Jeffrey Lewis, a kaliforniai Montereyben lévő, nemzetközi tanulmányokkal foglalkozó Middlebury Intézet kutatási igazgatója a tekintélyes folyóiratban fejtette ki álláspontját az ázsiai kommunista ország fegyverkezési programjáról. Lewis úgy véli, hogy Phenjan pillanatnyilag „nyerésre áll” Washingtonnal szemben, éppen azért, mert több és kifinomultabb fegyverrel rendelkezik, mint azt az amerikai hírszerző szervezetek eddig feltételezték. Állítását saját kutatásaira alapozza.
Észak-Korea eddig öt nukleáris kísérletet hajtott végre, ami elég sok, és a szerző ebből azt a következtetést vonja le, hogy Phenjan nem a napokban, hanem már jóval régebben kifejlesztett ballisztikus rakétára illeszthető nukleáris robbanófejet, s már termonukleáris fegyver kipróbálása felé tart. Az eddigi, kudarccal végződött észak-koreai kísérleteket a szerző nem a fegyverkezési program fejletlenségének, vagy elmaradottságának tulajdonítja, hanem – egy meg nem nevezett észak-koreai menekültre hivatkozva – azt állítja, hogy ezek magyarázata abban rejlik: Phenjan rögtön a viszonylag fejlett nukleáris robbanófejek kifejlesztésébe fogott és viszonylag kevés plutóniumot használt fel ehhez .
Jeffrey Lewis modellezte az észak-koreai kísérletek helyszíneit: ezek magas hegyek alatti alagutak, és ezért nem mérhető pontosan az azokban égrehajtott nukleáris robbantások nagysága. A kutató szerint éppen ezért feltételezhető, hogy Phenjan jóval sikeresebb kísérleteket hajthatott végre, mint azt korábban a szakértők megbecsülték.
Az a tény, hogy Észak-Korea a szokásosnál kevesebb hasadóanyagot használt robbanófejeihez, arra enged következtetni, hogy több atomfegyvere van, mint feltételeztük
– szögezi le Lewis, hozzátéve, hogy a jongbjoni reaktorban változatlanul folyik plutónium előállítása. Az amerikai kutató szerint „komolyan kell venni”, hogy Észak-Korea ismeretlen nagyságú kapacitással rendelkezik magasan dúsított urán előállítására.
Ennek felmérése nélkül csak találgatni lehet, hogy mekkora az ország atomfegyver-készlete. De 60 nukleáris robbanófej sem hangzik képtelenül soknak
– hangsúlyozza Lewis. Az atomfegyverek elterjedésével és ennek megakadályozásával foglalkozó kutató szerint a nagy kérdés most az: vajon az Egyesült Államok képes-e rávenni Észak-Koreát fegyverkezési programja feladására, vagy legalább befagyasztására. A szerző szerint nincs elfogadható katonai megoldás, csakis tárgyalással oldható a feszültség.
A The New York Times című napilap egyébként csütörtöki számában éppen arról írt, hogy Washington ellentmondásos jelzéseket küld Észak-Koreával kapcsolatos politikájáról, a Trump-kormányzat tagjai megosztottak a követendő politikát illetően. A lap utalt arra, hogy egymástól eltérően nyilatkozott Donald Trump elnök, Rex Tillerson külügyminiszter és a védelmi tárca irányítója, James Mattis.
Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »
