Tudom, tudom, most minden a Szájer-ügy, de azért úgy érzem, még így, napok távlatából is érdemes rögzítenünk a szomorú tényt, hogy Magyarországnak is van már Charlie Hebdója, vagyis azzal azonos szellemiségű társasága, csakhogy itt még csak nem is egy konkrét lapról van szó, hanem újságírók csoportjáról.
Mint arról portálunk is hírt adott, a nagy botrányt kavart vallásgyalázó karikatúrát a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) karikaturistái a szakmai díj titkos szavazásán a legjobb képnek ítélték, így aztán idén Pápai Gábor kapta a Kétfilléres-díjat. A förmedvény még áprilisban készült, amikor is Jézus kereszthalálával viccelődött a Népszava. A lap Pápai Gábor nevű karikaturistája ugyanis Müller Cecíliát ábrázolta a keresztre feszített Jézus mellett, ahol a tisztifőorvos szájába a következőket adta: „alapbetegsége függőséget okozott”.
Ha valaki nem értené talán a párhuzamot a „francia” Charlie Hebdo nevezetű hecclappal, annak kedvéért tegyünk világossá egy-két dolgot. Bár tény, a világhírt azzal „vívták ki” maguknak, hogy 2015 januárban néhány dzsihadista túlvilágra küldte őket a Mohamed-karikatúrák okán, de korántsem csak az iszlám gúnyolása volt napirenden náluk, rendszeresen gyalázták – a most díjazott karikatúrához hasonlóan – a kereszténységet is.
Jól látható tehát, hogy egy mélyen emberalatti, szellemellenes és bármely vallást és tradicionalitást semmibe vevő, azt köpködő, sárba rántó haszontalan bandáról van szó. Persze azt is fűzzük hozzá, ezzel együtt természetesen nincs és nem is lehet azonosulás a radikális politikai iszlámmal, nem helyeselhető annak európai jelenléte. Röviden szólva: az ellenségem ellensége nem a barátom.
Európának és benne Magyarországnak két fő ellensége van, az egyik a külső, iszlamizációs törekvés, a másik a belső, létalapjainkat eltüntetni igyekvő, sokszor láthatatlanságba burkolózó nemzetközi bűnbanda. Nos, ez utóbbihoz sorolható egyik ágensként a Charlie Hebdo is, ahogyan a Népszava, és most már kendőzetlenül megállapítható, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége is.
Az volna egyébként becsületes, már amennyire tudnak ezzel a fogalommal bármit kezdeni, ha ezek után megváltoztatnák nevüket. A magyar szót nyugodtan vegyék is ki, ahhoz semmi közük, hogy aztán helyébe mit emelnek, balliberálist, marxistát, neoliberálist, azt rájuk bíznám, de választhatják akár a hazaárulót vagy a keresztény- és magyarellenes jelzőt is.
Érdemes egyébként átböngészni, kik ezek a „kétfilléres” jóemberek, honlapjukon olvasható is néhány név (itt vagy itt).
S, hogy ne érezzék úgy, szó nélkül hagyható keresztény- és magyarellenes tevékenységük, az alábbi levelet címeztem nekik:
Tisztelt MÚOSZ!
Szeretném felhívni egy ordító ellentmondásra a figyelmüket. A nevükben hordozott magyar szó súlyosan félrevezető, és azt a benyomást kelti, mintha önöknek bármi köze is volna mindahhoz, amit e szó takar. Miután önök a többségi társadalom számára mélyen sértő gúnyrajzot díjaztak maguk között szakmai különdíjjal, egyértelműen állást foglaltak egy szemlélet mellett is, ez pedig nem hozható összhangba a magyarság évezredes hagyományaival.
Ezért indokolt a mielőbbi névváltoztatás, a magam részéről másodlagosnak tartom, hogy a magyar helyébe mit emelnek, lehet az baloldali, neoliberális, marxista, de leginkább az fedné le a valóságot, ha az új név a következő volna: Keresztény- és magyarellenes Újságírók Országos Szövetsége.
Bízom benne, tanácsomat megfogadják, és nem vezetik félre tovább a közvéleményt.
Üdvözlettel,
Lantos János
Természetesen, amennyiben válaszolnak, azt is közöljük.
L. J. – Kuruc.info
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
