2023. március 9-én fog másodfokú határozatot hozni a Fővárosi Ítélőtábla a Hunnia-ügyben.
A 2023. február 8-án megkezdődött másodfokú nyilvános ülési szakasz eddigi részében a vád, a védelem, továbbá Budaházy György I. r. vádlott és a II. r. vádlott már megtartotta perbeszédeit.
Budaházy két napon át (február 17. és 22.) tartó felszólalásában először rámutatott az elsőfokú ítélet törvénysértéseire, amik miatt megítélése szerint hatályon kívül helyezés lehet reális. Utána vádpontonként aprólékosan részletezte a bizonyítottság hiányát, az ítélet által lefektetett tényállás megalapozatlanságait, az ítélet állításainak iratellenességét, helytelen és egyoldalú következtetéseit.
Március 1-jén a többi vádlott szólalt fel.
Szász Endre III. r. vádlott az utolsó szó jogán elmondott beszédében átfogó és részletes elemző kritikáját adta az ellene felhozott bizonyítékoknak és az eddig zajlott eljárásnak.
Kimutatta, hogy a vádlottak terhére rótt terrorcselekmények és az ennek érdekében a vád szerint vádlottak által létrehozott bűnszervezet működésének bizonyítása érdekében egyik legfőbb tárgyi bizonyítékként az ügyészség által hivatkozott Hunnia szerveren szereplő informatikai adatokat a nyomozó hatóság a lefoglalást követően a gyurcsányi koncepciónak megfelelő tartalommal manipulálta, és ezért a vádlottak bűnössége bizonyítására nem alkalmas.
Ezt követően áttért a vád koronatanújaként jellemezhető Soós Tibor vallomásainak elemzésére, ennek keretében levezette és konkrét példákkal bemutatta, hogy milyen súlyos ellentmondások, valóságellenességek és befolyásoltságok jellemzik Soós vallomásait, ezért azokat szintén nem lehet a vádlottak bűnösségét kétséget kizáró igazoló bizonyítéknak.
Kifejtette, hogy a vádlottak elfogásához vezető ún. Honfoglalás nevű titkosszolgálati eszközökkel lezajlott akció iratait titkosították, és azokat a vádlottak mai napig nem ismerhették meg, pedig ezekből könnyen fény derülhetne a Gyurcsány-Bajnai balliberális kormányzati időszak politikai koncepciójára, amellyel magyar terroristákat akartak kreálni ehhez manipulált, koholt bizonyítékokkal.
Szerinte kezdetekről fogva az eljárás egy kirakatper is egyben, amellyel valakik oda akarnak vágni a hazafias erőknek.
Dr. Sz. Frigyes IV. r. vádlott következett, aki súlyos kritikával illette dr. Ignácz György bíró elsőfokú ítéletét, amelyben a bíró megengedhetetlen stílusban sértegette a vádlottakat és védőket, és számos más tekintetben is számot adott a súlyos elfogultságáról. Kijelentette, hogy „nem vagyok és nem voltam terrorista és bűnszervezet tagja.”
Az elsőfokú ítéletből hiányoznak a pontos hivatkozások, így ellenőrizhetetlenek, és sértik a bíróság indokolási kötelezettségét.
Szerinte a társadalmi elvárás ebben az ügyben az ügyészség állításával ellentétben éppen nem az, hogy az időmúlás ellenére súlyos büntetéseket kell kiszabni, hanem, hogy fel kell a vádlottakat végre menteni.
Feltette a kérdést: „2 gyerekkel, 2 diplomával, felsőfokú nyelvvizsgával, doktori disszertációval, akadémiai tagsággal, tisztes állással és szerető családdal most miért lennék társadalomra veszélyes?”
Visszásnak tartja, hogy Csintalan Sándor bántalmazása – amelyben nem vett részt – kapta a legenyhébb büntetőjogi értékelést, miközben itt történt egyedül testi sérülés, a többi esetben csak csekély anyagi kár, vagy még az sem.
M. Csaba V. r. vádlott szerint az elsőfokú ítélet legnagyobb csúsztatása vele kapcsolatban történt. A lefoglalt robbanóanyaggal teli labdán az ítélet szerint rajta volt az ujjlenyomata, miközben a bűnjeljegyzék szerint az ujjlenyomata a labdát szállító gépkocsi egy belső ablakán volt és nem a labdán, ami hatalmas különbség, és ezért nem igazolja azt, hogy a labdához bármi köze volt. Ráadásul szerinte nem vált a bizonyítékok részévé ez az ujjlenyomat, ezzel szemben nem tudott védekezni. Azzal, hogy Ignácz bíró kizárta Soós Tibor elsőfokú eljárásban tett tanúvallomásait, meghiúsította az Ítélőtábla hatályon kívül helyező döntése szerinti azon feladat elvégzését, hogy vesse össze a vád koronatanújának vallomásait más bizonyítékokkal. Elsődlegesen felmentést, másodlagosan hatályon kívül helyezést kért, harmadlagosan pedig azt, hogy olyan büntetést mérjenek rá, amely megfelel az eddig elszenvedett szabadságkorlátozás időtartamának.
Tián Csaba VIII. r. vádlott szerint egyértelmű, hogy egy gyurcsányi időkből származó politikai koncepciós terrorvádról van szó, amelyet az akkori hatalom azért talált ki, hogy saját magát áldozatnak mutassa be, és társadalmi támogatást szerezzen hatalmának megőrzéséhez. Kiemelte, hogy a terhére rótt cselekményeket nem követte el, és nem érzi magát társadalomra veszélyesnek, azt széles körben igazolni tudják a környezetében élők, a családja és munkatársai.
Nagy Zoltán IX. r. vádlott kiemelte, hogy csatlakozik a védője, vádlott társai és a védők által kifejtettekhez. Számára a sok szenvedés és nehézség mellett a legnagyobb hozadéka az volt ennek a meghurcolásnak, hogy számos kiváló ember állt ki mellettük, és ez azt jelzi, nekik van igazuk. Az is tény, hogy 2006-2010 közötti balliberális rendszer a jogállamiság kereteit messze túllépte, különösen a hazafias érzelmű emberekkel szemben. Utalt arra, hogy az ügyész a vádbeszédében szerinte sértő és valótlan módon állította, hogy a társadalom többsége a megbüntetésüket akarja, ehhez képest ez éppen fordítva van. A társadalmi többséget képviselő köztársasági elnök kegyelme a hét vádlottnak pedig végképp azt jelzi, hogy arra van többségi igény, hogy végre teljes mentesülést nyerjenek.
Furcsának nevezte, hogy az alapeljárás során „nem találták” a rendőrségi provokátor tanú, az időközben elhunyt Benkő György-féle, a vád szerint terhelő hangfelvételek lefoglalási iratait, majd mikor a megismételt eljárásban a védők ismét kérték, az ügyészség azt közölte, hogy időközben megsemmisítették azokat.
Számos bizonyíték rejtélyesen eltűnt, pl. Budaházy György lehallgatásainak felvételei, híváslistái, a Magnum szauna megtámadását rögzítő biztonságikamera-felvétel, de még Soós Tibor egész napos helyszíni kihallgatásának anyaga is stb.
Informatikusként megfogalmazott hosszas elemzése végén rámutatott, hogy az elvi lehetősége egyértelműen fennállt annak, hogy a Hunnia szerver adatait manipulálták, emiatt pedig az azon szereplő üzenetek nem hiteles bizonyítékok.
Az ellene szóló minden bizonyítékról részletesen levezette, hogy azok nem hitelt érdemlőek, és bűnösséget nem alapoznak meg. Feltette a kérdést: ha mégis elítélnék, mit javítana az rajta? Egy ilyen döntés csak a családját (hat gyermekét és feleségét) sújtaná. Kérte, ha mégis büntetést szabnának ki, akkor ne foganatosítsák a kegyelmi kérelmekre tekintettel a szabadságvesztés büntetést, azt a kegyelmi döntésig halasszák el.
Fábián Róbert Zoltán XI. r. vádlott fontosnak tartotta felvillantani azt a hátteret, amely ahhoz vezetett, hogy őt 2009-ben – kihasználva szorongatott és megfélemlített helyzetét – lényegében kényszervallatás útján arra vették rá, hogy letartóztatása idején terhelő vallomásokat tegyen a vádlottakra. Akkor egy nemrég született kislánya volt, új munkahelye és épülő háza, emiatt jobban rászálltak, és rávették olyan nyilatkozatokra, amelyeket magától nem tett volna meg.
Meg akart szabadulni a szorongatott helyzetéből, de utána már, mihelyt olyan helyzetbe került, visszavonta a vallomását, mert nem akart azzal a tudattal élni, hogy miatta mások súlyos büntetést szenvedjenek. Szerinte minden vádlott, de Soós Tibor is áldozata mindannak, amit itt 14. éve zajlik. Tágabb értelemben lakóhelye, Tiszafüred város egész közössége kiáll mellette, elismert gyógytornászként senki nem tartja őt társadalomra veszélyesnek. De széles körben kiállnak rengetegen az ő és vádlott társai mellett.
A jogi küzdelem ezzel másodfokon döntő részben lezajlott, most már csak a másodfokú határozat kihirdetése várható, amelyre március 9-én 9 órakor kerül sor a Fővárosi Ítélőtáblán (Budapest, II. kerület Fekete Sas u. 3. I. emelet).
A felmentő és a hatályon kívül helyező döntések kivételével minden más kimenetel esetén fennáll a vádlottak újabb őrizetbe vételének és börtönbe szállításuknak lehetősége.
Ebben az esetben már csak az elnöki kegyelemben bízhatnak, hogy az visszaadja szabadságukat.
A vádlottak minden érdeklődőt várnak és szívesen látnak a döntéshozatalnál.
Korábban írtuk: Elképesztő, hogy milyen cselekedetekre varrták rá a terrorvádat – Schiffer András is kiáll Budaházyék mellett
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
