„Egy igen friss kúriai döntés jelent meg, és magam úgy gondolom, hogy a Kúriának nem lenne hatásköre szűkíteni a devizások kilátásait és a jogérvényesítésük lehetőségét”

– kezdte nyilatkozatát Z. Kárpát Dániel, országgyűlési képviselő, a Jobbik alelnöke.

Szerinte a döntés „efelé ment el”, és habár sokan bíztató jeleket véltek felfedezni a határozatban, ő jóval visszafogottabban értékeli a helyzetet.

Z. Kárpát külön kiemelte, hogy:

„Nagyon örülünk, hogy ez a tematika előtérbe került, és én személyesen nagyon örülök annak, hogy most már mindenki erről beszél, de ezen a ponton szeretném leszögezni, hogy az ott elhangzott megoldási javaslat megközelítését egy kicsit még átgondolásra méltónak.”

A legnagyobb ellenzéki párt, azaz alighanem a Tisza Párt javaslatára utalva hangsúlyozta:

Ha az állam fizetné a devizahitelesek részleges kártérítését vagy kártalanítását, akkor a hitelkárosultak egyik zsebéből kerülne a másikba a pénz, tehát saját magukat finanszíroznák. Mi nem ezt szeretnénk – mi azt szeretnénk, hogy fizessenek a bankok. Fizessenek azok, akik elkövették ezt az egészet, akik a hibás terméket az emberek nyakába zúdították.

42 ezres tagság, ingyenes jogsegély, országos hálózat

Z. Kárpát beszámolt arról is, hogy a Banki Károsultak Fogyasztóvédelmi Szövetségének már több mint 42 ezer tagja van, és céljuk, hogy őszre országos lefedettségű szervezetet építsenek.

Nem szeretnénk, hogy az emberek egyesével, még öt-tíz évig pereskedjenek. Nem is látjuk, hogy a devizások többsége azt a sok százezer vagy millió forintot honnan tudná kitermelni, amit ügyvédre kellene fordítania”

– mondta.

A szövetség ezért:

Ingyenes jogsegélyszolgálatot kíván létrehozni,

Szakemberekkel köti össze a károsultakat,

És célul tűzte ki, hogy a társadalmi hangot is felerősítse.

Marczingós László, aki most nem ügyvédként, hanem civilként és banki károsultként osztotta meg véleményét a sajtóval.

„Saját magam is érintett vagyok a devizaalapú hitelezésben. Ha mondhatjuk, úgy: károsultként”

– kezdte. Elmondta, hogy a Kúria jogegységi határozata megítélése szerint súlyos jogi hibákat tartalmaz.

A legnagyobb hiba az, hogy egyeltalán ilyen határozat megszületett.

„Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (…) alapján a Kúriának nincs joga értelmezni az uniós jogot vagy az Európai Bíróság ítéleteit. Ezért az alsóbb fokú bíróságok számára a döntés nem kötelező – sőt, tilos figyelembe venni.”

Szerinte a Kúria határozata torzítja az európai ítéletek tartalmát, és ezzel az igazságszolgáltatás is a banki kartell részévé válhat.

Ezért:

Felszólítja az Európai Bizottságot, hogy versenyjogi és fogyasztóvédelmi eljárásban lépjen fel.

Bejelentést tesz a Gazdasági Versenyhivatalnál és az ügyészségi nyomozóhivatalnál hivatali visszaélés alapos gyanúja miatt.

Mint mondta:

A bíróságok félelme miatt újra a fogyasztókat éri hátrány – ez elfogadhatatlan.

A Banki Károsultak Fogyasztóvédelmi Szövetségéről kiderült, hogy

Nem politikai szervezet,

Nem választási célokat szolgál,

Hanem tiszta társadalmi és európai fogyasztóvédelmi célokat követ.

A bejegyzés folyamatban van, és csak a bírósági végzés után lehet hivatalosan belépni. Addig is lehet tájékoztató jellegű levelezést folytatni, de még nem tagfelvételről van szó.

Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »