Alig több, mint háromévesen került a tánc bűvkörébe. Karácsony táján Csajkovszkij csodaszép balettje, a Diótörő ment a tévében, a kislány pedig elbűvölten állt a képernyő előtt, majd lábujjhegyre emelkedve próbálgatni kezdte a piruetteket. Előkerült a pörgős szoknya, a tütü, majd a balettcipő, és hovatovább a kis balerina csak táncot lejtve közlekedett a lakásban. Ezek után már nem is volt kérdés, mi lesz a gyerekből… Árva Viktória huszonkét évig táncolt a Szlovák Nemzeti Színház Balett-társulatában. Ám a táncművészet korhatáros műfaj. Aránylag fiatalon kell megválni a balettcipőtől. Ma már tanítónéniként, mint szép emlékre tekint vissza balett-táncosi múltjára.
Hírdetés
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
