Az izraeli hadsereg megerősítette, hogy az utolsó csoportot a Vöröskeresztnek adták át, és jelenleg Izrael területén átadják neki az egészségügyi vizsgálatok és családi újraegyesülések lebonyolítását.

Ezzel több mint két év után először nincs életben lévő túsz Izrael szolgálatában tartva Gázában.

Azonban a válság nem zárult le teljesen: az elhunyt túszok maradványait még mindig várják, és két túsz státusza továbbra sem tisztázott.

A megállapodás és a csere részletei

A túszok szabadon engedése a Gázai övezetre vonatkozó fegyverszünet és tűzszüneti megállapodás része volt.

A cserébe Izrael több mint 250 életfogytiglanit és 1 700 gázai fogvatartottat enged szabadon.

A terrorista Hamász vállalta, hogy továbbá 28 elhunyt túsz maradványait is átadja majd.

Reakciók és következmények

Izraelben hatalmas megkönnyebbülés áradt el a közvéleményben: családok, barátok, ismerősök újra találkozhatnak szeretteikkel.

Különösen nagy figyelmet kapott Omri Miran, a magyar–izraeli kettős állampolgár, aki a szabadult túszok között volt.

Politikai és biztonsági következmények

A kormány hangsúlyozta: a túszok hazatérése nem azt jelenti, hogy a harc lezárult — azonnal folytatódik az izraeli biztonsági és katonai lépések vizsgálata. A megállapodás és csere ablakot nyit a régió béketárgyalásaira – de a fegyveres konfliktus mély rétegei továbbra is fennállnak. Kérdéses, hogy a holttestek visszaadása mikor és milyen feltételekkel történik, valamint két túsz sorsa továbbra sem ismert.

A túszok kiszabadultak, de Gáza egésze fogollyá vált

A 2025-ös év második felében számos nemzetközi forrás, köztük a Reuters, a Wikipedia és az Amnesty International is arról számolt be, hogy a Hamász ismét szigorúan érvényesíti hatalmát a Gázai övezetben, ami súlyos emberi jogi aggályokat vet fel.

Szeptemberben a Hamász-irányítás alatt álló hatóságok három férfit végeztek ki, akiket Izraellel való együttműködéssel vádoltak. A Reuters által is megerősített információk szerint a kivégzésekről készült videókon a vádlottak bekötött szemmel térdelnek, majd nyilvánosan agyonlövik őket. A szervezet hivatalosan „etikai és biztonsági” okokra hivatkozott, a döntéseket pedig a „forradalmi bíróság” hozta meg, amelynek eljárásai nem nyilvánosak és átláthatatlanok. Márciusban tömeges tiltakozások kezdődtek Gázában, ahol civilek a Hamász lemondását és az erőszak megszüntetését követelték. A Wikipedia szerint a szervezet erőszakosan reagált: több tüntetőt elraboltak, néhányan eltűntek, és sajtóhírek szerint hat embert kivégeztek.

Az Amnesty International és más emberi jogi szervezetek ismételten felhívták a figyelmet arra, hogy a Hamász rendszeresen alkalmaz letartóztatásokat, kínzásokat és megfélemlítést politikai ellenfeleivel és civil szervezetekkel szemben. Az elnyomás a sajtót, az aktivistákat és a vallási kisebbségeket is érinti, ami a hatalmi pluralizmus gyakorlatilag teljes hiányát jelzi a térségben.

Eközben egyes források szerint, miközben Izrael katonai nyomás alá helyezte Gázát, a Hamász fokozatosan veszíti el uralmát bizonyos területeken. Új, rivális fegyveres csoportok alakultak, amelyek helyi klánok támogatását élvezik, és egyre gyakoribbak a belső palesztin összecsapások. A jelentések több mint 220 erőszakos incidenst említenek, ami azt mutatja, hogy Gáza társadalmi és politikai szerkezete mély válságban van. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a Hamász most az izraeli hadműveletek és a háborús nyomor árnyékában minden eszközzel igyekszik fenntartani uralmát, ami a belső kritikusok elleni megtorlásokhoz vezet. A gázai lakosság egyre nyíltabban fejezi ki elégedetlenségét a szervezet vezetésével szemben, miközben a társadalom mélyülő szegénység, bizonytalanság és félelem közepette él.

Az emberi jogi szervezetek szerint ezek a fejlemények rávilágítanak arra, hogy a Hamász legitimitása súlyosan megrendült, és a szervezet egyre inkább az erőszakra és megfélemlítésre támaszkodik, miközben a Gázai övezetben hatalmi vákuum és belső törésvonalak alakultak ki.

Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »