Már be is csődölt az ország

Már be is csődölt az ország

Már csak néhány nap maradt vissza, hogy lejárjon Görögország finanszírozása, így egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy csődbe jut az ország. Az eurócsoport változatlanul megszorító intézkedéseket követel, miközben a görögök még egy államcsőddel is jobban járnának – mondta el lapunknak Pogátsa Zoltán közgazdász.

Miközben a görög kormány egy átfogó, kompromisszumos tervet terjesztett a hitelezői elé, az eurócsoport továbbra is kiadáscsökkentő intézkedéseket követel Görögországtól. Aléxisz Cíprasz kormányfő bizakodóan nyilatkozott az unió vezetésének átnyújtott dokumentumokról, Brüsszel reakciója azonban korántsem volt bátorító: homályosnak titulálták a tervezetet, Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az eurócsoport vezetője pedig közölte: Görögországnak tisztában kell lennie azzal, hogy drasztikus megszorításokra van szükség.

Jánisz Szturnarasz jegybankelnök a brit Királyi Külügyi Intézet – székháza után közkeletű nevén a Chatham House – konferenciáján úgy vélekedett, hogy egy tisztességes kompromisszum révén hamarosan megállapodásra jutnak a felek. A görög monetáris politika feje arra számít, hogy a hitelezők engednek az elsődleges költségvetési többlet célszámait illetően, a görög kormány pedig cserébe több reformot hajt végre.

Lapunk megkeresésére Pogátsa Zoltán közgazdász elmondta: Görögország legutóbb tulajdonképpen IMF-pénzből fizette vissza az IMF-kölcsönt, ami azt mutatja, hogy az ország de facto már államcsődben van. Így csak idő kérdése, hogy mikor lesz esedékes egy olyan törlesztés, amit már nem tudnak vagy nem akarnak visszafizetni. Ugyanis a kormányon lévő Szirizán belül már jelentősen megerősödött egy a hitelek visszafizetése ellen síkra szálló csoport.

A saját pozícióikat féltik az eurócsoportban

A közgazdász azonban úgy látja, hogy a hellén fél meg szeretne állapodni a hitelezőkkel, amit azonban az eurózóna pénzügyminisztereiből álló eurócsoport hátráltat. Ugyanis a görög kormányprogram világosan rögzíti, hogy progresszív adórendszerrel finanszíroznák meg a humán tőkébe való befektetést, a kutatást, az oktatást, valamint a terület- és gazdaságfejlesztést. Pogátsa hangsúlyozta: ez egy teljesen standard, az Európai Unió hosszú távú fejlesztésével egybevágó kormányzati stratégia, azonban ezt a másik fél mégsem akarja elfogadni.

Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet

Hírdetés

A szakértő elmondta: az eurócsoport tagjai azért erőltetik azt a megszorítási politikát, ami öt év alatt válságba taszította Görögországot, Spanyolországot és más országokat, mert ha engednének a görögöknek, az láncreakciót indítana el a többi országban. Ugyanis az euróövezet egyes országaiban a kormánypártoknak olyan radikális kihívói vannak, mint a spanyol Podemos vagy az ír Sinn Féin, ezeknek a népszerűsége pedig azonnal megduplázódna egy Sziriza-siker esetén. Hiszen akkor kiderülne, hogy szükségtelenek, sőt károsak voltak a megszorítások.

A tagországok is rosszul járnának

Felvetésünkre, hogy mi történik akkor, ha mégsem születik megállapodás, a közgazdász elmondta: ebben az esetben Görögország kénytelen lesz csődöt jelenteni, ami „mégsem lenne világvége”, hiszen számos ország túltette már magát ezen. A tagállamok azonban nem kapnák vissza azokat a pénzeket, amelyeket eddig fizettek Görögországnak.

Pogátsa Zoltán kiemelte, hogy ezt a pénzt még csak nem is Görögország megsegítésére adták, hiszen az összeg 87 százaléka az elmúlt öt évben kamatfizetések formájában „visszapattant” a tagállamokba. A nyugat-európai bankoknál lévő görög államadósságot átpakolták az Európai Központi Bankhoz és a Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközhöz. Így ha államcsőd következne be, nem kapnák innen vissza a pénzüket.

Mégsem lenne ez tragédia Görögország számára, mert ezzel az ország bizonyos értelemben fellélegezhetne – hangsúlyozta a közgazdász. A Sziriza ugyanis innentől kezdve mindenfajta kötöttség nélkül végrehajthatná a programját.

El kellene fogadni a tervezetet

A közgazdász úgy látja, hogy a megoldást az jelentené, ha a hitelezők elfogadnák a görögök nagyon is racionális javaslatát. Megjegyezte: számos neves közgazdász, mint Paul Krugman, Joseph Stiglitz, Thomas Piketty vagy azok a szakértők, akik nem az eurócsoport döntéshozói, nagyon jónak tartják a programot.

Az eurócsoportnak el kellene fogadnia a Sziriza programját, és hagyni kellene, hogy a görögök beruházásösztönző gazdaságpolitikát valósítsanak meg – emelte ki Pogátsa Zoltán, aki hozzátette: egy ilyen megoldással Görögország lassan vissza is tudná fizetni az adósságát.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »