Július 1-től minden városban és faluban kötelezővé vált a konyhai hulladék szelektív gyűjtése, de bizonyos esetekben az önkormányzatok más módon is bebiztosíthatják az ételmaradékok újrahasznosítását. Utánajártunk, hogyan működik az új rendszer a gyakorlatban, és mire kell odafigyelniük a lakosoknak a szelektálás során.
Eredetileg 2021 januárjában lépett életbe az a törvényjavaslat, amelynek értelmében Szlovákiában minden községében szelektíven kellene gyűjteni a biológiailag lebomló konyhai hulladékot, vagyis a főzés során keletkező ételmaradékot. A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) azonban haladékot kért a környezetvédelmi minisztériumtól, mivel az önkormányzatokat 2020 őszén rengeteg váratlan kiadás érte (például a koronavírus-járvány miatt), és sokan képtelenek lettek volna bebiztosítani a biohulladék megfelelő újrahasznosítását. A zöldtárca végül egy féléves átmeneti időszakot hagyott jóvá, amely július 1-én járt le, így csütörtöktől már minden egyes városban és faluban szelektálni kell az ételmaradékot.
A konyhai hulladék szelektív gyűjtésének kötelezővé tételét azért is sürgette a minisztérium, mert a szemétlerakatokra jutó ételmaradék rendkívül káros hatással van a környezetre. Martina Gaislová, a szemétgyűjtési tanácsadással foglalkozó JRK szervezet igazgatója lapunknak kifejtette, hogyan gyorsítja fel a globális felmelegedést a konyhai hulladék.
„Ha az ételmaradékot nem szelektáljuk, akkor a vegyes háztartási hulladékkal együtt a szemétlerakatokra kerül. Itt levegő hiányában bomlani kezd, aminek eredményeként üvegházhatású gáz keletkezik, főként metán, ami a globális felmelegedés és a klímaválság egyik fő kiváltó oka”
– magyarázta a szakértő. Hozzátette: a konyhai szemét így egy káros tényezővé válik az ország hulladékpolitikájában, holott akár hasznot is húzhatnánk belőle.
„A biológiailag lebomló hulladék, akár a konyhai, akár a kerti, kiválóan felhasználható lenne a komposzt előállítására. Olyan komposzt lehetne belőle, amire a hazai termőföldeknek rendkívül nagy szüksége lenne”
– nyilatkozta Gaislová.
Elsőre talán azt hihetnénk, hogy a bomló ételmaradékok miatt keletkező üvegházhatású gázok csak elhanyagolható mértékben roncsolják a légkört. Katarína Kretter, a hulladékpolitikával is foglalkozó ENVI-PAK szervezet kommunikációs igazgatója azonban rámutatott, hogy éppen a konyhai hulladék teszi ki az átlagos szlovákiai háztartások szemetének nagy részét.
„Egy átlagos kuka összetételének 45 százalékát alkotja biohulladék, ennek nagy része pedig természetesen maga a konyhai szemét. Ez magas aránynak számít”
– mondta az Új Szónak a szakértő.
Elmondása szerint a kutatások azt mutatják, hogy egy átlagos szlovákiai állampolgár egy év alatt összesen 163 kilogramm ételt dob ki, vagyis a szemétdombokon tonnaszámra rakódik le az elpazarolt élelmiszer, ami egyúttal hatalmas mennyiségű metángázt is jelent. Kretter megjegyezte, hogy hulladékpolitikai szempontból az a legjobb megoldás, ha egyáltalán nem, vagy csak minimális mennyiségű szemét keletkezik a háztartásokban, ehhez azonban elsősorban tudatos vásárlókra lenne szükség.
„Már az is segíthet, ha egyszerűen csak bevásárlólistát írunk”
– vélekedett az ENVI-PAK munkatársa.
Az Európai Parlament (EP) kötelező érvényű irányelvei komolyan szabályozzák a tagországok hulladékpolitikáját. Az egyik ilyen határozatban az EP jóváhagyta, hogy 2023-ra minden államnak szelektálnia kell a konyhai hulladékot. Szlovákia ebből a szempontból tehát nem késlekedett, azonban ennek is megvan az oka. Az EP ugyanis hosszabb távú célkitűzéseket is meghatározott a közös hulladékpolitikában, köztük azt, hogy 2035-re a tagországoknak újra kell hasznosítani a szemét legalább 65 százalékát, a szemétdombokon pedig legfeljebb a hulladék 10 százaléka végezheti. Az újrahasznosítási stratégiát illetően még mindig lemaradunk a fejlettebb nyugati államoktól, nálunk ugyanis az éves szemétmennyiség körülbelül fele még mindig a szemétlerakatokra kerül, a recikláció aránya pedig körülbelül 30 százalék. Ezt az arányt kellene feltornázni a következő 15 évben, így a zöldtárcának sietnie kellett.
A minisztérium idén januárban életbe lépő törvénymódosítása több lehetőséget is biztosít az önkormányzatoknak a konyhai hulladék feldolgozására. Az egyik lehetséges módszer a már emlegetett szelektív hulladékgyűjtés, amit hasonlóan kell elképzelni, mint az üveg vagy a papír osztályozását: a lakóházak mellé kikerül egy újabb konténer (ezúttal barna színű), és az embereknek ebbe kell majd dobni az ételmaradékokat. A konyhai hulladék gyűjtése azonban kissé összetettebb, hiszen a kidobott élelmiszer hamar bomlásnak indul, emiatt pedig speciális konténerekre van szükség, amelyeket gyakrabban kell elszállítani és tisztítani.
A szelektív gyűjtés bevezetésével kísérletezik például Kassa városa. A helyi önkormányzat ezen a héten mutatta be, hogy kell náluk elképzelni a konyhai hulladék szelektálását a gyakorlatban. A kassai kísérleti projekt sok tekintetben hasonlít arra, amit Martina Gaislová is felvázolt lapunknak, így ezen keresztül szemléltetjük a rendszer működését.
Első lépésként az önkormányzat kiosztja a háztartásoknak a konyhai hulladék tárolására szolgáló kukákat. Ezek többnyire tízliteres űrtartalmú ládák, amelyeknek az oldalán több rés is található, a szellőztetésnek köszönhetően ugyanis lassabban indul bomlásnak a kidobott élelmiszer. A kukák mellé a háztartások kapnak speciális, komposztálásra is alkalmas zsákokat, ezeket a szeméttel együtt bele lehet dobni a barna konténerekbe. A hagyományos, műanyagból készült zacskókkal ezt nem tehetjük meg, így ha csak ilyen van otthon, akkor abból ki kell önteni a szemetet. A komposztálásra használható zsákok egyébként kaphatók a drogériákban.
Második lépésként az önkormányzatoknak be kell biztosítani a konténereket is. Ezek lehetnek 120 vagy 240 literesek. A szemétszállító cégeknek viszonylag gyakran kell majd elszállítaniuk a konténereket, Kassán erre heti háromszor kerül sor. A tisztítást igény szerint szintén ezeknek a cégeknek kell megoldaniuk.
A konyhai hulladékot ezután vagy komposztálókba, vagy biogáz-állomásokra szállítják, attól függően, hogy melyik található közelebb az adott településhez. A múltban a szakértők már felhívtak arra a figyelmet, hogy Szlovákiában a komposztálóüzemek eloszlása nem megfelelő, hiszen vannak olyan települések, ahonnan több tíz kilométerre kell elszállítani a szemetet. Marián Kobolka, a JRK szervezet szakértője a Pravda napilapnak adott interjújában azt mondta, a zöldtárca egyre inkább arra ösztönzi az önkormányzatokat, hogy különféle uniós támogatásokból saját komposztálót építsenek, így elképzelhető, hogy a következő években egyre több ilyen üzemmel találkozhatunk majd.
A törvényben foglaltak alapján nem minden település köteles a kassaihoz hasonló rendszert kialakítani. Amennyiben az adott önkormányzat biztosítani tudja, hogy a településen élők 100 százalékban komposztálják az ételmaradékot, akkor nem kell barna konténereket kihelyezni. Az egyik lehetséges megoldás, hogy a településen elő háztartásokba elhelyeznek házi komposztálókat.
Gaislová úgy véli, hogy a komposztálás számít a legjobb megoldásnak, hiszen ezzel a szemetet is újrahasznosítjuk. Kretter azonban rámutatott, hogy a házi komposztálók elhelyezése főként azokban a falvakban jelenthet megoldást, ahol többségében családi házak vannak, hiszen az udvaron könnyű elhelyezni az eszközt. Ennél problémásabb a helyzet a nagyobb városokban, ahol sok panelház található, ilyen esetben az önkormányzatoknak marad a szelektálás.
További kivételt jelent, ha az adott város rendelkezik úgynevezett ZEVO szemétégetővel. Ezek olyan üzemek, ahol a szemét elégetésével hőt és elektromos áramot állítanak elő. Ezt a kivételt mindössze két város, Pozsony és Kassa érvényesítheti, de legfeljebb csak 2023-ig, utána nekik is át kell állniuk a környezetkímélőbb megoldásokra. Mindkét városban dolgoznak már az előkészületeken (a kassai projektet feljebb már ismertettük).
Felkerestük Michal Kaliňákot, a ZMOS szóvivőjét, és rákérdeztünk, hogy a városok és a falvak melyik megoldást részesítették előnyben. Elmondása szerint többségben a házi komposztálást választották.
„A belső felmérésünk alapján a települések 70 százaléka érvényesíti a komposztálásra vonatkozó kivételt, 22 százalék pedig marad a szelektív hulladékgyűjtésnél. A többi önkormányzat csak az utóbbi napokban választotta ki valamelyik törvény adta lehetőséget, róluk még nincsenek friss információink. Valódi számokat és komolyabb objektív kiértékelést csak három hónappal az átmeneti időszak lejárta után tudunk nyújtani”
– közölte a szóvivő. Hozzátette, a ZMOS az utóbbi időben végzett egy gazdasági elemzést a hulladékgazdálkodás előnyeiről és hátrányairól. Az eredményeket július folyamán mutatják be.
Azt, hogy az önkormányzatok valóban bebiztosították-e a konyhai hulladék feldolgozását, a zöldtárcához tartozó Szlovák Környezetvédelmi Felügyelet (SIŽP) ellenőrzi. Tamara Lesnától, az intézmény szóvivőjétől megkérdeztük, hogy a városok és a falvak számíthatnak-e intenzív ellenőrzésekre július 1-től.
„Az SIŽP a feltüntetett dátum után kész ellenőrizni, hogy az önkormányzatok eleget tesznek-e a hulladéktörvényből adódó kötelességeiknek. Az ellenőrzések intenzitása megfelel majd az SIŽP objektív prioritásainak, de függ majd a járványügyi óvintézkedésektől is. Ennek ellenére kijelenthetjük, hogy az év második felében általánosságban nagyobb számú ellenőrzést terveztünk”
– reagált Lesná, aki azt is elárulta, hogy az önkormányzatok a kötelességük elszalasztása esetén 800 eurótól 80 000 euróig terjedő bírságot kaphatnak.
Ahhoz azonban, hogy a rendszer működhessen, nemcsak az önkormányzatokra, hanem a lakosok együttműködésére is szükség lesz. Ha ők nem szelektálják az ételmaradékot, akkor a falvak hiába készítették elő a rendszert megfelelő módon. Lesná rámutatott, hogy az állampolgárokat nem a környezetvédelmi felügyeletnek kell ellenőriznie, hanem az önkormányzatoknak. Ha ők kihágást észlelnek, akkor a lakosok akár 1500 eurós büntetést is kaphatnak.
Martina Gaislová azonban úgy véli, hogy a lakosságot inkább pozitívan kellene ösztönözni.
„A hulladékgyűjtés főként az önkormányzatokon múlik, mert ők állítják be a rendszert. Ha azt akarjuk, hogy a lakosság is részt vegyen a szelektálásban, a rendszernek kényelmesnek, célzottnak és motiválónak kell lennie. Konkrét tippek? Nos, a konyhai hulladék osztályozása a konyhapulton kezdődik. Ahhoz, hogy a lakosságnak a szelektálás kényelmes legyen, az önkormányzatnak minden lakásba be kellene biztosítani a kukát és a komposztálható zsákokat, hogy az étel elkészítése során keletkező maradék könnyedén a megfelelő helyen végezhesse. A szellős kukáknak és a speciális zsákoknak köszönhetően az étel nem rohad, így nem is bűzlik. Ez is hozzájárul az emberek kényelméhez”
– jelentette ki a JRK igazgatója.
Megjegyezte, a tapasztalatok azt mutatják, hogy az emberek nyitottak a szelektív hulladékgyűjtésre, ha világosan elmagyarázzak nekik, hogy miért fontos ez a dolog, és a szabályok is elég érthetően vannak beállítva. Ebből a szempontból tehát az is fontos, hogy az önkormányzatok milyen módon kommunikálják az új rendszer bevezetését.
Az emberek kedvét továbbá az is elveheti, hogy a legtöbb városban és faluban feltehetően drágul a szemétdíj. Konkrét számokat nehéz meghatározni, hiszen ez községenként változó lehet, attól függően, milyen megoldást tudott találni az adott önkormányzat. Annyi bizonyos, hogy körülbelül néhány százalékos emelkedésről lesz szó.
Gaislová szerint egy olyan rendszert kellene bevezetni Szlovákiában, hogy mindenki attól függően fizet szemétdíjat, amennyi hulladékot kitermel. Ezzel mindenki javulhatna az újrahasznosításban és a szelektálásban. Hogy ez a közeljövőben megvalósul-e, az a környezetvédelmi minisztériumon múlik majd.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
