A kaposvári Nagyboldogasszony Iskolaközpont végzős gimnazistáiért mutatott be szentmisét május 3-án Bálint Gábor vezető hittanár, a Kaposvári Egyházmegye papja.
„Ne aggódjatok! Valószínűleg most már picit aggódtok. Lehet, hogy a lányok azon, hogy a ballagáson tökéletes legyen a frizura vagy a smink; a fiúk pedig azon, hogy meg tudják kötni a nyakkendőt, és jól álljon rajtuk az öltöny. Tökéletes lesz, jól fog állni – kezdte prédikációját a vezető hittanár. – Aztán néhány nap múlva már nem ezen fogtok izgulni, hanem egészen máson. Ott ültök majd egy kérdőív fölött, rengeteg kérdéssel, és próbáljátok elővarázsolni azt a tudást, melyet négy év alatt megszereztetek.” Aggódtok, mert elültettük bennetek ezt az aggódást, és ezért mi, felnőttek vagyunk a felelősek.
Valószínűleg százszor, ezerszer hallottátok a szüleitektől, hogy „tanulj, készülj az érettségire, a felvételire”; „készülj, mert nem mindegy, hogy milyen diplomád lesz és milyen munkát fogsz majd végezni, kell valamilyen megélhetés”. „S erre mi itt az iskolában ráerősítettünk. Piszkáltunk benneteket, hogy tanuljatok óráról órára. Untátok, utáltátok, és ez normális. Mércét helyeztünk elétek, melyet néha könnyűnek, máskor talán lehetetlennek látszott megugrani.”
Ilyen a világ. Újra és újra mércét helyez elétek. Újra és újra lesz majd lehetőségetek arra, hogy aggódjatok. A következő vizsga miatt, a diploma vagy a munka miatt. Amiatt, hogy milyen lesz a főnökötök, munkatársatok, férjetek vagy feleségetek. Millió lehetőség az aggódásra. Nem azt mondom, hogy ezek lényegtelenek. Ezek igenis fontosak. Nemcsak én mondom, hogy fontosak, hanem Jézus is ezt mondja. Így fejezi be az evangéliumot: „Mennyei Atyátok tudja, hogy mindezekre szükségetek van!”
Miért aggódunk? A megélhetésünkért. Azért, hogy miként lesz majd a továbbiakban. Az ember mindig akkor aggódik igazán, mikor úgy érzi, hogy magára van hagyva a kihívásokkal, nehézségekkel, amikor nem tudja és nem látja a következő lépést, a megoldást. Ne aggódjatok! Mennyei Atyátok tudja, hogy mire van szükségetek. Érezzétek, hogy nem vagytok egyedül! Nemcsak azért, mert sokan szeretnek benneteket és imádkoznak értetek, hanem azért is, mert a ti mennyei Atyátok tudja, hogy mire van szükségetek. Jézus nem azt kéri, hogy ne tegyetek meg mindent, ami az erőtökből, tehetségetekből telik. Nagyon sok telik belőle, ismerlek benneteket. Sokszor elmondtam, hogy nagyon tehetséges, okos és jóravaló embernek tartalak benneteket. Ne aggódjatok! Tegyetek meg mindent, ami tőletek telik, de hagyjatok valamit Istenre is!
Jézus azt kéri tanítványaitól, az őt követőktől, hogy keressék először Isten országát. Fontos, hogy hányas lesz az érettségi; fontos, hogy miként sikerül az az emelt szintű; fontos, hogy hány pontot fogsz tudni összegyűjteni a nagy pontvadászatban; fontos, hogy hol húzzák meg majd a határokat a különböző egyetemek, főiskolák, ahová menni szándékoztok; fontos, hogy milyen diplomát szerzel, s hogy hol tudsz majd elhelyezkedni. Fontos, de nem ez az elsődleges. Ha ennyi a célod, akkor céltévesztett vagy. Ha ennyiből áll az életed, hogy lépésről lépésre mész a kihívások felé, akkor célt tévesztettél. Akkor valamit nagyon nem jól csináltunk ebben az elmúlt négy esztendőben. Ezek fontosak, de nem célok. Ezek lehetőségek, amelyeket megragadhatsz, vagy éppen elengedhetsz.
A tudás mellett ezt is próbáltuk elültetni a szívedben – hangsúlyozta Bálint Gábor. – Fontosak ezek a hétköznapi, az életünk praktikumát megcélzó célok. De te ennél több vagy, te ennél többet érsz, te ennél többet tudsz. Legyél okos és művelt, legyen sok diplomád és végzettséged, sok tudásod. Legyen meg az, amit most a szíved kíván – de maradj ember! És ez a legfontosabb, az összes többi járulék. Lényegtelen.
Jézus ehhez ígért és adott segítséget az elmúlt években, és ehhez ígér és ad az előtted álló időben is. Maradj ember! Vedd észre a másikat is! Lásd meg benne az embert! Vedd észre, ha valakinek gondja, baja van, és segíts rajta! Boldog ember leszel – fogalmazott a vezető hittanár, majd egy történetet osztott meg a diákokkal:
Egy hideg téli napon történt Washingtonban, hogy az egyik metróállomáson megállt egy ember, majd elővett egy hegedűt. Elkezdett játszani. Csodálatos dallamokat csalogatott ki a látszólag régi hangszerből; a zenetörténet legnehezebb darabjait játszotta el. Az embert Joshua Bellnek hívják, a hegedű, amelyet elővett a tokjából, egy közel négymillió dollárt érő Stradivari. Amikor befejezte a játékot, a földön néhány centet talált maga előtt. Valakik rohanás közben odadobták. Sem taps, sem gratuláció, sem egy mosoly nem irányult felé. Néhány centet ért a játéka annak a hegedűművésznek, akinek egy előadására a minimális belépődíj ezer dollár. Az emberek elrohantak mellette, észre sem vették a csodát.
Naponta mész el csodák mellett. Kérlek, nyisd ki a szemed, vedd észre, hogy ezekben a hétköznapi, egyszerű és sokszor értéktelennek tűnő pillanatokban Isten mosolyog rád. Az az Isten, aki végtelenül bízik benned, aki előtt nem kell vizsgáznod, nem kell bizonyítanod az értékességedet, mert az ő szemében attól vagy értékes, hogy vagy. Ne aggódjatok! Isten veletek volt, veletek van és veletek lesz. Ha ez az egyetlen üzenet az elmúlt évekből, akkor érdemes volt – hangsúlyozta Bálint Gábor hittanár.
Miként az már hagyománnyá vált, a szentmise végén az általános iskola első osztályos tanulói egy-egy szál virággal búcsúztak a végzősöktől, akiknek ballagási ünnepségét május 5-én, pénteken tartják a kaposvári Nagyboldogasszony Iskolaközpontban.
Forrás: Kaposvári Egyházmegye
Fotó: Kling Márk
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
