Talán sokak számára elcsépeltnek hat a romániai autópálya-építések témája, de a mindenkori kormányok valahogy mindig okot szolgáltatnak arra, hogy bíráló hangvételű publicisztikákban szerepeljenek csak a sztrádák, nem pedig a hírrovatban azzal, hogy éppen hány kilométert adtak át a forgalomnak, vagy hány kilométer építésére sikerült elnyerni európai uniós finanszírozást.
Lucian Șova közlekedési miniszter legutóbbi nyilatkozata és az, ami körülötte történt – vagyis hogy nem történt semmi – viszont sok mindent megmagyaráz. Hiszen amíg tárcavezetővé – ráadásul a közlekedési tárca vezetőjévé – avanzsálhat egy olyan személy, aki szerint ártanának az autópályák az ország gazdaságának, és a haja szála sem görbül, nem kényszerítik azonnali lemondásra, amikor ebbéli meggyőződésének hangot ad, jó magyarázatot szolgáltathat arra, miért tartunk itt, ahol tartunk.
Hogy mit mondott Șova? Nem kevesebbet állított, mint hogy ha Romániában nagy ütemben bővülne a sztrádahálózat, akkor emelkednének a fizetések, emiatt pedig a multinacionális társaságok elhagynák az országot, és oda mennének, ahol nincsenek autópályák, ugyanakkor alacsonyak a bérek.
Álljunk meg itt egy percre. Szóval van egy miniszter, akit a magát szociáldemokratának nevező kormánypárt juttatott pozícióba, és akinek fájna, ha jobban keresnénk és nőne végre az életszínvonal. Fájna neki, ha több autópályánk lenne, haladnának a futó és beígért projektek. Az valóban drámai hatással bírna az ország gazdaságára, ha minden multi szedné a sátorfáját és továbbállna oda, ahol még alacsonyabbak a bérek, mint nálunk.
De. Elsősorban ilyen apokaliptikus forgatókönyv cseppet sem valószerű, másodsorban azok a multik, amelyek kizárólag az alacsony bérekért vannak még itt, éppen a mostani kormányra haragszanak, amiért egyre magasabbra emeli a minimálbért. Ennek pedig tudtunkkal semmi köze a sztrádák meglétéhez. Ugyanakkor olyan cégekről beszélünk, akiknek a továbbállása nem is lenne épp akkora érvágás, hisz többnyire lohn-rendszerben gyártató vállalatokról van szó, amelyek szinte semmi hozzáadott értéket nem adnak, de éhbérért, rabszolgamunkában dolgoztatják alkalmazottaikat.
Annak ellenben már van köze a sztrádák nemlétéhez, hogy számos, hozzáadott értéket képviselő és sokkal jobb fizetéseket kínáló beruházás kerülte el az országot amiatt, hogy autópályák híján a saját baját gyűjtené meg az itt meggyártott termékek szállításával. Gondoljunk csak arra, mennyi ideig rebesgették, hogy Romániában épít gyárat a Mercedes, aztán Magyarország lett belőle, ahol – mint tudjuk – nem elég, hogy jobb a sztrádahálózat, nem állnak meg, további szakaszok építése zajlik most is gőzerővel.
Nem elég ugyanakkor, hogy nem jött a Mercedes, a román ipar legismertebb brandjét sem biztos, hogy már sokáig fogják itt gyártani, ha nem változik semmi, hiszen a francia Renault már számtalanszor leszögezte, hogy Marokkóban fogja gyártani az összes Daciát, ha nem épülnek meg mielőbb a rég várt autópályák.
Márpedig addig tuti nem épülnek meg, amíg épp a közlekedési miniszter szerint nincs rájuk szükség. Az abszurdum abszurduma. De – valljuk be – legalább őszinte. A többi illetékes ugyanis kilométerek ezreit ígéri, s azokból is épp annyi épül meg, mint amennyire Șova szerint szükség van.
Megerősítette szombaton Eugen Teodorovici pénzügyminiszter, hogy a tervekkel ellentétben a román kormány nem a Világbank együttműködésével és támogatásával kívánja megépíteni a Brassót Comarnic-kal összekötő autópályát.
Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »
