Február 12-én Mándoky Kongur István emléknapot tartottak az 1992-ben tragikusan korán elhunyt kiváló magyar turkológus kutató születésének 70. évfordulóján. A Kelet- és Közép-európai Kutató Központ és Újbuda Önkormányzatának szervezésében került megrendezésre az emléknap, melyen részt vett Nurbakh Rustemov Kazakisztán magyarországi nagykövete, a Magyar Külügyminisztériumból Keskeny Ernő miniszteri biztos, Mándoky Ongajsa a kiváló turkológus özvegye és Bíró András Zsolt a Magyar Turán Alapítvány elnöke. Az Újbuda Önkormányzatának dísztermében tartott rendezvényt Bágya Rita a Nemzeti Fórum sajtófőnöke moderálta.
Mándoky Kongur Istvánról
Mándoky Kongur István Kiváló turkológusunkat, a kun nyelvemlékek egyik legkiválóbb hazai gyűjtőjeként és kutatójaként tisztelhettük. Irodalmi szépséggel beszélt kazakul és törökül, de jól beszélt baskírul, tatárul, üzbégül és még jó néhány törökségi és néhány kaukázusi nyelven is. Írt és olvasott perzsául valamint angolul és oroszul is tudott.
Fáradhatatlanul és már szinte megszállottan kutatta a magyarországi kunok hagyományait és eredetét. Őt magát is karcagi származású, ”nyakas” kun magyarként ismerhettük meg. Élete során bejárta szinte az egész törökök által lakott világot, az Altájtól Dobrudzsáig. Szívéhez legközelebb azonban mindig is őseinek legközelebbi mai rokonai a kazakok álltak. Feleséget is kazak földről, a nyugat kazakisztáni adaj törzsből választott magának. A fiatal ara, Ongajsa követte férjét Magyarországra, és itt volt türelmes, szerető támasza a nyughatatlan magyar kutatónak.
Mándoky Kongur István emléktáblája a Barók Béla úton, amelyet az emlékülés előtt megkoszorúztak
Az akkori nehéz viszonyok ellenére, sok egyéb útja mellett Mándoky minden évben járt a Szovjetunió Kazak Autonóm köztársaságában.. A kazakok rendkívül tisztelték a magyar tudóst aki a saját nyelvükön kiválóan és tisztán beszélt velük. A kutatót érdekelte a magyarság eredete és őstörténete is, valamint a honfoglalás előtti magyar nyelv törökségi kapcsolata. Többször hangsúlyozta, hogy a keleti népek és főleg a különböző török népcsoportok történetének, kultúrájának és nyelveinek alapos és szisztematikus kutatása nélkül a magyar etnogenezis nem lesz érthető. Gyűjtőmunkát végzett hazánkban és a Balkánon is, de szinte egyedülállóan jelentős a közép –ázsiai gyűjtése. Számos szakcikke jelent meg a szakfolyóiratokban, azonban a hatalmas gyűjtéseit átfogó, analizáló monográfia megírására már nem maradt ideje. 1992-ben, 48 éves korában tragikus hirtelenséggel, Dagesztánban egy konferencia alkalmával elragadta a halál. Ezáltal egy páratlanul ígéretes, és kora tudománypolitikájának korlátjait messze meghaladó tudományos életpálya tört meg és maradt befejezetlen. A sors kegyetlen fintora, hogy nem láthatta meg egyetlen gyermekét Mándoky Atlant, aki csak halála után született meg.
Korábban megfogalmazott végakaratának megfelelően kazak földben helyezték örök nyugalomra. Ma egy utca és egy iskola viseli a nevét Almaty városában. Budapesten a XI. kerületben a Bartók Béla úton van egy bronz domborműve, és a szülővárosa Karcag állított a tudósnak szobrot.
Az emlékülés Újbudán
A Mándoky Kongur István emlékülés
Az ünnepi köszöntőt Molnár László Újbuda alpolgármestere tartotta. A megnyitóbeszédekben Keskeny Ernő miniszteri biztos méltatta Mándoki Kongur István úttörő szerepét a magyar – kazak kapcsolatok kiépítésében. Kitért a rendezvényt szervező Kelet- és Közép-európai Kutató Központ keleti országokkal kialakított szorosabb együttműködés érdekében kifejtett munkájára. Elmondta, hogy a “keleti nyitás” politikája kapcsán a tudományos kapcsolatok is felértékelődtek a közép-ázsiai térséggel. Mára kiemelten fontos partnere lett hazánknak Kazakisztán, mely országgal dinamikusan fejlődő kapcsolatot ápolunk. A tavalyi évben Magyarországon járt Jerlan Idrissov a Kazak Köztársaság külügyminisztere, idén pedig Budapestre látogat Nurszultán Nazarbajev Kazakisztán elnöke. Nurbakh Rustemov Kazakisztán magyarországi nagykövete felhívta a figyelmet Mándoky Kongur István egyik legjelentősebb tudományos eredményére, melyben a Kun miatyánkat rekonstruálta. A nagykövet hangsúlyozta a magyar és kazak nép rokonságát, és kiemelte a kunok szerepét a magyar történelemben. Végül egy kazak szállóiét osztott meg az emléknap résztvevőivel: “a magyarok a legnyugatabbra élő kazakok, és a kazakok a legkeletebbre élő magyarok”.
Bágya Rita veszi át a szót Mándoky Kongur Atlan verse után
Mándoky Kongur Atlan a magyar turkológus fia szép verset mondott el, amely után az édesanyja Mándoky Ongajsa megható beszéde következett. Ongajsa asszony kiemelte a Kurultaj nagy ünnepét, amelyen a legtöbb turáni nép képviselteti magát. A Kurultaj megvalósításával Mándoky Kongur álma vált valóra, a magyar pusztán találkoznak a keleti rokonnépek, köztük a kazakisztáni madjar törzs képviselői is. Beszédében kitért a mai magyar – kazak kutatásokra, és hangsúlyozta a torgaji madjarok rokonságát, amelyet Bíró András Zsolt antropológiai – genetikai kutatásai támasztanak alá. Dorogi Sándor külügyi tanácsadó, Közép-Ázsia kutató tolmácsolta Bulat Kumekov kazak akadémikus levelét, melyben a kazak – kipcsak kutatóközpont vezetője leírta, hogy Mándoky a fényes jövő reményében állt ki a türk népek egységéért. A kutató tiszteletét fejezte ki a rokon kazak és magyar nép előtt. Kelemen András az Országgyűlés elnökének külpolitikai tanácsadója, aki a török (turáni) népekkel való kapcsolatok fejlesztéséért már évtizedekkel ezelőtt kiállt, barátja és lelki társa volt Mándokynak. A külügyi főtanácsadó elmondta, hogy Mándoky Kongur István családját (eredetileg gazda család) a kommunista hatalom meghurcolta, és kezdetekben a későbbi nagyhírű turkológust nem engedték továbbtanulni. Mándoky ezért kunmadarasi szovjet laktanya török nyelveket beszélő katonáitól tanulta a tatár, kazak, kirgiz és karacsáj nyelveket. Kelemen András emlékeztette a hallgatóságot, hogy Kazakisztánban még iskolát is neveztek el Mándokyról.
Dorogi Sándor beszéde
Bíró András Zsolt antropológus, humánbiológus a Magyar Turán Alapítvány elnöke érdekes színfoltokkal színesítette Mádoky Kongur István életrajzát. Megemlékező beszédében elmondta, hogy tavaly járt Dagesztánban, ahol a fővárosban Mahacskalában, találkozott olyan emberekkel, akik az utolsó éveiben Mándoky mellett voltak. Ők mesélték el, hogy mennyire lenyűgözött mindenkit az a hév, amellyel a magyar kutató az ősök kutatásáról a rokonság felleléséről beszélt. Az antropológus kiemelte, hogy Mándoky a kommunista uralom éveiben, már akkor felvállalta az elnyomott nemzeti kultúrák és az anyanyelv megőrzésének fontosságát amikor az nem volt kívánatos, sőt tiltott volt. Mándokyt nevezhetjük egy nyelvi hagyományőrzőnek is, aki Szovjetunióban az eloroszosítani kívánt kazakok között hirdette a kazak nyelv használatát. Ma a Magyar Turán Alapítvány is kiáll ezekért az elvekért. Az alapítvány elnökeként fontosnak tartja, hogy lehetőleg a hagyományőrzés is a tudományra alapuljon. Mándoky életútja és célkitűzései előfutárai voltak a mára megvalósuló hun vagy türk tudatú népek összefogásának. Mándoky Kongur István büszke lenne a Kurultajra, amely mára Európa egyik legnagyobb hagyományőrző rendezvénye lett. A tudományban is sokrétűvé váltak a kazak – magyar kapcsolatok. A Magyar Természettudományi Múzeumban készítették el Abilkhair kazak kán arcrekonstrukcióját és készülőfélben van egy közös szaka (szkíta) antropológiai adatbázis is. Végezetül Bíró András Zsolt megkérte az emléknap résztvevőit, hogy most Mándoky Kongur István 70 éves születési évfordulóján, együtt emlékezzünk meg a tavaly ezekben a februári napokban elhunyt madjar Gülnar Dulatováról is, aki a kazak ellenállási mozgalom vezetője volt. Talán ők ketten, most egymás mellett vannak egy boldogabb helyen, ahonnan reménykedve figyelik a két rokon nép mindennapjait.
Bíró András Zsolt beszéde
Gál András a Barsz Magyar-Kazah Alapítvány kuratóriumának elnöke beszédében elmondta, hogy Mándoky úttörő munkálkodása sokban segítette a később ott megjelenő magyarok tevékenykedését. Gál is méltatta az elmúlt évek tudományos eredményeit. A Barsz kezdetektől fogva támogatta a keleti kutatásokat, és Bíró András Zsolt korai kutatóútjait is segítette. Somfai Kara Dávid keletkutató etnológus a saját pályafutásán keresztül mutatta be Mándoki Kongur Istvánt, akinek hatására döntött véglegesen életpályája mellett. Mándokyval történt találkozása életre szóló élményt jelentett az etnológusnak, több keleti nyelvet is tőle kezdett tanulni. Somfai beszédéből megtudhattuk, hogy Mándoky tökéletesen írt és olvasott oroszul, de még Kazakisztánban sem szólalt meg soha orosz nyelven. Minden kipcsak – török népnek az öntudatát ébresztgette és szorgalmazta a török népek anyanyelvének használatát a Szovjetunióban.
A Magyar Turán Alapítvány "csapata" a rendezvényen
A díszbeszédek után a házigazdák enni és inni invitálták a megemlékezés résztvevőit, ahol a hidegtálak mellett a kazak konyha specialitásait lehetett megízlelni. A szép emléknapon a vendégek között több török nyelvű nép képviselői is jelen volt. Az este további barátságok születtek a jelenlévő magyar, kazak, baskír, kirgiz és tatár meghívottak között.
Meghívott keleti vendégek
Forrás:kurultaj.hu
Tovább a cikkre »
