Már érkeznek a kínai agyagkatonák a Szépművészeti Múzeum november végén nyíló Az öröklét őre – Az első kínai császár agyagkatonái című kiállítására, amelyhez hasonló léptékű tárlatot az elmúlt 25 évben nem rendeztek sehol Közép-Európában – mondta Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója a szerdai sajtótájékoztatón, amelyen kicsomagoltak és bemutattak a sajtónak egy katonai középvezetőt ábrázoló, kétezer éves szobrot.
Az igazgató felidézte, hogy csaknem negyven éve, 1988 tavaszán láthatta a magyar főváros közönsége előszőr az első kínai császár hadseregének katonáit, de a feltárás akkori állapota csak egy jóval szerényebb anyag bemutatását tette lehetővé.
A fő vitrinbe a terrakotta hadsereg különböző egységeit állítják ki aszerint, ahogy a feltárásnál a kínai leletek előkerültek – fejtette ki Fajcsák Györgyi sinológus, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum igazgatója, a kiállítás kurátora.
A szakértő azt is elmondta, hogy
A kicsomagoláson bemutatott, több mint kétezer éves szobor ezek közül származik, és egy katonai középvezető figuráját mintázza – mondta Fajcsák Györgyi.
A csaknem két méter magas szoborra 1980-ban bukkantak Csin Si Huangti sírkomplexumában. A katona egyike a gyalogos hadtest vezetőinek, akik a harci szekerek előtt és mögött, valamint a közöttük elhelyezkedő független gyalogos katonai egységekben vonultak. A szobor álló katonát ábrázol, akinek arcán, páncélján és kabátján még jól láthatók az egykori színes festés nyomai – tette hozzá a kurátor.
A szobor lapos, két részből álló fejfedőt visel, a sapka formájából tudható, hogy közép- vagy alacsonyabb beosztású katonai vezető volt. Térdig érő köpenyt, alatta rövidnadrágot és a lábán harisnyát hord. Cipője lekerekített orrú, szögletes. Jobb karját a teste mellett tartja, jobb kezét félig ökölbe szorítja. Bal karját mellmagasságban előreemeli, mintha egy hosszú fegyvert, lándzsát tartana vele. Páncélzata mellkasát, hátát és vállát is fedi – hangzott el a bemutatón.
Kína első császára, Csin Si Huangti, tizenhárom évesen, a Kr. e. 3. század második felében került az egymással hadakozó hét kínai fejedelemség egyikének trónjára, hogy hódításai révén csaknem húsz év múlva egy hatalmas, egységes birodalom felett uralkodjon. Birodalma, a Csin-dinasztia kora, Kína egyesítését, megerősödését és felemelkedését jelentette.
A Krisztus előtt 210-ben elhunyt uralkodót egy városnyi méretű sírkertben temették el, amelynek építésén 33 éven át folyamatosan több százezer ember dolgozott. A sírkomplexum számos sírt foglal magába, központi részében pedig a Kínai Birodalom kicsinyített mását is felépítették.
A császársír központi része máig érintetlen, de a sírkertben számos sírt feltártak már a kínai régészek az elmúlt ötven évben.
Az életnagyságú, egyedi arcvonásokkal megformált, szabályos hadrendben eltemetett katonák ezrei máig a kínai régészet legismertebb leletei.
Fél évszázad tudományos eredményei és ismeretei összegződnek ebben a kiállításban, így minden korábbinál árnyaltabb és letisztultabb képet mutatnak az első kínai császári dinasztia koráról és az ókori birodalom működéséről.
Valamennyi tárgy Senhszi, a Kína egykori császári fővárosát is magában foglaló tartomány múzeumaiból érkezik a kiállításra. Legnagyobb részük az Első Kínai Császár Mauzóleum Múzeumának, a Han-kori Jangling Császársír Múzeumának és Senhszi Tartomány Régészeti Intézetének anyaga.
A kiállítás november 25-től 2026. május 25-ig lesz látogatható.
MTI
Nyitókép és további képek: MTI/Balogh Zoltán
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
