nagyobb vízhozammal rendelkező borvízkútja a Főkút, később Kossuth-kút volt, amelynek vizét éveken keresztül és jelenleg is több káddal működő meleg ásványvizes fürdő működtetéséhez használták, használják.
A kútból a kádakba kerülő hideg ásványvizet felmelegített forró édesvízzel keverik olyan arányban, hogy hőfoka elérje a 32 Celsius-fokot, s így eredeti szénsavtartalmából kb. 700–750 mg/l szén-dioxid benne marad a fürdővízben, ami ha nem is éri el a balneológiai előírások felső küszöbértékét (900 mg/l), mégis sikerrel segíti a szív- és érszűkületes betegek tüneti kezelését. A négy méter mély, megfelelő módon foglalt forrás vize nátrium-, kalcium- és magnézium-hidrokarbonátot tartalmaz. Ásványisó-tartalma 7756 mg/l, szénsavtartalma 1589,6 mg/l, természetes radioaktivitása 110 pCi/l (ejtsd: pikóküri), pH-értéke 5,7. Ennek vizével működik a teljesen felújított régi kezelőközpont meleg fürdője. A forrás hozama percenként 1,6 liter, jól emlékszem, hogy mind a két forrásból szabadon használtuk hét végi kirándulások idején a borvizet.
Az Erzsébet-forrás későbbi, mint a Főkút. Teljes nemzeti gyászt hirdettek az Osztrák–Magyar Monarchiában 1898-ban, amikor Erzsébet osztrák császárnét és magyar királynét, Sisit meggyilkolták. Szobrokat állítottak, emlékműveket emeltek, emlékfákat és -erdőket telepített a székelység is, mert érezte, hogy a királyné szerette ezt a népet, tanult magyarul, verseket írt ezen a nyelven, kedvenc tartózkodási helye a magyar főváros volt. A halálát követő években neveztek el Sepsiszék-szerte több borvízforrást is a király- és császárnéról. Az ő nevét viseli a sepsiszentgyörgyi központi park is, ekkor kapta nevét Sugás kimondottan ivókúrát szolgáló természetes ásványvízforrása, az Erzsébet-forrás is, mely több mint egy évszázada szolgálja az ide érkezőket.
Betonkarikában gyűl össze a kis hozamú forrás ásványvize, amelyet később alább vezettek, és a fősétány mellett új csorgóházban várja fogyasztóit. Hozamát ugyan befolyásolja az időjárás és a csapadék, de ihatósági adatai ennek ellenére kiválóak. Vegyi összetétele és orvosi javallatai ismertek. Meszes és nátrium-hidrogénkarbonátos, fluortartalmú savanyúvíz, természetes radioaktivitása 120 pCi/l.
Az ásványvízforrásoknál szólnunk kell a kis hozamú Jenő-forrásról is. Ez Gyárfás Jenő sepsiszentgyörgyi festőművész nevét örökíti meg, akinek nyaralója, tornácos nyári laka a forrás feletti hegyoldalban állt, 1982 körül bontották le. Kis hozamú, szénsavas (1496 mg/l), magnézium- és kalcium-hidrogénkarbonátos, illetve kénes (szulfáttartalma 136 mg/l) vize kimondottan az ivókúrát szolgálja. Hozama is csak erre teszi alkalmassá. A kémiai elemzését és orvosi javallatait tartalmazó feliratnak nyoma veszett. A hagyomány szerint a város jeles festőművésze a forrás vizét szobahőmérsékleten hagyta, az elvesztette szén-dioxid-tartalmának tetemes részét, lúgossá lett, s így enyhíthette gyomorsav-túltengésével kapcsolatos panaszait.
Sugásban van Szemvíz-kút is, melynek vize a népi hagyomány szerint a szembajok, a kötőhártya-gyulladás tüneti kezelésére, borogatásokra alkalmas „kénes” víz. A betongyűrűbe foglalt és fedéllel ellátott forrás szénsavtartalma 1672 mg/l.
Főkút, Kossuth-kút
Gőzlő, amely soha nem gőzölgött
A sugásfürdői mofetta nem más, mint egy szén-dioxidos száraz gázfürdő. A leírt hagyomány szerint itt egy bányatárnával kincs után kutattak. A sikertelen kincskeresés nyomán a tárnában megjelent egy „fojtógáz”, a szén-dioxid. Mivel később megtapasztalták ennek gyógyító hatását is, Gyárfás Sámuel városi pénztárnok a tárna bejáratára megépített egy „gőzlőházat”, amivel megszületett egy fedett mofetta.
Itt már régebb is volt gázfeltörés, egy szén-dioxiddal teli mélyedés, ugyanis a brassói szász orvos, Barbenius 1790-ben azt írta, hogy Sugásfürdőn „egy kéngőzt fejlesztő üreg van, melynek kigőzölgése a felette elrepülő madarakat megöli, szembajok és hűlések ellen oly módon használják ezt is, mint a torjai kénbarlangot”.
Barbenius a gimnáziumot szülővárosában végezte, felsőbb tanulmányokra 1773-ban Bécsbe ment, 1777-ben Nagyszombatra, ahol gyakorló orvosi oklevelet nyert. Visszatért Brassóba, s pár hónap múlva Háromszék főorvosa lett. Szabad idejében a környék ásványvizeinek kémiai vizsgálatával foglalkozott, és szerepe volt ezek szélesebb körű felhasználásában. 1813-ban a pestisjárvány kitörésekor tagja volt a brassói városi tanács egészségügyi bizottságának, és a kór megfékezésén munkálkodva kapott tüdőgyulladást, amely végül halálát okozta.
Korának felette jeles embere látogatta meg tehát már a XVIII. század végén Sugást, és már akkor felismerte, hogy a szén-dioxid gyógygáz, az akkori Gőzlő-gödör, a későbbi mofetta, jelentős természetgyógyászati kincse a vidéknek. A környék lakói azonban nem tudhattak Barbenius tudományáról, mert akkor másfajta magyarázatot kerekítettek volna a mofettagödör eredetéről.
Mackó
Én még ismertem néhai Gyárfás Ernőt, akit mindenki Mackó névvel illetett. Békés ember volt, mindig szóba lehetett vele állni a fürdőn: kora hajnalban kiabált, hogy „reggel van, mindenki keljen fel!” Hallottam, amikor édesanyámmal beszélgetett, aki a textilgyár villájában nyaralt, s Mackó közelebbről ismerte. Elmondta, hogy mit tud a gőzlőről. „Itt egy aranybányát akart nyitni egy gazdag katonatiszt, már a nevét sem tudom. Hosszú ideig ásatta az emberekkel. Amikor megtudta, hogy az általa aranynak hitt sárga homokszemecske nem arany, s neki odaveszett a sok pénze, azonnal főbe lőtte magát.” Volt alkalmunk az évek során több emlékezőt meghallgatni a gőzlő keletkezéséről, mindenkié másnak tűnt. Nekem a Barbeniusé a legegyszerűbb és a leghihetőbb.
Nagy Zoltán fürdőigazgató
Mi az a mofetta?
Ezt kérdik tőlem sokan itt-ott jártamban-keltemben, különösen azokon a vidékeken, ahol ez a levegőnél nehezebb vulkanikus gáz ismeretlen. A szén-dioxid is légnemű természetes gázkeverék, s elődeink a legjobban csak a gőzzel tudták kapcsolatba hozni. Akkor nem volt ismert a mofetta kifejezés erre az utóvulkanikus eredetű gázra, felmenőink csak azt tapasztalták, hogy ha sokat ült benne az ember, megkönnyítette a lábak fájós érzéseit, és gyakorolni kezdték.
Amikor egy vulkán éppen kialvófélben volt a jégkorszak előtt, már csak az utóműködés jeleit mutatta, ezt nevezik vulkáni utóműködésnek, tudományosan posztvulkanikus működésnek, ebből háromfélét ismer ma a vulkanológia tudomány. Az első jelenség, amely jól látható, amikor még füstöl a vulkán, s a latin eredetű fum szóból keletkezett a neve, a fumarola. A második az, amikor kéngáz áramlik ki belőle, ez a szolfatára fázis, amelyet a szulf (kén) nevéből fabrikáltak. Amikor pedig már láthatatlan és érezhetetlen szén-dioxidot bocsát ki, az a mofetta. Ez olasz eredetű szó, annyit jelent, hogy szagos (büdös) gáz, ami a benne levő kéngázoktól – a kén-dioxidtól és a kén-hidrogéntől – ered. Ebből keletkeznek a büdös vizek és a kénes borvizek, a szemvizek.
A sugási mofetta nevű „fojtógáznak” közepes koncentrációja van, 64,1 százalékos. Természetes radioaktivitásának értékét (280 pCi/l) Kolozsváron határoztatta meg az egykori Megyei Turisztikai Hivatal. A mofetta épülete előtt évtizedekig borvizes hideg tükörfürdő működött. A medence alján jól láthatóan buborékol fel a szén-dioxid. Ezt ebben az esztendőben anyagiak hiányában vagy pedig más okból a városvezetés nem újíttatta fel.
Megindult az élet
A fürdőtelep területe eredetileg a szomszédos Árkos tulajdona volt, ezen feküdt a Várhegy, a Szentkereszty család erdeje, a Báró erdeje, melyet jelenleg is így neveznek az árkosiak. A város építtette meg a közel 9 km hosszú aszfaltutat, az első, üdülésre szolgáló épületet pedig 1869-ben. A telep értékeinek jobb kiaknázására-rendezésére 1884-ben részvénytársaság alakult, mondhatnánk, hogy megindult az élet. A magyar millennium esztendejében már a kor szintjén működő fürdőként szerepelt.
Sugásfürdő fejlesztésében jelentős szerep jutott a város két jeles polgármesterének, Gödri Ferencnek és Császár Bálintnak. Korabeli bérlője volt anyai nagyapám testvére, a földbirtokos Sikó Béla (1862–1923) községi bíró, későbbi rendőr-alkapitány, tagja annak a városi küldöttségnek is, amely 1893-ban Turinban átadta Kossuth Lajosnak Sepsiszentgyörgy város díszpolgári oklevelét. Sikó kezdeményezésére létesült az állandó jellegű meleg borvizes fürdő és a fedett tekepálya.
Sugásfürdő gyógyvizeinek ivó- és fürdőkúrás javallatait mindenkinek jó volna ismernie. „A gyomor- és bélbántalmak kezelése, a szív-érrendszeri, valamint reumás bajok tüneti kezelése a legismertebb” – olvastuk a legfrissebb megfogalmazást.
Mofettázók
Hasznosítható tartalékok
A fürdő ásványvíztartalékai nincsenek meghatározva. Területén és közvetlen környékén több borvizes és szén-dioxidos gázfeltörést ismerünk, amelyek a jövő hidrogeológiai kutatásai számára igen hasznos útbaigazítással szolgálhatnak. Itt a két, sokak által ismert és kiváló tulajdonságú ásványvízforrás (Főkút és Erzsébet-kút) mellett több természetes forrást tüntettek el közvetlenül az 1989-es rendszerváltás előtti években végzett területrendezések alkalmával, amikor a kőröspataki bányából ideszállított kaviccsal feltöltötték a telep több részét az OJT-villa, a Kenyérgyári villa, a Securitate-villa előterében, valamint a Sugás-patak völgyének egy szakaszán. Ekkor takarták be a nagy hozamú Ferike- vagy Latzina-forrást, valamint a régi Sóskutat. Utóbbi igen értékes konyhasós-szénsavas víz volt, hasonló a palackozott Benkő-forráséhoz, 14314mg/l ásványisó-tartalommal.
Helyük ismert, bármikor felszínre hozhatóak fúrt kutak segítségével újabb tartalékok, amelyekre nagy szüksége lenne ennek a gyógyhelynek, különösen a meleg fürdőben és az ivókúráknál.
Kitűnő nedves mofettát lehetne kialakítani a Benkő-borvíz felé tartó jelzett turistaösvény mellett erőteljesen feltörő szénsavas ásványvízből és mofettagázból, amelyet a szerző a forrás felfedezőjéről Veress Samu borvize néven jegyzett be a vidék borvízkataszterébe. A Görgő-hegy oldalában, a Görgő-kert nevű tisztáson találjuk a kis hozamú Görgőkerti forrást. Elhanyagolt állapotban van, de felújítható a Sugásfürdőről lejtő erdőipari út bal oldalán az Alszegi borvíz.
Elmondható, hogy a város és Sugásfürdő altalajában jelen van az ásványvíz és a mofettagáz. További kezelőközpontok létesítése céljából, de különösen Sugásban azonban fúrt kutakra (fúrásra) van szükség. Ebből a célból minden esetben el kell végezni a kötelező geofizikai előkutatásokat. Ezek hivatottak kimutatni azokat a vető- vagy strukturális törésvonalakat, amelyek mentén könnyebben elérhető a gyógyvíz és a vele együtt feltörő szén-dioxid, ugyanis itt húzódik déli irányban a Baróti-hegység egy jelentős törésvonala, amelynek mentén a felszínre jutnak a Málnásfürdő övezetéből eredő ásványvizeket „gyártó” forrásgázok. Mivel a jelzett törésvonal mentén Előpatakon végzett fúrások jó eredményekkel jártak, bízhatunk abban, hogy ezt az artézi módon is feltörő és gázokban gazdag ásványvizet Sugásfürdőn is fel lehet tárni.
Javasoljuk a források felé mutató, eligazító jelzések készítését, mert itt már a XIX. század végén turistaösvényeket jelölt ki az Erdélyi Kárpát-Egyesület háromszéki szakosztálya. Hasonlóképpen indokolt a források és forrásgázok kémiai összetételének, tulajdonságainak kiemelt ismerete és a mofettahasználat biztonsági szabályainak állandó közszemlén tartása.
Mihály Edit
Újjászületés
Az utolsó rendszerváltás után külsőt változtatott Sugás, a Sepsiszentgyörgy közigazgatási területéhez tartozó fürdő és üdülőtelep. Minden, közösségi célt szolgáló épülete megújult, és szaporodtak a fizioterápiás, balneológiai és más hasznos létesítmények.
Új köntöst kapott a régebbi épített örökség, a meleg ásványvizes fürdő, ahol felelős vezető és szakemberek felügyelete mellett folyik a balneoterápia, Szénégető Emőke főasszisztens ellenőrzi a fürdő- és mofettakúrára érkezők életfunkcióit, Mihály Edit és a kiszolgáló személyzet felügyeli az év mind a négy évszakában az előjegyzéssel működő terápiás tevékenységeket. „Természetgyógyász terapeuta szeretnék lenni” – mondta Mihály Edit. Kérte a térség ivókúrára alkalmas borvízforrásainak vegyi sajátosságait, hogy szakorvosok segítségével a közeljövőben itt is elindulhasson a szakszerű borvizes ivókúra.
Cégekhez tartozó egységekben folyik a gépes fizioterápia a fitneszteremben, vízkúra, spa, szauna, kalandpark, mászófal és a nemrég megalakított Rókavár szolgálja a gyereksereg természet- és környezetközpontú oktatását és a fiatalság mozgásterápiáját. Helyi teniszpálya, minigolfpálya, és ami igencsak fontos, két sípálya teszi lehetővé a téli sportok gyakorlását is, és egész évben működő közszállítás segít a Sugásba igyekvőkön. Sürgető lenne egy hozzáértők által összeállított, Sugásfürdőt ismertető-népszerűsítő kalauz megjelentetése.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
