Málta és Szlovákia közös tragédiája: a gyilkosok megvannak, de mi van a megrendelőkkel? Koleszár Linda2026. 09. 03., cs – 14:25
Kilenc évvel Daphne Caruana Galizia máltai oknyomozó újságíró meggyilkolása után szerdán felmentették azt az üzletembert, akit a merénylet megrendelésével vádoltak. A döntés Szlovákiából nézve különösen ismerős helyzetet idéz: Ján Kuciak és Martina Kušnírová meggyilkolása után több mint nyolc évvel ugyancsak a feltételezett megrendelő felelősségre vonása bizonyult az ügy egyik legnehezebb részének. A két gyilkosság körülményei és következményei között számos párhuzam vonható.
Daphne Caruana Galizia és Ján Kuciak nevét gyakran emlegetik egymás mellett, elsősorban ha az újságírók biztonságáról és a sajtószabadságról van szó. Mindketten korrupcióval, politikai és gazdasági érdekcsoportok összefonódásaival foglalkoztak, mindkettejüket az Európai Unió területén, a munkájukkal összefüggésben gyilkolták meg, és haláluk saját országuk politikai rendszerét is megrázta. Most pedig újabb ponton találkozik a két történet:
miközben a gyilkosságok végrehajtói ellen sikerült ítéleteket hozni, a feltételezett megrendelők felelősségre vonása mindkét országban jóval bonyolultabbnak bizonyult.
Öt hónap különbséggel öltek meg két oknyomozó újságírót
Daphne Caruana Galizia Málta legismertebb oknyomozó újságírói közé tartozott. Éveken keresztül foglalkozott korrupciós ügyekkel, valamint a politikai és üzleti elit kapcsolataival. 2017. október 16-án autójába rejtett pokolgéppel gyilkolták meg.
Alig több mint négy hónappal később, 2018. február 21-én a dél-szlovákiai Nagymácsédon meggyilkolták Ján Kuciak oknyomozó újságírót és menyasszonyát, Martina Kušnírovát. Kuciak szintén korrupcióval, gazdasági bűncselekményekkel, valamint vállalkozók és politikusok kapcsolataival foglalkozott.
A végrehajtókig könnyebb volt eljutni, mint a megrendelőkig
A két ügy egyik legerősebb párhuzama az, ami a gyilkosságok után következett.
Máltán három férfit ítéltek el a Caruana Galizia elleni merényletben való részvétel miatt. A nyomozás egyik legfontosabb kérdése azonban az maradt, hogy ki rendelte meg az újságírónő megölését. A hatóságok Yorgen Fenech üzletembert vádolták meg azzal, hogy ő állt a merénylet mögött.
Kilenc évvel a gyilkosság után azonban a vallettai esküdtszék 8:1 arányban úgy döntött, hogy Fenech nem bűnös.
A Kuciak-ügyben ugyancsak sikerült büntetőjogi felelősséget megállapítani a gyilkosság végrehajtásában és megszervezésében részt vevő személyeknél. Sokkal összetettebbé vált azonban annak bizonyítása, hogy ki adott megbízást Ján Kuciak megölésére.
A vád szerint a gyilkosságot Marian Kočner rendelte meg, aki korábban több alkalommal is konfliktusba került Kuciakkal. Kočner azonban tagadta, hogy köze lenne a gyilkossághoz, az ellene folyó eljárás pedig az évek során többször is fordulatot vett. Így több mint nyolc évvel Kuciak és Kušnírová halála után a hazai ügyben is éppen az egyik legfontosabb kérdés bizonyult a legnehezebben lezárhatónak: sikerül-e minden kétséget kizáróan bizonyítani, ki rendelte meg a gyilkosságot.
Mindkét gyilkosság kormányválságot okozott
A két ügy következményei messze túlnőttek a büntetőeljárásokon. Kuciak és Kušnírová meggyilkolása Szlovákia modern történetének egyik legnagyobb tiltakozási hullámát indította el. A Za slušné Slovensko – Tisztességes Szlovákiáért – tüntetéseken országszerte tízezrek követeltek alapos nyomozást és politikai felelősségvállalást. A bársonyos forradalom óta nem vonult ki annyi ember Szlovákiában tüntetni, mint a gyilkosságot követő időszakban. A válság végül Robert Fico miniszterelnök 2018. márciusi 15-i lemondásához vezetett.
Máltán Caruana Galizia meggyilkolásának politikai következményei lassabban bontakoztak ki, de végül szintén a kormányfő távozásához vezettek. Joseph Muscat miniszterelnök kormányára egyre nagyobb nyomás nehezedett, különösen azután, hogy a nyomozás során a politikai vezetéshez közel álló személyek neve is felmerült. Muscat végül 2020 januárjában távozott hivatalából.
Milyen rendszer tette lehetővé a gyilkosságokat?
A két történet közötti párhuzam nem merül ki abban, hogy két oknyomozó újságírót gyilkoltak meg. Mindkét esetben felmerült a kérdés, hogyan tudtak olyan kapcsolatrendszerek kialakulni, amelyekben jelentős gazdasági és politikai befolyással rendelkező szereplők kapcsolatba kerülhettek az állam intézményeinek képviselőivel.
A Kuciak-gyilkosság utáni nyomozások Szlovákiában számos olyan ügyet tártak fel, amelyek korábban rejtve maradtak a nyilvánosság előtt. Rendőrök, ügyészek, bírák, vállalkozók és politikailag befolyásos személyek kapcsolatai kerültek reflektorfénybe. Máltán pedig Caruana Galizia családja Fenech felmentését követően ismét arra figyelmeztetett, hogy szerintük továbbra sem oldódtak meg azok az intézményi problémák, amelyek hozzájárultak ahhoz a környezethez, amelyben az újságírónőt meg lehetett gyilkolni.
A két ügy egyik legfontosabb közös pontja, hogy nemcsak a gyilkosság közvetlen végrehajtóinak felelőssége merült fel, hanem az is, sikerül-e feltárni a bűncselekmény mögött álló kapcsolatrendszert és annak szereplőit.
Közel egy évtizeddel később ezért mindkét ügy túlmutat magán a gyilkosságon. A nyomozás és a bírósági eljárások tétje az is, hogy sikerül-e feltárni és jogilag bizonyítani a teljes képet, különösen akkor, ha egy újságíró meggyilkolásának hátterében befolyásos emberek érdekei is felmerülnek.
Kapcsolódó cikkünk
Részben a máltai kormányt is felelősség terheli Daphne Caruana Galizia máltai újságírónő négy éve történt meggyilkolásának ügyében, mert magatartásával a „büntetlenség kultúráját” teremtette meg – állapította meg csütörtökön közzétett jelentésében egy független vizsgálóbizottság.
A dokumentumot Robert Abela máltai miniszterelnök hozta nyilvánosságra.
Egy hivatalban lévő és két nyugalmazott bíróból álló testület szerint egyértelmű, hogy a gyilkosság kapcsolatban állt az újságírónő munkásságával és a máltai állam szándékosan szemet hunyt a Galiziára leselkedő veszély felett, és nem tett lépéseket az ellen.
A büntetlenség kultúrája azután más hatóságokra és a rendőrségre is átterjedt, és mindez a jogállamiság összeomlásához vezetett – emelték ki a bírák vizsgálati jelentésükben.
Daphne Caruana Galizia máltai oknyomozó újságíró számos, a szervezett bűnözéssel összefüggő korrupciós és pénzmosással kapcsolatos ügyet derített fel, ami miatt több, magas pozícióban lévő máltai politikus és kormányzati tisztviselő került kellemetlen helyzetbe. Autójába rejtett pokolgép végzett vele 2017 október 16-án.
A máltai ügyészség abból indul ki, hogy a gyilkosság hátterében Yorgen Fenech milliárdos üzletember áll, aki korábban szoros kapcsolatokat ápolt magas rangú politikusokkal. Fenech, aki ellen jelenleg gyilkosságban való bűnrészesség miatt folyik büntetőper, tagadja az ellene felhozott vádakat. 2017-ben az ügyben három másik férfit is őrizetbe vettek, őket a pokolgép elhelyezésével vádolják. Egyikük egy vádalku keretében elismerte bűnösségét és 15 év szabadságvesztésre ítélték. A másik két gyanúsított ellen még folyamatban van az eljárás.
Joseph Muscat korábbi máltai miniszterelnök Fenech elfogását követően 2020 januárjában lemondott. A volt kormányfő ellen nem emeltek vádat. A sajtó ugyanakkor feltárta, hogy Fenech szoros kapcsolatokat ápolt kormánya minisztereivel és magas rangú rendőrségi tisztségviselőkkel.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
