Már nem népbetegség az alkoholizmus? Íme a friss adatok Nagy Roland2025. 11. 12., sze – 15:40
Szlovákiában 2024-ben jelentősen visszaesett az alkoholproblémákkal kezelt betegek száma.
Az Egészségügyi Információk Nemzeti Központja (NCZI) szerdán közzétette az alkoholproblémákkal kapcsolatos legfrissebb statisztikáit. Kiderült, hogy már évek óta nem volt ilyen alacsony az alkoholproblémákkal kezelt betegek száma az országban.
„Az alkoholfogyasztásból eredő pszichés és viselkedési zavarok miatt tavaly 26 714 embert vizsgáltak ki pszichiátriai rendelőkben, 76 %-uknál diagnosztizáltak alkoholfüggőséget. Ez a legalacsonyabb szám a 2011 és 2024 között vizsgált időszakban”
– közölte Alena Krčová, az NCZI szóvivője.
Összehasonlításképp: 2023-ban 29 646, 2022-ben pedig 28 854 pácienst kellett ellátni a pszichiátriai rendelőkben alkoholproblémák miatt.
Egyre kevesebb férfit érinthet
Általánosságban elmondható, hogy az alkoholproblémák javarészt a férfiakat érintik, a kezelésre szoruló betegek mintegy háromnegyedét ők teszik ki. Krčová szerint a 2024-es visszaesés egyik fő oka az volt, hogy jóval kevesebb férfi szorult orvosi ellátásra, ráadásul ez a trend már régóta megfigyelhető: a 2011 és 2015 közötti időszakhoz képest tavaly 21 százalékkal csökkent a kezelt férfiak száma.
Jó hír, hogy látványosan csökken azoknak a betegeknek a száma is, akik életükben először szorulnak egészségügyi ellátásra az alkohol miatt. 2024-ben 5746 ilyen esetet jegyeztek, ami a vizsgált időszak (2011–2024) legalacsonyabb száma.
Az újonnan diagnosztizált betegek leginkább középkorú, 35 és 54 év közötti férfiak voltak.
Az alkoholproblémák súlyosságát egyúttal jelzi, hogy a fennmaradó közel 21 ezer beteg visszaesőnek minősül, tehát egyetlen orvoslátogatás után még nem sikerült letenniük a poharat.
Kapcsolódó cikkünk
A túlzott alkoholfogyasztás a rák egyik legfőbb okozója, és súlyos terhet ró a gazdaságra, valamint a társadalmakra egész Európában. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai irodája és a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) szerint a szigorú alkoholpolitika az egyik legokosabb befektetés, hiszen életeket ment és pénzt takarít meg az államnak.
Az európai régió világelső az alkoholfogyasztást tekintve, ezzel együtt mára a rák vált a vezető halálokká a térségben – figyelmeztet a WHO. Az alkohol a legújabb adatok szerint csak 2020-ban több mint 93 ezer rákos halálesethez járult hozzá a WHO európai régiójában.
Ugyanebben az évben több mint 110 ezer új rákos megbetegedést okozott az alkohol az EU-ban, köztük:
36 900 vastagbélrákot,
24 200 emlőrákot,
12 400 szájüregi daganatot.
Az esetek csaknem 70 százaléka férfiaknál jelentkezett.
A helyzetnek súlyos gazdasági ára van: az alkoholhoz köthető daganatos megbetegedések okozta, idő előtti halálozás 2018-ban 4,58 milliárd eurós veszteséget okozott az EU-ban.
És ez még csak a jéghegy csúcsa – a teljes alkoholkár több tízmilliárd euróra tehető, ha beleszámoljuk a kórházi kezeléseket, a baleseteket, az erőszakot és a kieső munkateljesítményt is.
Az alkohol nem ártalmatlan kulturális örökség
A WHO és az IARC most először értékelte tudományos alapon az alkohollal összefüggő rák megelőzésének lehetőségeit. Az elemzés alapvető következtetése, hogy minél kevesebb alkoholt fogyaszt valaki, annál alacsonyabb a rák kockázata.
„A WHO Európai Régiója, különösen az EU országai, túl magas árat fizetnek az alkoholért – ilyen a megelőzhető rák vagy a széthulló családok”
– figyelmeztet Dr. Gundo Weiler, a WHO európai igazgatója. Úgy véli, ideje leszámolni azzal az illúzióval, hogy az alkoholfogyasztás ártalmatlan vagy a kultúra része: „A betegség, a halál vagy a rokkantság nem lehet az európai kulturális identitás része.“
Az IARC kutatásai szerint az alkohol legalább hétféle daganattal hozható összefüggésbe: szájüregi, garat-, gége-, nyelőcső-, máj-, vastagbél- és emlőrákkal. Fontos hangsúlyozni, hogy nincs biztonságos alkoholszint – már kis mennyiségű alkoholfogyasztás is növeli a daganatok kockázatát.
A jelentés hangsúlyozza: azokban az országokban, ahol szigorú alkoholpolitika működik, csökken az alkoholfogyasztás mértéke, és ezzel együtt az egészségügyi károk, így a rák kockázata is.
A leghatékonyabb intézkedések:
alkoholadó emelése vagy minimálár bevezetése;
a bolti elérhetőség korlátozása (az alkoholt árusító helyek csökkentése, a nyitvatartás korlátozása);
a fiatalkorúak védelme – a vásárlási korhatár szigorítása;
erős marketingtilalmak;
állami monopólium az alkoholeladás területén;
több területen összehangolt szabályozás.
A WHO szerint ezek az intézkedések:
életeket mentenek, már 5 éven belül látható eredményekkel,
megtakarítást hoznak, hiszen a szeszes italokra kivetett magasabb adó növeli az állami bevételt, amit az egészségügy fejlesztésére lehet fordítani,
erősítik a gazdaságot, azáltal, hogy csökkentik a társadalmi terheket. Európa alkoholadóssága
Bár az alkoholpolitikai eszközök régóta ismertek, a WHO szerint az európai kormányok többsége tétlen vagy tart az alkoholiparral szembeni fellépéstől. Eközben több millió ember szenved alkoholbetegségben, és csak töredékük jut kezeléshez.
A WHO rámutat: az alkoholipar sikeresen alakította úgy a közbeszédet, hogy az alkoholproblémát „egyéni döntésként” állítja be – holott a fogyasztás jelentős részét a gazdasági érdekek mozgatják. A jelentés világos: nem az egyének hibáztatására, hanem megfelelő politikára van szükség.
„Megvan a tudásunk és megvannak az eszközeink is. Most politikai bátorságra van szükség” – üzeni a WHO, amely szerint Európában tízezrek életét menthetné meg a szigorúbb szabályozás.
Szlovákia a magasabb kockázatú országok között
Szlovákiában az utóbbi időben bevezetésre került néhány szigorítás, amely a szeszes italok árát befolyásolja. Két éve 30%-kal emelkedett a tömény alkoholos italok jövedéki adója, a sör és a bor adókulcsa azonban változatlan maradt. Emellett 2024 januárjától a vendéglátó helyeken felszolgált alkoholos italok áfája 10%-ról 20%-ra emelkedett.
Ennek ellenére Szlovákiában az alkoholfogyasztás mértéke valamivel az uniós átlag felett van, és ez az egészségügyi mutatókban is tükröződik: OECD-jelentések szerint az országban az alkohollal összefüggő betegségek és halálesetek aránya magasabb a legtöbb nyugat-európai országénál.
Az alkoholos eredetű, idő előtti halálozás különösen a férfiak körében jelentős probléma, és Szlovákia ezen a téren is a magasabb kockázatú országok közé tartozik az EU-ban.
Kapcsolódó cikkünk
A dohány, az alkohol és a cukros italok árának emelése életeket menthet és stabilizálhatja az egészségügyet – állítja a WHO.
Több adó, kevesebb haláleset
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) globális fellépésre szólította fel a kormányokat, hogy jelentősen emeljék a dohánytermékek, alkoholos italok és cukros üdítők adóterhét. A szervezet szerint ezek az úgynevezett „büntető adók” kulcsszerepet játszhatnak a krónikus betegségek visszaszorításában. A WHO becslése szerint a tervezett adóemelés az elkövetkező 50 évben akár 50 millió korai halálesetet is megelőzhet, miközben 1 billió dolláros költségvetési bevételt termelhet világszerte a következő évtizedben.
Az egészségügyi adók az egyik leghatékonyabb eszközünk. Csökkentik a káros termékek fogyasztását, és bevételt generálnak, amit a kormányok visszaforgathatnak az egészségügybe, oktatásba vagy szociális programokba.
– hangsúlyozta Jeremy Farrar, a WHO egészségfejlesztési és betegségmegelőzési vezetője.
Egészségkárosító szokások árnyékában
A dohány, az alkohol és a cukros italok együttesen a világ halálozásainak mintegy 75%-áért felelős, mivel hozzájárulnak olyan krónikus betegségek kialakulásához, mint a szív- és érrendszeri betegségek, a rák vagy a cukorbetegség. Különösen aggasztó, hogy a dohányzás önmagában évente több mint 7 millió halálesetet okoz.
A WHO ezért legalább 50%-os áremelést sürget e termékekre a következő évtizedben, a dohánytermékek esetében pedig minimum 75%-os adókulcsot javasol. Jelenleg a magas jövedelmű országokban az adók a cigarettaárak 67%-át, az alacsonyabb jövedelmű országokban pedig 57%-át teszik ki.
Kapcsolódó cikkünk
A klímaváltozás és a globális mobilitás miatt egyre nagyobb az esély trópusi betegségek elterjedésére a kontinensen.
Trópusi betegségek tartanak felént
Az Európát sújtó egyre forróbb nyarak nemcsak a hőhullámok és aszályok miatt jelentenek kihívást, a szúnyogok által terjesztett betegségek miatt is, mint a dengue-láz, a chikungunya vagy a nyugat-nílusi vírus, ezek egyre nagyobb közegészségügyi veszélyt jelentenek.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint 2024-ben több mint 1700 esetet regisztráltak az EU-ban, közülük 238-at csak Olaszországban, ami minden eddigi rekordot megdöntött. „Ez egy exponenciális görbe” – figyelmeztetett Jan Semenza, a svédországi Umeå Egyetem környezet-epidemiológusa.
Miért szaporodnak el a szúnyogok?
A klímaváltozás okozta melegebb időjárás, a hosszabb nyarak és a megnövekedett utazások kedveznek a szúnyogpopulációk terjedésének. Egy friss tanulmány szerint míg korábban 25 év is kellett egy új szúnyogfaj megtelepedése és egy jelentős járvány kialakulása között, ma ez az idő kevesebb mint öt év. Franciaországban már hét aktív chikungunya-járványt tartanak számon, és újra felbukkant a sárgalázat terjesztő szúnyogfaj is Cipruson.
Nagyon aggódunk, hogy Európa is megfertőződhet ezzel az agresszív szúnyogfajjal
– tette hozzá Semenza.
Megelőzés és védekezés: mit tehetnek a hatóságok, és mit tehetünk mi?
Bár a szúnyogokat teljesen kiirtani nem lehet, a terjedésük kordában tartható. Semenza szerint az egyik legfontosabb lépés a repülőterek és más közlekedési csomópontok környékén végzett aktív megfigyelés lehet, különösen a nyári hónapokban.
Spanyolországban már működik egy mesterséges intelligenciára épülő alkalmazás, amely az állampolgárok által beküldött szúnyogfotókat elemzi, és így azonosítja a veszélyes fajokat. Ez a rendszer 2023 óta 156 településen segített az ázsiai tigrisszúnyog jelenlétének feltérképezésében.
Kapcsolódó cikkünk
A kanyaró, amely az egyik leginkább fertőző vírusos megbetegedés, ismét rohamosan terjed Európában. A legfrissebb adatok aggasztó képet festenek a védőoltásokkal megelőzhető betegség jelenlegi helyzetéről.
2024-ben több mint 120 ezer kanyarós megbetegedést jelentettek az európai és közép-ázsiai régióban – ez a legmagasabb szám 1997 óta. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerint 2025 első hónapjaiban csak az EU-ban közel 5500 megbetegedést regisztráltak. Az esetek többsége öt év alatti, oltatlan gyermekek körében fordult elő.
A kanyaró terjedésének mértéke riasztó, különösen annak fényében, hogy egy egyszerű, kétadagos MMR-oltással gyakorlatilag teljesen megelőzhető lenne
– nyilatkozta Dr. Vanessa Saliba, az Egyesült Királyság Egészségbiztonsági Ügynökségének tanácsadója.
Románia a járvány gócpontja
Az Európai Unióban jelentett esetek többsége Romániából származik, ahol április végéig 3605 kanyarós megbetegedést regisztráltak, három halálesettel. A helyzet hátterében az oltásellenes nézetek, a túlterhelt egészségügyi rendszer és a következetlen járványügyi kommunikáció áll.
A 2023-as adatok szerint Románia átoltottsági aránya mindössze 62% volt, ami jóval a járvány megelőzéséhez szükséges 95%-os küszöb alatt van. Ez különösen aggasztó, mivel a kanyaró egy rendkívül gyorsan terjedő betegség, amely egyetlen fertőzött személyről 12–18 másikra is átterjedhet.
Franciaország, Hollandia, Olaszország: újabb gócpontok
Franciaországban 526 megbetegedést jelentettek, amelyek egy részét behurcolt esetekhez kötötték – például Marokkóból érkező fertőzöttekhez. Az országban ugyan 93%-os az átoltottság, de ez még mindig nem elégséges a nyájimmunitás fenntartásához.
Hollandiában 371 kanyarós esetet regisztráltak, különösen iskolákban és óvodákban alakultak ki kisebb gócpontok. Az ország oltási aránya 81%, amely az egyik legalacsonyabb az EU-ban – csak Románia és Ciprus marad el mögötte.
Olaszországban eddig 268 esetet jelentettek 2025-ben. Az ECDC szerint 2024-ben Olaszország Románia után a második legnagyobb esetszámmal rendelkező EU-tagország volt. A 85%-os átoltottság itt sem nyújt elég védelmet a közösségi terjedéssel szemben.
Kapcsolódó cikkünk
Több változás is történt a nyugdíjakat illetően.
Előrehozott kifizetés a résznyugdíjasoknak
A Szociális Biztosító idén júniusban közel ötezer résznyugdíjas számára előre kifizeti a 13. nyugdíjat, megelőzve a törvényben meghatározott szeptember 30-i határidőt.
Az intézkedés azokat érinti, akiknek nyugdíját külföldön szerzett biztosítási idő beszámításával állapították meg. A 13. havi juttatást ezek a jogosultak a havi nyugdíjukkal együtt kapják kézhez.
A korai kifizetés célja az adminisztratív terhek csökkentése és az ügyintézés egyszerűsítése. Azok a nyugdíjasok, akik 606,30 eurónál kevesebb 13. havi nyugdíjra jogosultak, írásbeli határozatot kapnak a biztosítótól, amelyben részletesen ismertetik az összeg számítási módját és az alkalmazott szempontokat.
Igazságosabb nyugdíj gyermekgondozási szabadságon lévőknek
Erik Tomáš munkaügyi miniszter törvényjavaslata alapján jelentős nyugdíjemelés várható azon szülők számára, akik gyermekgondozási szabadságon voltak. A tervezet szerint ez az időszak a jövőben teljes értékű munkaviszonynak számít majd a nyugdíjszámításban. Az intézkedés célja, hogy a gyermeknevelés ne csökkentse a jogosultak nyugdíját.
A változás 2026 januárjától lépne életbe, és fokozatosan, négy éven át vezetik be, először a legidősebb nyugdíjasokat érintve. Az éves nyugdíjemelés az érintettek számára 180–300 euró között mozoghat, a költségvetést pedig évente 40–50 millió euróval terhelné. A minisztériumi becslések szerint több mint 500 ezer szülő lehet érintett.
Új nyugdíjkalkulátor a jövő tervezéséhez
A Költségvetési Felelősségi Tanács frissítette online kalkulátorát, amely segítséget nyújt a nyugdíjkorhatár becslésében azok számára, akik 1967 után születtek. Az eszköz nemcsak a nyugdíjba vonulás várható időpontját adja meg, hanem azt is megmutatja, milyen eséllyel éri el valaki ezt az életkort, és mennyi ideig élhet nyugdíjasként.
A nyugdíjkorhatár változása az időskori várható élettartamtól függ, így a kalkulátor több forgatókönyvet kínál. Fontos azonban megjegyezni, hogy az eredmények tájékoztató jellegűek, mivel a pontos adatokat a Statisztikai Hivatal jövőbeni mérései alapján határozzák meg.
A nyugdíjkalkulátor erre a linkre kattintva érhető el.
Kapcsolódó cikkünk
Az európai nyugdíjak szintje továbbra is jelentős különbségeket mutat országonként. Szlovákia és Magyarország nyugdíjak terén a lista alján kullog.
Az OECD „Pension at a Glance 2023” jelentése szerint a nyugdíjak a legtöbb időskorú fő jövedelemforrását jelentik:
Sok európai országban az állami nyugdíjak az idősek teljes háztartási jövedelmének több mint 70%-át teszik ki, egyes esetekben pedig meghaladják a 80%-ot is.
A legmagasabb éves átlagos öregségi nyugdíjakat Norvégia (33 442 euró), Dánia (30 541 euró), Svédország (22 436 euró) és Finnország (21 085 euró) biztosítja. Ezek jóval meghaladják az uniós 16 138 eurós átlagot. Az EU „nagy négyese” – Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Németország – szintén az uniós átlag fölött helyezkedik el, Olaszországgal az élen (19 589 euró).
Balkáni országok sereghajtók, mély kelet–nyugat szakadék
A legalacsonyabb nyugdíjakat az EU-tagjelölt országokban fizetik, különösen a Balkánon. Albániában csupán 1648 euró az éves nyugdíj, de alacsonyak az értékek Törökországban (2942 euró), Bosznia-Hercegovinában (3041 euró), Szerbiában (3486 euró) és Montenegróban (3962 euró) is. A jelentés szerint:
Erős kelet–nyugat szakadék figyelhető meg, Nyugat- és Észak-Európában sokkal magasabbak a nyugdíjak. A legrosszabb eredményeket a Balkánon és az EU keleti részén, különösen az EU-tagjelölt országokban érték el.
Bár ezek az adatok éves szinten értendők, a különbségek jelentős hatással vannak az idősek életszínvonalára.
Kapcsolódó cikkünk
A szlovák nyugdíjrendszer második pillére körüli újabb politikai vita kapcsán az ellenzéki Progresszív Szlovákia (PS) súlyos vádakat fogalmazott meg Robert Fico kormányával szemben.
Több milliárd eurós veszteség: mit állít az ellenzék?
A Progresszív Szlovákia vezetői szerint a második nyugdíjpillér korábbi kormányzati módosításai több száz millió eurós kiesést okoztak a megtakarítóknak. A párt elnöke, Michal Šimečka úgy fogalmazott:
Havonta több száz euróról van szó, amennyivel magasabb nyugdíjat kaphattak volna az emberek, ha nem történtek volna rendszertelen beavatkozások a második pillérbe.
A PS számításai szerint a Fico-kormány intézkedései eddig 5,4 milliárd euróval csökkentették a megtakarításokat. Šimečka szerint az olyan lépések, mint a második pillér járulékainak csökkentése, a 13. nyugdíj bevezetése vagy az általános energiatámogatás bevezetése, hosszú távon veszélyeztetik a rendszer fenntarthatóságát.
A PS a cenazafica.sk oldalon elérhetővé tett egy online kalkulátort, amellyel bárki kiszámolhatja, mekkora veszteséget szenvedett el a második pillér átalakításai miatt. Šimečka szerint egyes megtakarítók esetében az éves veszteség elérheti az 1900–8800 eurót is.
Ez az összeg minden nap növekszik. Ezért mi, a PS-ben mindent meg fogunk tenni, hogy ezt a káros kormányt leváltsuk
– jelentette ki a pártelnök.
Kormányzati reakció: félrevezető, populista állítások
A munkaügyi minisztérium visszautasította a PS állításait. A szóvivő szerint:
Ha a Progresszív Szlovákia nem engedi, hogy az emberek szabadon döntsenek arról, hogy magasabb vagy alacsonyabb nyugdíjat akarnak, akkor nem az emberek érdekeit követi, hanem valaki másét.
A tárca szerint a jelenlegi szakmai vita nem a második pillér megszüntetéséről, csökkentéséről vagy az ott elhelyezett megtakarítások elvonásáról szól, hanem kizárólag annak önkéntes megnyitásáról. Jelenleg mintegy 58 ezer nyugdíjas kap vegyes (1. és 2. pillérből származó) ellátást, és 95%-uk átlagosan havi 50 euróval kevesebbet kap, mintha csak az első pillérben maradtak volna – állítja a minisztérium.
Kapcsolódó cikkünk
Mutatjuk a részleteket.
A PS javaslatai
A Progresszív Szlovákia nem csupán kritikákat fogalmazott meg a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban, hanem konkrét javaslatokat is kínált a rendszer fenntarthatóságának és hatékonyságának javítására.
A párt javaslatai között szerepel többek között a második pillérbe történő minimális hozzájárulás alkotmányos védelme, a járulékok arányának fokozatos növelése, valamint a harmadik pillér jövedelmezőségének javítása a kezelési díjak csökkentésével. Ezek az intézkedések szerintük a nyugdíjrendszer hosszú távú stabilitását és az állampolgárok biztonságérzetének erősítését célozzák.
Politikai visszatekintés: Fico négy kormánya és a második pillér
Jozef Hajko, a KDH képviselője emlékeztetett arra, hogy korábban is voltak olyan döntések, amelyek gyengítették a rendszerbe vetett bizalmat:
Ez tiszta populizmus és a probléma más kormányokra és generációkra való áthárítása
– fogalmazott. Štefan Kišš, a pénzügyi bizottság tagja még keményebben kritizált: szerinte „a szociáldemokrata Robert Fico egyszerűen megfosztja az embereket a méltó öregkortól.”
Mindketten rámutattak arra, hogy Fico kormányai több alkalommal is megnyitották a második pillért, ami a rendszer instabilitásához és a megtakarítók tömeges kilépéséhez vezetett.
Vásárlóerő-paritáson mérve kisebb az eltérés, de a különbségek így is jelentősek
A nyugdíjak közötti különbségek nominálértéken akár kilencszeresek is lehetnek, de vásárlóerő-paritáson (PPP) mérve, vagyis reálértéken, valamelyest kiegyenlítettebb a kép. A nominális arány 8,8-szoros, míg PPP-ben ez 3,5-re csökken.
Az EU-ban az egy főre jutó nyugdíjkiadás Szlovákiában 5978 PPP, míg Ausztriában 21 162 PPP volt. Az EU-n kívüli országok között Albánia állt a legalsó helyen 3019 PPP-vel, míg Törökország megelőzött több tagállamot is, 8128 PPP-vel.
A skandináv országok PPP-ben is az élmezőnyben maradnak, ami nemcsak a nyugdíjak nagyságát, hanem a stabil jóléti rendszereket is tükrözi.
Magyarország és Szlovákia helyzete
Magyarországon az egy kedvezményezettre jutó éves nyugdíj 7627 euró volt 2022-ben, ami havi szinten körülbelül 635 eurónak felel meg. Ez jóval az uniós átlag alatt marad, hasonlóan Szlovákiához, ahol a nyugdíjak éves szinten 7347 eurót tettek ki.
A vásárlóerő-paritáson mért értékek valamivel kedvezőbbek: Szlovákia 5978 PPP-vel szerepel, míg Magyarország 7866 PPP-vel megelőzi néhány kelet-európai és uniós tagjelölt országot.
Nyugdíjszegénység, jövőbeni kihívások és nemi különbségek
A 2024-es uniós jelentés szerint a jövőben a nyugdíjak fenntarthatósága veszélybe kerülhet, miközben a szegénység kockázata is nő: 2022-ben a 65 év felettiek 20%-a, azaz 18,5 millió ember volt kitéve szegénységnek vagy társadalmi kirekesztésnek. A nők különösen érintettek:
Az EU-ban a nők átlagosan 26,1%-kal kevesebb nyugdíjat kapnak, mint a férfiak, és 5,3%-uk egyáltalán nem részesül nyugdíjban.
Ez a különbség a bérszakadékban, a gyermekvállalással kapcsolatos kiesésekben és a részmunkaidős foglalkoztatásban gyökerezik, ami hosszú távon komoly társadalmi feszültségekhez vezethet.
Népszerű a korkedvezményes nyugdíj, de júliustól szigorodnak a szabályai
Annak ellenére, hogy szigorodtak a korkedvezményes nyugdíjazás feltételei, továbbra is nagy népszerűségnek örvend Szlovákiában. Az év első két hónapjában több mint 7900 fő kérvényezte ezt a nyugdíjtípust, miközben kevesebben mentek el öregségi nyugdíjba.
Az átlagos korengedményes nyugdíj összege meghaladja a 740 eurót, amelyet a 13. nyugdíj havi lebontásban 50 euróval egészít ki, így az érintettek csaknem nettó 800 eurót kapnak havonta. A korai nyugdíjazás azonban havonta több mint 35 millió euró kiesést jelent az államnak, éves szinten akár félmilliárd eurós megtakarítás is lehetséges lenne egy hatékonyabb rendszerrel.
A szabályok szigorodnak, ugyanis július 1-jétől a megállapítható nyugdíjösszeg már nem lehet alacsonyabb az életminimum 1,6-szorosánál. Ez az érték a jelenlegi 438,40 euróról 454,70 euróra emelkedik.
Ez a változás főként az alacsony jövedelműeket érinti hátrányosan, mivel ha a megállapított nyugdíj nem éri el ezt az összeget, a kérelmet elutasítják. Emellett minden korai nyugdíjazási hónap 0,5 százalékos levonást eredményez az összegből, ami hosszú távon jelentős csökkentést jelenthet – különösen azok számára, akik alacsony összegű ellátásban részesülnek.
Az özvegyi nyugdíj nem automatikus, kérvényezni kell
Az özvegyi nyugdíjról tudni kell, hogy a hozzátartozóknak írásos kérelmet kell benyújtani a Szociális Biztosítóhoz. A juttatás mértéke az elhunyt házastárs nyugdíjának 60 százaléka – függetlenül attól, hogy öregségi vagy rokkantsági nyugdíjról volt szó.
Az özvegyi nyugdíj csak abban az esetben jár teljes összegben, ha a házastárs nem kap saját öregségi nyugdíjat. Ha ő maga is nyugdíjas, párhuzamos nyugdíjfolyósítás történik: a két nyugdíj közül a nagyobbat teljes egészében, a kisebbet pedig csak 50%-os arányban fizeti ki a biztosító. Ez jelentősen csökkentheti az összes kifizetett összeget, még akkor is, ha jogosultság fennáll.
Az özvegyi nyugdíj kizárólag házastársaknak jár. Élettársak és elvált házastársak nem jogosultak erre az ellátásra. A jogosultság megszűnik új házasságkötéskor, illetve abban az esetben is, ha bírósági határozat megállapítja, hogy a túlélő hozzátartozó szándékosan idézte elő a házastárs halálát.
Az özvegyi nyugdíjról bővebben:
Spanyolország és az Egyesült Királyság helyzete
Spanyolországban idén 251 kanyarófertőzést regisztráltak, melyek egy része külföldről érkezett. Az ország 92%-os oltottsági aránya közelít a kívánatos szinthez, de a fokozott nyári turizmus és a nemzetközi utazások kockázatot jelentenek.
A pandémia utáni mobilitás újraindulása növelte a behozott esetek kockázatát
– hívta fel a figyelmet a spanyol egészségügyi minisztérium.
A hatóságok különösen a nyári időszakban utazó családokat figyelmeztetik, hogy ellenőrizzék saját és gyermekeik oltási státuszát.
Az Egyesült Királyságban a 2024-es év végéig jelentősen csökkent az MMR-oltások beadási aránya, különösen Londonban, ahol az átoltottság alig haladja meg a 73%-ot. Ez súlyos következményekkel járhat – főként a 10 évesnél fiatalabb gyermekek körében, akik az esetek többségét képviselik.
A kanyaró nagyon könnyen terjed, és súlyos szövődményeket okozhat, többek között agyvelőgyulladást, tüdőgyulladást vagy akár halált is
– figyelmeztetett Dr. Saliba.
Világszinten is terjed a betegség
A WHO szerint 2024-ben 127 350 kanyarós esetet jelentettek az európai régióban, ami kétszerese az előző évi adatnak. A legnagyobb gócpontok között szerepelnek olyan országok, mint Pakisztán, India, Thaiföld, Indonézia és Nigéria – valamint Románia.
Az MMR-vakcinával történő átoltottság világszerte visszaesett, különösen a COVID-19 világjárvány utáni időszakban, ami újra megnyitotta az utat olyan betegségek előtt, amelyeket korábban sikerült visszaszorítani.
Az MMR-oltás (kanyaró, mumpsz, rubeola) biztonságos, hatékony és ingyenesen elérhető a legtöbb országban. Az egészségügyi hatóságok mindenkit arra biztatnak, hogy ha eddig nem oltatták be magukat vagy gyermekeiket, most pótolják a hiányzó adagokat.
Dr. Amanda Doyle, az NHS England nemzeti igazgatója hangsúlyozta:
Túl sok gyermek még mindig védelem nélkül van olyan betegségekkel szemben, amelyek könnyen terjednek és súlyos következményekkel járhatnak. Az MMR-oltás életeket menthet, és soha nem késő beadni.
A kanyaró tünetei jellemzően a következők:
Magas lázVörös, könnyező szemekOrrfolyás, köhögés, tüsszentésFehér foltok a szájbanKiütések az arcon, fülek mögött, majd az egész testen
A betegség súlyos szövődményeket okozhat, például agyhártyagyulladást, vakságot, tüdőgyulladást, sőt halált is – különösen csecsemők, terhes nők és legyengült immunrendszerűek esetében.
Felelősség és felkészülés: közös feladat
Az ECDC hangsúlyozza, hogy az egyének is hozzájárulhatnak a megelőzéshez, a rovarriasztó szerek alkalmazása, hosszú ruházat viselése napnyugtakor és napkeltekor, valamint a potenciálisan fertőzött országokból visszatérő utazók esetében a háromhetes védelmi időszak betartása kulcsfontosságú.
Biztosítani akarjuk, hogy ha egy utas dengue-fertőzött területről érkezik, és a vérében jelen van a vírus, akkor azt a személyt a lehető leggyorsabban elkülönítsük, hogy ne csípje meg szúnyog
– fogalmazott Semenza. A szakértők szerint Európának érdemes lenne tanulnia azoktól a régióktól, ahol ezek a betegségek már évtizedek óta jelen vannak.
Európában ez egyértelműen szezonális betegség. De a szezon egyre hosszabb, és egyre több esetet fogunk látni.
– zárta a kutató.
Tapasztalatok és kihívások Európában
A tapasztalatok vegyesek. Hollandiában a legutóbbi adóemelés után a fogyasztók sok esetben külföldön vásárolták meg az olcsóbb dohánytermékeket, így a kívánt egészségügyi hatás elmaradt. Ez rávilágít arra, hogy az adóemelések mellett szabályozási és ellenőrzési intézkedésekre is szükség van.
Az Európai Bizottság jelenleg fontolóra veszi a dohánytermékek uniós szintű adóemelését, válaszul több tagállam – köztük Hollandia – sürgetésére. Az Egyesült Királyságban 2016-ban bevezetett cukoradó ugyanakkor sikeres példaként szolgál, mivel több gyártó csökkentette termékeinek cukortartalmát, és a gyermekek cukorbevitele ezekből az italokból közel a felére esett vissza.
A WHO hangsúlyozza, hogy a növekvő nem fertőző betegségek, a csökkenő nemzetközi segélyek, valamint az államadósságok növekedése egyre nagyobb nyomás alá helyezik a globális egészségügyi rendszereket. A szervezet szerint a „bűnadók” különösen az alacsonyabb jövedelmű országokban tölthetnek be kompenzációs szerepet, kiváltva a csökkenő nyugati támogatásokat.
Ezek a közpolitikák nemcsak életet mentenek, de fenntartható finanszírozást is biztosítanak az egészségügyi rendszerek számára
– foglalta össze Jeremy Farrar. A WHO szerint a döntés sürgető: most lehetőség van arra, hogy a kormányok olyan lépéseket tegyenek, amelyek egyszerre szolgálják a közegészségügyet és a gazdasági stabilitást.
Több mint tízezren kerültek kórházba
Míg a pszichiátriai rendelőkben csökkent az alkoholproblémákkal küzdő betegek száma, addig a kórházlátogatások terén stagnálás figyelhető meg. 2024-ben összesen 13 863 személy szorult kórházi ellátásra az alkohol miatt, ez a szám nagyjából megegyezik az előző 10 év átlagával. A kórházi kezelések mintegy 2 százaléka (konkrétan 304 eset) végződött elhalálozással.
A kórházban kezelt betegek túlnyomó többsége (81 százaléka) az alkoholhasználattal összefüggő pszichés és viselkedési zavarok miatt szorult ellátásra. Közülük a legtöbben alkoholfüggőséggel küzdenek, bár az sem ritka, hogy valaki az alkoholmegvonás tünetei miatt kerül be a kórházba.
További 17 százalékukat májzsugorodással diagnosztizálták, a fennmaradó 2 százalék pedig etanolmérgezés miatt került be.
Kapcsolódó cikkünk Dunaszerdahely/Győr |
A múlt héten drogprevenciós előadások keretében ismerhettük meg a legfrissebb statisztikákat és kutatási eredményeket a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a tiltott szerek használata terén.
Burkali Bernadett szociológus, epidemiológus, a Semmelweis Egyetem szakembere mutatta be, hogyan változott Győr drogfogyasztási helyzete az elmúlt 30 évben. Elmondta, hogy a legutóbbi, 2024-es felmérésben 1575 győri tanuló vett részt a 7–13. évfolyamos korosztályból – az egyetemisták ezúttal nem szerepeltek a mintában.
Cél és háttér
A győri drogfogyasztás-kutatás 1994-ben indult kérdőíves vizsgálattal, amely a fiatalok droghasználati szokásait térképezte fel. A 2024-es adatfelvétel már a hetedik volt a sorban.
Az idei kutatás különösen jelentős, hiszen ebben az évben zajlik a Győr Városi Drogstratégia felülvizsgálata, valamint meghatározzák a 2026–2030-as időszak új prioritásait.
Az első adatfelvétel a Colorado Egyetemmel együttműködésben készült, az általuk kidolgozott standardizált kérdőívvel. Az összehasonlíthatóság érdekében a fő kérdéscsoportok minden adatfelvételben megmaradtak, de a változó trendekhez igazodva többször finomították a kérdéseket.
Dohányzás: kedvező trendek, új kihívások
Az elmúlt 30 évben 10 százalékkal nőtt azok aránya, akik még soha nem próbálták ki a dohányzást, miközben 14 százalékkal csökkent a napi dohányosok száma.
Aggasztó viszont, hogy a dohányzás veszélyeinek észlelése gyengült, függetlenül a fogyasztás gyakoriságától. Burkali Bernadett kiemelte:
„Magyarországon a liquid formájú dohánytermékek tiltott szereknek számítanak. A fiatalokat megkérdeztük, mit preferálnak inkább: fele-fele arányban használnak klasszikus és új típusú dohánytermékeket. A szertípusok beszerzése sem jelent problémát számukra – még azoké sem, amelyek Magyarországon illegálisak.”
Kapcsolódó cikkünk Dunaszerdahely |
Megdöbbentő statisztikákkal szembesültek a drogprevenciós konferencia résztvevői a városháza tárgyalótermében. Az alternatív dohánytermékekről meg-bízható statisztikai eredmények egyelőre nincsenek, a kábítószerek közül Dunaszerdahelyen és környékén pedig a pervitin és a metamfetamin a legnépszerűbb.
Gyanús a sok látogatás
A programpontok között Bartalos József, a hivatal közoktatási, szociális, sport- és kulturális főosztályának munkatársa konferált. Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere bevezetőjében rámutatott a fiatalok dohányzási és alkoholfogyasztási szokásainak aggasztó mértékére. Kifejtette, hogy a Nyugat-szlovákiai Vízművek munkatársai képesek kimutatni a csatornarendszerben és a víztisztítókban felgyülemlő kábítószer-származékokat. Az ország különböző víztisztítóiban mért értékeket összehasonlítva kiderült, hogy a Dunaszerdahelyről az étei víztisztítóba beérkező szennyvízben a kábítószer-származékok mennyisége kiemelkedően magas. Emellett felhívta a figyelmet a nem ritka lakossági bejelentésekre is, mivel több lakó arról számol be, hogy egyes lakásokban feltűnően sok a látogató – vélhetően azért, mert ott szerzik be az anyagot.
A kiskorúak könnyen hozzáférnek
A szakmai programot Rásó Anikó, a Dunaszerdahelyi Regionális Közegészségügyi Hivatal munkatársa nyitotta meg előadásával, amely a dohányzás hagyományos és modern formáinak összehasonlításával hívta fel a figyelmet az új típusú, alternatív nikotintermékek egészségügyi kockázataira. A „Dohányzás – hagyományos vs. modern” című előadás rávilágított arra is, hogy a fiatalok körében egyre népszerűbb e-cigaretta és hevített dohánytermékek teljesen új kihívásokat jelentenek a közegészségügy számára.
Rásó Anikó felhívta a figyelmet arra, hogy a fiataloknak gyakran mesefigurákkal díszített, illegális dohánytermékeket kínálnak, sőt a nikotinpárnácskákat – amelyeket egyre több fiatal használ – cukorkásdobozra emlékeztető csomagolásban árusítják. Mivel az alternatív dohánytermékek viszonylag újak a térségben, megbízható statisztikai adatok még nem állnak rendelkezésre. A közegészségügyi hivatal munkatársai azonban megkérdeztek 67 dunaszerdahelyi középiskolást, 15–16 éves korosztályból, hogy használnak-e ilyen termékeket. A válaszok alapján mindössze 20 diák mondta, hogy még soha nem próbált alternatív dohányterméket, míg a többiek már kipróbálták vagy rendszeresen használják azokat. Az eredmények rávilágítottak arra, hogy hiába tiltott az alternatív dohánytermékek értékesítése 18 év alattiak számára, és hiába büntethető maga a kiskorú is, aki használja ezeket, a fiatalok mégis könnyen hozzáférnek.
Kéttípusú szolgáltatás, de kevés szakember
Ezt követően Csivre Zsuzsanna, a Tanácsadó és Prevenciós Központ szakembere mutatta be a szervezet munkáját és a drogfüggőség megelőzésében betöltött szerepét. Előadásában hangsúlyozta a multidiszciplináris együttműködés fontosságát, különösen az iskolai prevenció és a fiatalok mentális egészségének megőrzése terén. Beszámolt arról is, hogy a 2023-as évben lezajlott szervezeti átalakulást követően – amelytől kezdve két típusú szolgáltatást nyújtanak, gyógypedagógiai és pedagógiai-pszichológiai irányban – számos problémával találkoznak, ám igyekeznek minden helyzetet megoldani, annak ellenére, hogy kifejezetten alacsony létszámmal dolgoznak.
A leszokás saját döntés kell legyen
Burkali Bernadett a győri droghelyzet változását elemezte „Trendek, mintázatok, kockázatok – A drogfogyasztás alakulása Győrben 30 év tükrében (1994–2024)” című előadása keretében. A három évtizedes adatsorok alapján a szakember bemutatta, hogyan alakultak a fogyasztási szokások, és milyen társadalmi tényezők befolyásolták a trendeket. Összegzésként kiemelte, hogy a megelőzésnek elsősorban a családi háttérből adódó védő- és kockázati tényezőkre, valamint a kortárscsoportok hatásaira kell fókuszálnia – ezek ugyanis egyszerre lehetnek megtartóak és károsak is. Érdekes példaként említette, hogy a jó tanuló, de szorongó diák nem kevésbé veszélyeztetett, mint a rossz tanuló és érdektelen gyerek.
A rövid kávészünet után Andrea Kosírová Hugáňová beszélt a kockázatcsökkentés filozófiájáról, amely – mint rámutatott – nemcsak a szenvedélybetegek támogatásában, hanem a megelőzésben is nélkülözhetetlen szemlélet. Elmondta, hogy szolgálatuk során felhívják a kábítószer-használók figyelmét arra, hogy megéri felelősségteljesen cselekedni. Klienseiknek ismertetik a droghasználat következményeit, és átadják az ehhez kapcsolódó tudást, hogy alapos mérlegelés alapján hozzanak döntést – hiszen nem tudnak 24 órában mellettük lenni.
Az eladó után nyomoznak
Az utolsó előtti előadó Katona Roland, a dunaszerdahelyi járási rendőrparancsnok volt, aki a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekről és a rendőrség megelőző tevékenységéről adott elő. Gyakorlati példákon keresztül mutatta be, milyen módszerekkel igyekeznek visszaszorítani a drogokhoz köthető bűnözést a térségben.
„Nem az a prioritásunk, hogy a kisebb fogyasztókat kriminalizáljuk, hanem hogy eggyel feljebb menjünk, és a kisebb és nagyobb eladókat elimináljuk”
– osztotta meg lapunkkal a parancsnok. Hozzátette, hogy a nyomozás adatgyűjtési folyamata több hónapig is eltarthat, és szükséges néhány vásárlót is elfogniuk ahhoz, hogy pontos képet kapjanak a helyzetről. Csak ezt követően rendelhet el házkutatást a hatóság. Arra a kérdésre, hogy jelenleg Dunaszerdahelyen mennyi ilyen ügyben folyik nyomozás, a parancsnok nem kívánt konkrét számokat közölni, de hangsúlyozta: a rendőrség folyamatosan dolgozik az ügyeken.
Csaknem félmillió diszfunkciós családban élő gyerek
A szakmai blokkot Szemelyácz János, a Magyar Addiktológiai Társaság elnöke – addiktológus, pszichiáter és pszichológus terapeuta – zárta, aki a szenvedélybetegségek terápiás megközelítéseiről és az addiktológiai ellátás új irányairól beszélt. Elmondta, hogy Magyarország sajnálatos módon egyetlen európai drogprevenciós programban sem vesz részt.
„Önmagában nem lehet kínálatcsökkentést elérni keresletcsökkentés nélkül”
– hangsúlyozta, majd felsorolt hat olyan állami intézményt, amelyet az elmúlt években bezártak, valamint kettőt, amelynek kapacitását tragikusan lecsökkentették. Kiemelte, hogy segíteni kell a függőségek destigmatizációját, legyen szó kábítószer-használatról vagy alkoholfogyasztásról.
„A WHO 2022-es kimutatása szerint Magyarországon az alkoholisták és a magas kockázatú ivók a teljes felnőtt lakosság 21,3 százalékát teszik ki, ami mintegy kétmillió embert jelent. Ezzel Magyarország megelőzi a korábbi világelső Oroszországot és Fehéroroszországot”
– osztotta meg az addiktológus. Ezen belül a nők 7,5 százaléka, a férfiaknak pedig 37 százaléka iszik többet a kelleténél – 15 éves kortól egészen a halálig.
Az aktív korú felnőtt férfiak körében, a 25 és 65 év közöttiek között tehát majdnem minden második ember érintett. Szemelyácz János rámutatott arra is, hogy az ilyen családokban felnövő gyerekek diszfunkcionális környezetben nőnek fel, ami ma 400–500 ezer fiatalt érint Magyarországon.
Alkoholfogyasztás: stagnálás, de továbbra is kockázatos mintázatok
A kutatás szerint 2003 és 2009 között jelentősen nőtt azok aránya, akik már átestek az első részegségen, és gyakoribbá vált az alkoholfogyasztás is.
A fiatalok 85 százaléka mondta, hogy életében már ivott pár kortynál több alkoholt, és 60 százalékuk legalább egyszer lerészegedett.
A korábbi nemi különbségek – miszerint a fiúk veszélyeztetettebbek – mára elmosódtak a kipróbálás és alkalmi lerészegedés tekintetében, ám a rendszeres alkoholfogyasztás továbbra is inkább a fiúkra jellemző.
Az absztinensek aránya kismértékben nőtt, ugyanakkor 6–8 százaléknyi fiatal heti vagy háromheti rendszerességgel részegedik le. 4–5 százalékuknak pedig a részegség a hétvégi szabadidő állandó része. Burkali hozzátette:
„2009 óta ehhez a 6–8 százaléknyi csoporthoz alig férünk hozzá adatgyűjtési céllal – a számok tehát nem változtak, és ez önmagában figyelmeztető jel.”
Illegális szerek: kevesebb kipróbálás, stabil problémás használat
A korábbi eredményekkel összevetve csökkent a drogot kipróbáló fiatalok aránya: míg 2014-ben még minden harmadik, ma már csak minden negyedik fiatal számol be illegális szerhasználatról.
A rendszeres szerhasználók aránya is mérséklődött, ám a megelőző hónapban történő használat gyakoribb lett. Ez azt jelzi, hogy a problémás droghasználat szintje lényegében változatlan maradt.
Szertípusok és használati minták
Az elmúlt 5–6 évben a szerhasználati mintázat nem alakult át jelentősen.
A kannabisz továbbra is a leggyakrabban használt szer, ezt követik az Új Pszichoaktív Szerek (ÚPSZ-ek), majd a gyógyszerrel való visszaélések.
„A kannabisz messze a legelterjedtebb szer a fiatalok körében. Sokan egyfajta szürke zónának tartják a legális és illegális drogok között – tudják, hogy tiltott, mégis trendinek érzik. Ez komoly kihívást jelent a kannabisz társadalmi megítélésének megváltoztatásában”
– hangsúlyozta az epidemiológus.
Életkori különbségek: aggasztó adatok a nyolcadikosoknál
Míg a középiskolások körében csökkent a szerhasználat, az általános iskolásoknál – különösen a nyolcadikosok között – megduplázódott a szerpróbálók aránya az elmúlt hat évben.
Burkali Bernadett szerint ez komoly figyelmeztetés:
„Azt kitűzni célul, hogy senki ne próbáljon vagy használjon szert, nem reális. A cél az, hogy a lehető legkésőbb történjen meg a kipróbálás, és minél kevesebben váljanak rendszeres használóvá.”
Klaszterelemzés és rizikótényezők
A kutatás rávilágított: az illegális szerhasználat szinte soha nem jelenik meg önmagában, hanem megelőzi a legális szerek – például az alkohol vagy a dohány – rendszeres használata.
A 2024-es adatok alapján klaszterelemzéssel öt csoportot azonosítottak: a „semmit nem használóktól” egészen a „mindhárom szertípust rendszeresen fogyasztókig”.
Prevenció és jövőbeli irányok
A regressziós modellek segítségével feltárták, mely tényezők befolyásolják leginkább a drogkipróbálás valószínűségét.
A kutatás szerint a prevenciós programoknak túl kell mutatniuk az életkori sajátosságokon, és nagyobb hangsúlyt kell fektetni:
a családi háttérből fakadó védő- és kockázati tényezőkre,a kortárshatások tudatos kiaknázására vagy ellensúlyozására,valamint a lelki egészség és szabadidős szokások erősítésére.
Burkali Bernadett hangsúlyozta, hogy a harminc éve zajló győri drogtrend-vizsgálat értékes alapot nyújt a jövőbeli városi drogstratégia kialakításához, és segíti a fiatalok egészséges életmódját támogató megelőzési programok fejlesztését.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
