Már javában zajlik a választás előtti helyezkedés Nagy Roland2023. 02. 21., k – 16:27 Pozsony |
Az előre hozott parlamenti választás közeledtével beindultak a pártok körüli mozgások is. Egyre többen jelentik be, hogy új politikai projektet indítanak, mások viszont úgy döntöttek, hogy az utóbbi három év tapasztalatai után végleg felhagynak a politizálással. Az ellenzéki térfél ilyen szempontból viszonylag stabilnak tűnik, viszont a legutóbbi kormánykoalíciót alkotó pártok körül még rengeteg a kérdőjel.
Jelenleg az egyik legnagyobb kérdés, hol folytatja a politikai karrierjét Eduard Heger (OĽaNO) ügyvezető miniszterelnök. A kormány tavaly decemberi bukása után viszonylag hamar kiderült, hogy a miniszterelnök nem szeretne közös utakon járni Igor Matovičcsal, az OĽaNO vezetőjével. Bár Heger még nem jelentette ki egyértelműen, hogy elhagyja jelenlegi pártját, de Matovič korábbi nyilatkozatai alapján szinte biztosnak tűnik, hogy a kormányfő máshol folytatja. Az OĽaNO elnöke a Rádio Expres déli vitaműsorában hétfőn azt mondta, egy-két héten belül eldől, mi lesz Heger sorsa.
Jobboldali blokk
Heger a Facebook-oldalán korábban már utalt arra, hogy a következő parlamenti választáson a demokratikus erőket össze kell fogni. Konkrétan azonban nem fejtette ki, hogy mit ért ez alatt.
A Denník N háttérinformációi alapján a miniszterelnök jelenleg egy szélesebb formáció kialakításán dolgozik, amely a kisebb, jobbközép pártokat és platformokat tömörítené. A kulisszák mögött emlegetik például a Za ľudí képviselőit és az OĽaNO-ból kivált, Ján Budaj környezetvédelmi miniszter nevével fémjelzett polgári-demokratikus platform tagjait is. Juraj Šeliga (Za ľudí) a Markíza televízió Na telo című műsorában megerősítette, hogy valóban zajlanak egyeztetések egy szélesebb jobboldali blokk kialakításáról, de ennél többet nem akart elárulni. Annyi bizonyos, hogy Hegerhez csatlakozna Jaroslav Naď (OĽaNO) ügyvezető védelmi miniszter, valamint Ján Budaj is a kormányfő közeli partnerének számít.
Dzurinda a háttérben?
Heger emellett a kisebb, parlamenten kívüli jobboldali pártok beolvasztásával is számol. A Denník N ide sorolja a Pavol Macko nyugalmazott tábornok által vezetett ODS-t, a Šanca nevű pártot, valamint Miroslav Kollár pártját, az egykori Spolut, amit ma már Modrá koalíciaként emlegetnek. Az átnevezésre pár héttel ezelőtt, Mikuláš Dzurinda felbukkanása után került sor. Az egykori kormányfő úgy döntött, nem alapít saját szubjektumot, hanem az embereivel együtt belép Kollár pártjába, erről még a január végén tartott sajtótájékoztatóján számolt be.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Mikuláš Dzurinda egykori kormányfő ismertette a Kék Koalíció (Modrá koalícia) alapjait. „A liberálisok nem győzhetik le a konzervatívokat, mint ahogy a konzervatívok sem a liberálisokat” – jelentette ki arra utalva, hogy a politikai kultúra színvonala elviselhetetlen, s véget kell vetni a kultúrharcnak.
Dzurinda a pénteki sajtótájékoztatón hangsúlyozta, a kezdeményezés az SDKÚ-val ellentétben alulról indult – a fiatalokkal folytatott eszmecserék, illetve az országban kialakult aggasztó helyzet motiválták az új politikai projekt létrehozását. „Szlovákiának ebben a helyzetben új impulzusra van szüksége” – szögezte le, majd megjegyezte a bemutatott csapat átlagéletkora (rajta kívül) 38 év. „Először megvolt a tíz pont – az elképzelés és az értékek. Leírása annak, mit akarunk csinálni a politikában” – tette hozzá. Közölte, a Kék Koalíció alapelvét képezi, hogy liberális-konzervatív párt. „A döntéseiknél, a program megírásánál és a mindennapos politikai munka során is az európai vallási és kulturális örökség értékeire, valamint a szekuláris humanizmusra fogunk támaszkodni” – olvasható a tíz alapelv között, melyben az emberi jogok tiszteletben tartására is kitértek a szerzők. Dzurinda beszédében többször kiemelte a párt európai irányvonalát, a gazdasági fejlődést, illetve a fejlesztések és reformok szükségességét. A több mint 10 év kihagyás után visszatérő politikus elsősorban az „európai”, „modern és művelt Szlovákiáért” szeretne harcolni, valamint „a maffia és a káosz észszerű alternatívája” akar lenni. A programról későbbre ígért tájékoztatást.
Három pillér
A bejelentésre néhány nappal a parlament szavazása előtt került sor, mely során a törvényhozók meghatározzák az előre hozott választás időpontját. Az egykori kormányfő elmondta, eredetileg pénteken indult volna az aláírásgyűjtés az új párt bejegyzésére, mely a Kékek – Európai Néppárt nevet viseli, a kormány bukása, illetve a parlamenti választás korábbi időpontja miatt azonban „átugorják” ezt a lépést, és csatlakoznak Miroslav Kollár (Spolu) parlamenti képviselő pártjához.
A párt képviselői rámutattak, a Kék Koalíció egyben platformként szolgál az együttműködésre. Dzurinda hangsúlyozta, a cél a hanyatlás és a káosz megállítása, valamint a pozitív változás megteremtése. Az új formáció tagjai közül Ľuboš Schwarzbacher korábbi szóvivő számít ismertebb személyiségnek, a politikus szerint azonban az ajtó nyitva áll az aktív fiatalok és más közéleti személyek előtt. Hűség a nyugati civilizációhoz, tagság az Európai Unióban és a NATO-ban, a demokrácia és a jogállamiság védelme, valamint a fenntartható és versenyképes gazdaság az a három pillér, amelyet a koalícióhoz csatlakozni kívánó pártoknak és politikusoknak el kell fogadniuk. Dzurinda arról beszélt, nem szeretne elhatárolódni, illetve a kirekesztés politikáját folytatni – aki tiszteletben tartja ezt a három tényezőt, azzal hajlandó tárgyalni az együttműködésről.
A párt finanszírozásával kapcsolatban Kollár közölte, a 2020-as választás után járó állami támogatással takarékoskodtak, így „egy érdekes összeg” áll a rendelkezésükre. Dzurinda hozzátette, nem kell bemutatkoznia, illetve a modern kommunikációs eszközök is sokat lendíthetnek a kampányon. „Elképesztő, hogy a YouTube és egyéb platformok milyen lehetőségeket kínálnak. Ezzel pénzt takarítunk meg, és ki fogjuk használni ezt a teret” – figyelmeztetett. Kollár megjegyezte, a Spolu egy működő pártstruktúrát biztosít a projekthez.
Maradtak kérdőjelek
A listavezető személyével kapcsolatban egyelőre nem árultak el többet. Újságírói kérdésre reagálva azt mondta, folytatja a tevékenységet a politikai akadémián belül, a fiatal kollégákkal fog foglalkozni, hogy gyorsan fejlődjenek. Leszögezte, hosszú távra terveznek, a projekt jócskán meghaladja a legközelebbi parlamenti választást. „Nem fogok jelentkezni, de el sem szaladok. Nem várom, hogy jelölni fognak” – mondta. Kollár ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta: „Az emberek kíváncsiak arra, hogy ki, mikor, hol és kivel. Mindent attól függően fognakmegtudni, hogy pontosan mikor lesza választás”. Eduard Heger (OĽaNO)ügyvezető kormányfő esetleges csatlakozásával kapcsolatban elhangzott, egyelőre az OĽaNO tagja, s először el kell döntenie, hol folytatja politikai pályafutását. Heger és Jaroslav Naď fontolgatják a távozást Igor Matovič pártjából. A megbízott miniszterelnök decemberben részt vett a Spolu kongresszusán, ahol a küldöttek megszavazták, nem támogatják a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt.
A KDH habozik
Dzurinda kiemelte, elsősorban a Spoluval és a KDH-val szorgalmazta az együttműködést. Ezt azzal indokolta, mindkettő az Európai Néppárt (EPP) család tagja, ezért kézenfekvő, hogy hasonló értékeket vallanak. Lucia Ďuriš Nicholsonová európai parlamenti képviselő nemrégiben megalakult Alma (Jablko) pártjával folytatott közreműködésre vonatkozóan azt mondta, a párt elnöke ismeri a három tényezőt, s rajta múlik, csatlakozik-e a kezdeményezéshez. A KDH korábban jelezte, az egykori kormányfő projektje liberális kezdeményezésnek tűnik, ezért az előre hozott választásnak nem a koalícióval együttműködve vág bele. Dzurinda megjegyezte, sok jóra nem számíthat az ország, ha a mérsékelt liberálisok és konzervatívok nem képesek együttműködni. Állítása szerint az egyeztetések a KDH képviselőivel továbbra is zajlanak.
Kísért a Gorilla-ügy
A visszatérő politikus nagy hangsúlyt fektetett a politikai kultúra megreformálásának szükségére, valamint a pozitív kommunikációra. A sajtótájékoztatón azonban „fiatalkának” nevezte a Joj televízió riporterét, aki a Gorilla-üggyel kapcsolatban kérdezte, a Markíza televízió munkatársa kérdésében azt kifogásolta, saját véleményét tükrözi, a tájékoztató lezárását pedig azzal indokolta, „hogy ne szenvedjenek a hölgyek magassarkú cipőben”. A Gorilla-ügy kapcsán erélyesebben reagált, mondván, „állítólagos lehallgatásról” van szó, illetve az elmúlt évtizedben számos belügyminiszter megfordult a tárca élén, aki felderíthette volna az ügyet. Arról a botrányról van szó, mely a második kormánya idején történt, amikor a felvételek szerint vezető köztisztviselők és miniszterek kenőpénzekről egyezkedtek Jaroslav Haščákkal. Anna Bubeníkovát, akit bűnszervezet alapításával vádolnak, ő jelölte a Nemzeti Vagyonalap Végrehajtó Bizottságának élére. Dzurinda elismerte, részben az ő botrányának tekinthető, a rendőrség azonban vele szemben nem indított eljárást. Megjegyezte, az SDKÚ számára súlyos politikai következményekkel járt az ügy, ami 2012-ben megmutatkozott a választás eredményén.
Az viszont tény, hogy Dzurinda hivatalosan még mindig nem párttag. Azt mondja, a belépésre csak azután kerül sor, hogy Kollár összehívja a párt kongresszusát. A korábbi miniszterelnök nem tisztázta azt sem, hogy pontosan milyen szerepet töltene be a Modrá koalíciában, illetve hogy indul-e a következő választáson.
A Denník N szerint azt a forgatókönyvet sem lehet kizárni, hogy Dzurinda végül a háttérben marad, különösen akkor, ha Hegerék meg tudnak egyezni Kollárral. A tárgyalásokban részt vevő felek közül ugyanis többen nem kívánnak együttműködni Dzurindával, akit a Focus-ügynökség legutóbbi felmérése alapján a megkérdezettek 84 százaléka megbízhatatlannak tart.
Heger formációjával kapcsolatban felmerült még Robert Mistrík neve is, aki a 2019-es államfőválasztás egyik legesélyesebb jelöltje volt, de végül visszalépett Zuzana Čaputová javára. Mistrík megerősítette, hogy tárgyal a miniszterelnökkel.
Kapcsolódó cikkünk
A 2019-ben elnökjelöltként induló szlovák kémikus és tudós egyelőre nem döntötte el, melyik párthoz csatlakozna.
Konkrét lépéseket készítünk elő, hogy Szlovákia számára új politikai reményt teremtsünk
– jelentette ki Mistrík.
Arra a kérdésre, hogy Eduard Heger (OĽaNO) lehetséges mozgalmához vagy Mikuláš Dzurinda Modrá koalícia nevű pártjához áll-e közelebb, azt válaszolta, ő inkább egy tágabb értelemben vett együttműködés mellett tenné le a voksát.
Robert Mistrík a jelenlegi helyzetben az egyetlen racionális megoldásnak a demokratikus erők kulturált kooperációját, a már bevált és új arcok összefogását, valamint a legjobb szakmai megoldások keresését tartja.
Emlegetik még Rastislav Káčer külügyminiszter nevét is, aki mellett Heger az utóbbi napokban többször is kiállt a magyar revízióval kapcsolatos kijelentéseit követően.
Széteső SaS?
Míg az egykori Za ľudí-frakció bizonyos tagjai a politikai jövőjüket tervezik, addig mások már eldöntötték, hogy felhagynak a politizálással. Azokról a képviselőkről van szó, akik a párt 2021-es szakadása után átléptek az SaS frakciójába. A Hospodárske noviny megszólította mind a hét szóban forgó képviselőt, és közülük hárman meg is erősítették, hogy nem indulnak a következő választáson.
Az egyikük Marek Hattas, Nyitra polgármestere, aki döntését azzal indokolta, hogy inkább a városvezetői feladataira szeretne koncentrálni.
Tomáš Lehotský szintén befejezi a politikai pályafutását, és inkább az üzleti szférában szeretne elhelyezkedni. Ján Benčík sem szeretne a továbbiakban politizálni.
Kérdéses még Michal Luciak, az igazságügyi minisztérium korábbi államtitkárának sorsa, aki a HN-nek ugyan nem erősítette meg a politikai visszavonulását, de a lap háttérinformációi szerint inkább efelé hajlik.
A Za ľudí korábbi távozói közül egyedül Mária Kolíková szögezte le, hogy mindenképpen Richard Sulík mellett szeretné folytatni. Vladimíra Marcinková és Vladimír Ledecký nyilatkozataiból is inkább úgy tűnik, hogy az SaS-ben folytatnák, de ez még nem vehető biztosra.
A Hlas nem társul
A volt koalíció pártjaihoz képest az ellenzéki térfélén viszonylag stabilnak tűnnek az erőviszonyok. A Hlas a közvélemény-kutatások alapján már hónapok óta a legnagyobb támogatottsággal rendelkező pártnak számít, így nem volt meglepő Peter Pellegrini pártelnök keddi kijelentése arról, hogy az előre hozott választáson egyedül indulnak, kizárva minden esetleges találgatást a választás előtti koalícióról. Pellegrini szerint a Hlas erejét az is mutatja, hogy az első valódi megmérettetésük, vagyis a tavalyi megyei és helyhatósági választás után ők delegálhatták a legtöbb polgármestert. Továbbá leszögezte, a parlamenti együttműködést kizárja az OĽaNO és az ĽSNS képviselőivel.
A Hlas vezetője múlt héten a Nový časnak adott interjújában arról is beszélt, nem tudja elképzelni, hogy Robert Ficóval, a Smer elnökével és korábbi párttársával egy kormányban üljön. Fico erre úgy reagált, tudomásul veszi, hogy Pellegriniék inkább a „liberális utat” választják, és hátrahagyják korábbi értékeiket.
Igor Matovič a Facebook-bejegyzéseiben szintén gyakran utalgat egy leendő liberális koalíció, vagyis a Hlas, az SaS és a Progresszív Szlovákia összeállására.
Pellegrini állítja, nem folytatott tárgyalást az említett felekkel, de nem is utasította el egyértelműen a választás utáni együttműködést.
(nar, Denník N, HN)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
