Az EU-s vezetők folyamatosan kommentálják és véleményezik a kötelezettségszegési eljárásokat Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen.
Az európai szolidaritás nem “egyirányú utca”, a megállapodásokat nem teljesítő tagállamokkal szemben büntető intézkedések lépnek érvénybe – jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén. Juncker aláhúzta, hogy a hangsúly nem a szankciókon, hanem az európai jog betartásán van.
Elmondta, a migránsok elosztásáról szóló kvótamegállapodás óta három ország – Magyarország, Csehország és Lengyelország – egyáltalán nem vett át Olaszországban és Görögországban rekedt menekülteket, ezért “nem marad más választás, minthogy szankciókat foganatosítsunk ezen országok ellen”.
Az Európai Bizottság szerdán kötelezettségszegési eljárást indított a három ország ellen, amiért nem hajtják végre a kötelező uniós menekültkvóták felállításáról szóló korábbi döntést.
Dimitrisz Avramopulosz uniós migrációügyi biztos kedden közölte: úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldenek Budapestnek, Varsónak és Prágának, és így megindul az eljárás a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó mechanizmus ügyében, amelyet az EU-tagországok belügyminiszterei minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország ellenkezése dacára fogadtak el 2015 szeptemberében.
Az EPP frakcióvezetője szerint a kvótarendszer nem bukott meg
A menekültelosztási kvóták rendszere nem bukott meg, és az uniós külső határok biztosítása után el lehet kezdeni beszélni az európai uniós tagállamok közötti “belső szolidaritásról” – jelentette ki Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakcióvezetője egy szerdai interjúban.
A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) EP-képviselője a Deutschlandfunk német országos közrádióban sugárzott interjúban üdvözölte, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal, Lengyelországgal és Csehországgal szemben a menekültek tagországok közötti elosztásával kapcsolatban.
A bizottság lépése “teljesen rendben van”, mert az Európai Unió “jogközösség”, és valamennyi tagországnak tiszteletben kell tartania a közösségi jogot – mondta.
Számos kötelezettségszegési eljárást folytatnak Németország ellen is
Németország ellen is számos kötelezettségszegési eljárást folytat az Európai Bizottság, és a migrációs válság elmélyülése, 2015 előtt Németország is teljes erővel ellenezte a menekültkvóták bevezetését – mondta az EPP frakcióvezetője.
Hangsúlyozta, hogy az uniós intézmények “készen állnak” az eljárás alapját jelentő 120 ezer fő elosztásánál túlmutató, állandó “tehermegosztási” rendszer bevezetésére, de egyes tagállamok “önzősége” hátráltatja a folyamatot.
Az EPP frakcióvezetője hozzátette: mindig is úgy értette a menekültek elosztását elutasító kelet-európai tagországok álláspontját, hogy az uniós külső határok biztosítása után napirendre lehet venni a tagállamok közötti szolidaritás ügyét. Az EU-Törökország megállapodás révén a balkáni migrációs útvonalon sikerült stabilizálni a helyzetet, a következő nagy feladat pedig a Földközi-tengeren húzódó határ biztosítása – mondta Manfred Weber.
Ha ez is sikerül, akkor el lehet kezdeni beszélni a “belső szolidaritásról”. Ebben a párbeszédben “jó érveink lesznek”, és meg lehet majd győzni a kelet-európaiakat – mondta Manferd Weber.
Egyértelműen elhatárolódott Magyarországtól az EPP
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy az EPP egyértelműen elhatárolódott Magyarországtól, és kijelölte a határokat a civil szervezetekkel és az egyetemekkel kapcsolatos ügyekben.
A civil szervezetek működésének átláthatóságával kapcsolatos törvény esetében Magyarország “teljes mértékben elfogadta az Európai Bizottság előírásait”. Ez is mutatja, hogy Orbán Viktor kormányfő ugyan “kipuhatolja a határokat, amit mi nem tartunk jónak”, de végül elfogadja a jogot, ezért “a klub tagja maradhat” – mondta az EPP frakcióvezetője.
“Ameddig valaki elfogadja a Brüsszelből érkező előírásokat, addig minden rendben van”, és Magyarországnál sokkal nagyobb aggodalomra ad okot Lengyelország, mert Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke és a lengyel kormány már nem is tárgyal a bizottsággal, és “fundamentális támadást” indított az alkotmány és az igazságszolgáltatás függetlensége ellen – tette hozzá.
Berlin támogatja az Európai Bizottságot a menekültelosztásban
A német kormány támogatja az Európai Bizottságot a menekültek európai uniós tagországok közötti elosztásában – mondta szerdán Ulrike Demmer helyettes kormányszóvivő a Magyarországgal, Lengyelországgal és Csehországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárásról berlini sajtótájékoztatóján.
Ulrike Demmer, kérdésre válaszolva, teljesen megszokott lépésnek nevezte, hogy a bizottság az EU működését szabályozó szerződés őreként eljárást indított a három tagországgal szemben, hiszen többszöri felszólítás ellenére nem teljesítették a menekültek elosztásáról hozott döntésből fakadó kötelezettségüket.
A német kormány kiáll a közös döntés mellett, és támogatja a bizottság azon követelését, hogy valamennyi tagállam teljesítse kötelezettségét – tette hozzá.
Nem helytálló a vélekedés, hogy Németország elmaradásban van kötelezettsége teljesítésében
Angela Merkel kancellár számos alkalommal leszögezte, hogy “a menekültkérdés összeurópai kihívás, amelyhez összeurópai megoldás szükséges” – mondta a helyettes kormányszóvivő. Egy ilyen megoldáshoz természetesen az is hozzátartozik, hogy a menekültek elosztásánál “minden tagállam vállal egy részt a szolidaritásból” – tette hozzá.
Azzal kapcsolatban, hogy Németország miként teljesíti a 120 ezer menekült elosztásáról 2015-ben hozott döntésből fakadó kötelezettségét, Ulrike Demmer kiemelte, hogy nemcsak Görögországtól és Olaszországtól, hanem Törökországtól is átvesznek havonta egy-egy legfeljebb 500 emberből álló csoportot, vagyis minden hónapban egy 1500 főig terjedő kontingens befogadásával vesznek részt a tehermegosztásban.
Tobias Plate, a belügyminisztérium szóvivője hozzátette: Németország a többi tagország előtt jelentős különbséggel “áll az élen” az Olaszországból és Görögországból befogadott emberek számát tekintve.
A folyamat ugyan “viszonylag későn” vett lendületet, de nem helytálló az a vélekedés, hogy Németország elmaradásban van kötelezettsége teljesítésében. Az elosztás befejezésére kijelölt határidő pedig még nem járt le, “nem tartunk még szeptember végénél” – mondta a szóvivő.
A cseh köztársasági elnök szerint a migrációs kvóták rendszere manipuláció az államisággal
Milos Zeman cseh köztársasági elnök szerint a menekültkvóták rendszere manipuláció az államisággal, aminek következtében az uniós tagállamok elveszíthetik szuverenitásukat.
Zeman a dél-csehországi Milevskoban tett látogatásán, egy lakossági fórumon kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy minden országnak egyedül kell eldöntenie, kit fogad be területére.
Az államfő az Európai Bizottság keddi bejelentésére reagált, miszerint a testület kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen, amiért nem hajtják végre a kötelező uniós menekültbefogadási kvóták teljesítéséről szóló korábbi döntést.
Milos Zeman leszögezte, hogy a migránsok ügyében nem szabad engedni Brüsszelnek. “Erre ügyelnünk kell, mert minden katasztrófa észrevétlenül kezdődik. És aki egyszer lehajtja a fejét, az máskor is fejet fog hajtani” – vélekedett a cseh köztársasági elnök.
A migránsok sem érdekeltek abban, hogy Csehország befogadja őket
Maguk a migránsok sem érdekeltek abban, hogy Csehország befogadja őket – vélekedett a politikus. Szerinte a migránsok az Európai Unió más tagállamaiba akarnak eljutni, például Németországba. “Ott természetesen sokkal nagyobb szociális támogatást kapnak, mint amit nálunk kapnának” – hívta fel a figyelmet Zeman.
A cseh kormány korábban 2600 afrikai és közel-keleti menekült befogadására kötelezte el magát. Eddig azonban mindössze 12 menekültet fogadott be területére. “Befogadásukra 600 millió korona lett elkülönítve, el tudom képzelni, hogy ezt az összeget hasznosabb célokra is elkölthetnénk” – jegyezte meg az elnök.
Zeman ugyanakkor úgy véli, hogy ha Csehország nagyobb mértékben fogadna be menekülteket, annak következményei lennének. “Az afrikai államok lakosainak milliói áramlanának be hozzánk, és nem biztosítható, hogy a Csehországba érkező csoportok kultúrája összeegyeztethető lenne a cseh és az európai kultúra gyökereivel” – figyelmeztetett a cseh államfő.
A lengyel külügyminiszter szerint az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz
Az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz, csak három uniós tagállamot emelt ki az egyszeri menekültelosztási kvótát nem teljesítők közül – jelentette ki Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter szerdán Varsóban, az olasz hivatali partnerével, Angelino Alfanóval közösen tartott sajtóértekezleten.
Waszczykowski egy újságírói kérdésre reagált így, azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság (EB) kedden kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen, amiért nem hajtják végre az uniós menekültelosztási kvótákról két éve meghozott döntést.
Waszczykowski aláhúzta: nem lát semmi rendkívülit abban, hogy a korábban az uniós szinten vállalt kötelezettségek nem teljesítése miatt a brüsszeli testület megfelelő eljárással reagál. “Rendkívüli viszont az az eset, hogy az EB csak három országot nevezett meg, mint amelyek – a testület értékelése szerint – nem valósítják meg a megállapodást” – szögezte le a miniszter.
Semelyik uniós tagállam sem teljesítette korábbi vállalásait
Rámutatott: a 2015-ben megszabott kvóta keretében 160 ezer embert kellett volna átirányítani a dél-európai menekülttáborokból, viszont csak 20 ezret helyeztek át, semelyik uniós tagállam sem teljesítette korábbi vállalásait.
“Ezért bizonyos igazságtalanságot észlelünk, kettős mércét, e három ország kiválasztását, megbélyegzését” – mondta. Megerősítette: elhibázottnak tartja a menekültek “kényszerű áttelepítését oda, ahova ők a legtöbbször nem kívánkoznak”. “Ez egy helytelen koncepció, amelyet annak idején nem kellett volna elfogadni, ma pedig megvalósítani” – húzta alá.
Angelino Alfano ezzel kapcsolatban azt mondta: az EU-nak megvannak a maga meghatározott mechanizmusai, Olaszországgal szemben nem egyszer indították el a kötelezettségszegési eljárást, a lengyel kormány az eljárás során kifejti majd az álláspontját. Hangsúlyozta: az olasz-lengyel együttműködés nemcsak a migráció témáján múlik, sok más területen zajlik.
Az olasz-lengyel együttműködés nemcsak a migráció témáján múlik
A két külügyminiszter elmondta, hogy megbeszélésükön nagy figyelmet szenteltek a migráció kérdésének. “Itt eltérő az érzékenységünk” – fogalmazott Alfano, hozzáfűzve: egyetértettek az embercsempészet elleni harc fontosságában.
“Megmagyaráztuk egymásnak, hogy a délről érkező migráció ugyanolyan fontos, mint a keletről ide irányuló, az utóbbi pedig szintén lényeges Lengyelország szempontjából” – számolt be Waszczykowski. “Délről a terrorhullám, keletről pedig a meg nem oldott orosz-ukrán konfliktus fenyeget” – fejtette ki, összegezve: a két ország a NATO és az EU tagjaként készen áll e konfliktusok közös kezelésére.
Észtország ellenzi a források megvonását a menekültek befogadását elutasító országoktól
Észtország, az Európai Unió következő soros elnöke ellenzi, hogy forrásmegvonással büntessék azokat az uniós tagállamokat, amelyek elutasítják menekültek befogadását – hangsúlyozta Andres Anvelt észt belügyminiszter szerdán Tallinnban. Anvelt szerint egy ilyen lépés inkább megosztaná, semmint egyesítené Európát.
“Nem hiszem, hogy a költségvetési vagy más pénzügyi büntetés jó lenne, hiszen Európa nagyon különböző országok családja” – tette hozzá Andres Anvelt a Reuters hírügynökségnek adott telefonos interjúban. “Gondolnunk kell a jövőre, nehogy összetörjünk valamit. Nincs szükségünk további kilépésekre, az csak gyengítené az Európai Uniót” – vélekedett.
Az 1,3 millió lakosú Észtország először lesz az EU soros elnöke az év második felétől.
Az egyik legnagyobb kihívás a zsákutcából való kiút megtalálása
A volt szovjet köztársaság előtt álló egyik legnagyobb kihívás az, hogy kiutat találjon a zsákutcából, ahová a bevándorlás kérdése körüli nézeteltérések miatt jutott az Európai Unió. 2014 óta mintegy 1,7 millió migráns és menekült érkezett az EU területére, és többen – köztük Magyarország és Lengyelország – vonakodnak kivenni részüket a velük kapcsolatos terhekből. Az Európai Bizottság kedden jogi lépéseket kezdeményezett az ügyben Budapesttel, Varsóval és Prágával szemben.
Anvelt elmondta, hogy országa szeretne tovább szigorítani az EU külső határainak ellenőrzésén, s egyúttal azt reméli, hogy ez a hozzáállás Varsó és Budapest magatartásában is változást idéz majd elő.
Lengyelország, Magyarország, Csehország és Szlovákia biztonsági aggályokra hivatkozva tagadja meg a Közel-Keletről és Észak-Afrikából érkezett, többségében muszlim menekültek befogadását. Az észt belügyminiszter éppen ezért szeretné elérni, hogy összekapcsolják a mintegy tucatnyi különféle digitális adatbázist a határ- és rendvédelmi szervek hatékonyságának növelése érdekében. Anvelt emellett további eszközök segítségével monitorozná az unión kívülről érkező, vízummal utazó külföldi állampolgárok mozgását.
“Ha egyértelmű üzenetet küldenénk, hogy Európa igazán és tényleg kezd változtatni a külső határokkal kapcsolatos politikáján, az nagyban megkönnyítené a belső politikai döntéseket” – vélekedett az észt politikus.
MTI / hirado.hu
The post Manipuláció az államisággal? Sorra jönnek kvótaügyben az európai nyilatkozatok appeared first on PolgárPortál.
Forrás:polgarportal.hu
Tovább a cikkre »
