Már a 60-as évek óta kutatjuk a Marsot, és nem véletlenül. A számtalan odaküldött űrszonda adatai alapján az égitest az emberiség második otthona lehet.
A vörös bolygó meghódítása lassan akkora őrületet vált ki az űrkutatással foglalkozó szakértők és rajongók körében, mint amit anno a 60-as években az űrutazás vagy a holdra szállás. Az űrhajózás világnapja alkalmából ezt a hihetetlen anyagi ráfordítást igénylő és az emberiség számára talán a túlélést jelentő kolonizáció előtörténetét mutatjuk be.
A Mars iránti érdeklődés nem a napokban kezdődött, az oroszok már a 60-as években szondák egész garmadáját küldték a bolygó felé, de sikeresen landolnia egyiknek sem sikerült, aztán 1975-ben a Viking–1 nevű amerikai űrszonda leszállt a sziklás talajra, majd megkezdte 2307 napig (!!!) tartó küldetését, amely során képeket, adatokat, az élet jeleit kutatta a felszínen. A landolása első napján már fényképet küldött a föld felé, amit most megosztunk kedves olvasóinkkal.
 |
| Van der Hoorn/NASA |
Eljöhet a nap, amikor menekülni kell a Földről
Szépen lassan, szisztematikusan térképezi fel az emberiség a Marsot, mely tulajdonságai alapján naprendszerünkben a leginkább alkalmas lehet az életre, ugyanis forgási ideje 24,6 óra, a felszíni átlaghőmérséklet –63 Celsius-fok, a gravitációja pedig 0,376 g, ami azt jelenti, hogy egy 100 kilogrammot nyomó ember a Marson úgy érzi magát, mintha csak 37,6 kilós lenne. Tulajdonképpen remek ötlet, hogy „apróbb átalakításokkal” ugyan, de lakható égitestet keresünk, ugyanis ha a jól megszokott ütemben folytatjuk parazita életmódunkat (túlnépesedés, természeti kincsek elpazarlása, környezetszennyezés stb.), akkor – egyes víziók szerint – 2100 környékén már csak azok lesznek életben anyaföldünkön, akik elég pénzzel és hatalommal rendelkeznek ahhoz, hogy védőburkok által védett hipermodern városokba költözzenek.
A Viking–1 sikere utáni évtizedekben több kudarcot is el kellett könyvelniük a Mars-kutatóknak, számtalan szonda megsemmisült, aztán 1997. július 4-én a Mars Pathfinder leszállt az Ares Vallis északi végénél, majd következik a Mars Odyssey, és a Mars Exploration Rover. 2004-ben érkezett meg a Marshoz az első európai és az első japán Mars-szonda, a Mars Express illetve a Nozomi (Planet-B).
|
Hírdetés
 |
| Viking–1: az első Mars-látogató |
A buliba most már mindenki be akar szállni, Kínának, Indiának is több projektje van a Marssal kapcsolatban, utóbbi ország például tavaly januárban küldött egy igen komoly tudású szondát az égitest közelébe, idén szeptemberben fog odaérni. A Mangaljan űrszonda az éghajlat működéséről gyűjt adatokat, emellett a kutatók szeretnék megtudni, mi történt a vízzel, amely egykor nagy mennyiségben fordulhatott elő a vörös bolygón.
A Curiosity már labormunkát is végez a helyszínen
A Mars technikai csúcsragadozója jelenleg a Curiosity, 2012 augusztusa 6-a óta járja a felszínt masszív kerekein, és fedélzetén önálló mintázó berendezést és tudományos műszereket találunk, segítségükkel az ultramodern szerkezet komplett laborelemzésekre képes. Munkájának köszönhetően konkrét eredményeket kaptak a kutatók a marsi légkör összetevőiről amelyek megerősítették azt a tudományos következtetést, hogy a Mars atmoszférájának összetétele az idők folyamán lényegesen megváltozott. Az alábbi összehasonlítás ugyanakkor arra is rámutat, hogy rengeteg munka áll az odautazó szakemberek előtt, hogy belélegezhető légkört teremtsenek a bolygón.
 |
| Forrás: Wikipédia |
Kilenc év múlva ember lép a Marsra
- Az USA (Inspiration Mars) és egy dán magánvállalkozás (Mars One) is azt a célt tűzte ki célul, hogy kolonizációs céllal embereket küld a bolygóra. A Mars One projektje nagyon komolynak tűnik, már 1058-ra szűkítették a lehetséges űrutazók számát (több mint 200 000-en jelentkeztek), hamarosan megkezdődik a kiképzésük, és olyan komoly cégek készítik majd az űrhajót, a leszállóegységet, valamint az alapbázist, mint a Lockheed Martin, az Astrobotic Technology, a Spacex vagy a Paragon. Ha minden a tervek szerint halad, 2023-ban az első két ember landolni fog a Marson, és ezzel örökre beírják magukat a történelembe. A Mars One kolonizációs programról hamarosan részletesen beszámolunk.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
