A svéd diplomáciával szembeni ellenérzését fejezte ki az a több ezer tüntető, aki Marrákesben a skandináv ország első, még nyitás előtt álló marokkói nagyáruháza előtt demonstrált.
Stockholm még 2012-ben jelentette be szándékát, hogy a Marokkó által 1976 óta ellenőrzött Nyugat-Szahara, vagyis a Szaharai Arab Demokratikus Köztársaság szuverenitását elismeri. A marokkói kormány bár jó néven veszi az európai tőke letelepedését, eddig mégsem adott működési engedélyt a skandináv bútoróriásnak. A demonstráció hírére a svéd külügyminisztérium nem javasolta állampolgárainak, hogy a marrákesi svéd nagykövetség közelében tartózkodjanak, mert erőszaktól lehetett tartani. Svéd illetékesek szerint a működési engedély késleltetésének valódi oka az ország Nyugat-Szaharával kapcsolatos álláspontja.
A világ 45, főként afrikai országa elismeri, 39 pedig el sem indította vagy befagyasztotta elismerési folyamatát az atlanti-óceáni partvidékkel kapcsolatosan. Franciaország és Spanyolország nagy ellenzői az olajlelőhelyekkel is rendelkező egykori spanyol gyarmat önállóvá válásának. Magyarország információink szerint nem nyilvánított véleményt az ügyben.
Ami Svédországot illeti, bár három éve a félmilliós lakosságú ország elismerése mellett szavazott a stockholmi parlament, a jogszabály még nem lépett életbe. Márciusban Stefan Löfven kormányfő szerint a kérdés nincs terítéken, de a múlt héten Margot Wallström külügyminiszter azt mondta, a kormány újraértékeli a kérdést, ám tagadta, hogy döntés született volna az ügyben. Svédország szűk egy éve ismerte el Palesztinát, elsőként az unió 28 tagállama közül. A döntés hírére akkor Izrael bekérette a svéd nagykövetet.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben is megjelent. A megjelenés időpontja: 2015. 10. 06.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
