Majerský támogatja a KDH módosítási javaslatát, az alkotmánymódosítást nem Mészáros Richárd2025. 06. 16., h – 20:15
František Majerský (KDH) ellenzéki képviselő támogatja a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) alkotmánymódosítást érintő módosítási javaslatát. A Robert Fico (Smer) kormányfő által javasolt alkotmánymódosítást azonban nem támogatja – erről a közösségi hálón tájékoztatott.
„Jóban-rosszban a KDH-s kollégáim mellett állok. Meg vagyok győződve róla, hogy minden törvényjavaslat, amit a KDH beterjesztett, jó és az emberek életét hivatott megkönnyíteni. Eszerint fogok cselekedni az alkotmánymódosításról szóló szavazásnál is” – mondta Majerský. Állítása szerint magában már régen eldöntötte, hogyan fog szavazni, és ezt kollégáival is közölte. Majerský szerint a KDH demokratikus párt, és pont ez teszi lehetővé, hogy akarata szerint döntsön és szavazzon. Sem a pártot, sem a frakciót, sem a társadalmat nem akarja megosztani döntésével.
„Az értékrendnek, amit Robert Fico képvisel, számomra nincs köze azokhoz az értékekhez, melyeket én akarok képviselni, és amiket a KDH képvisel. Egy pillanatig sem hiszem el, hogy Robert Fico őszintén érdeklődne a konzervatív témák és értékek iránt” – állapította meg Majerský. Az alkotmánymódosítással a kormányfő szerinte meg akarja semmisíteni a KDH-t és meg akarja erősíteni hatalmát.
A képviselő elismeri, hogy bárhogyan is végződjön a szavazás, a KDH a szavazóinak egy részét elveszíti. „Pontosan ez volt Fico terve, hogy egy jó kiutunk se legyen. Kicsontozni a KDH-t. De ha ezután a szavazás után összefogunk és megvívjuk a harcot, vissza tudunk térni és kialakíthatunk egy kormányt és egy Szlovákiát nélküle” – jegyezte meg.
Majerský ugyanakkor ledöbbent, hogy a KDH képviselőinek mit kell átélnie az utóbbi időben az alkotmánymódosítás miatt. Meglepte, hogy mennyi utálkozás irányult feléjük azoktól, „akik azt állítják magukról, hogy toleránsak és nem olyanok, mint Fico”. „A saját bőrömön tapasztalhattam, hogy néhány ember szókincse szinte azonos Ficóéval. Ha meg akarjuk változtatni Szlovákiát, magunkkal kell kezdenünk” – tette hozzá.
Milan Majerský, a KDH elnöke tiszteletben tartja František Majerský döntését, miszerint nem szavaz az alkotmánymódosításért. Állítása szerint elnöki hatalma ott ér véget, ahol a frakció tagjainak lelkiismerete kezdődik. „Remélem, František továbbra is a KDH frakciójának biztos tagja lesz” – jegyezte meg azzal, hogy František Majerský nem párttag, hanem csak a KDH parlamenti frakciójának tagja. Nem tud a frakcióban másról, aki ne szavazna az alkotmánymódosításért.
Milan Majerský bízik benne, hogy megtalálják a 90 szavazatot, amivel megszavaznák az alkotmánymódosítást. Az ellenzék és a kormánypártok sorai közt egyaránt keresnek támogatást. A módosítás prioritásai szerinte egyeznek a KDH programjával és alapszabályával is.
A tervezett módosítás értelmében alkotmányban rögzítenék, hogy két nem – férfi és nő – létezik. Alkotmányban garantálnák továbbá a férfiak és nők közötti egyenlőséget és az elvégzett munkáért járó azonos díjazást. Az alkotmánytörvény szabályozná a gyerekek örökbefogadását és az oktatást. A javaslat célja az ország szuverenitásának garantálása az értékek, a kulturális és etikai kérdések terén. A KDH, valamint a Kresťanská Únia (KÚ) képviselői, akik a Slovensko, Za ľudí, KÚ frakció tagjai, kijelentették hogy megegyeztek a kormánypártokkal egy közös módosítási javaslaton. A javaslat tartalmazza ezen ellenzéki képviselők feltételeit.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament tárgyalja Robert Fico kormányfő alkotmánymódosító javaslatát. Szavazás ma (hétfőn) nem várható, de a képviselők késő estig vitáznak az alaptörvény felvetett változásairól.
33 felszólaló jelentkezett írásban a vitába, így eltart még egy ideig, míg sor kerül a szavazásra. A házirend szerint 20 percig szónokolhatnak az egyes képviselők, ha egy frakció képviseletében emel szót valaki, akkor pedig fél óráig. Ráadásul ezt követően szóban is bejelentkezhetnek a vitába.
Elsőként Boris Susko (Smer) igazságügyi miniszter szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy az alkotmány kulturális és etikai változásai nem ellentétesek a közös európai értékekkel. Vagyis igyekezett cáfolni azokat az aggodalmakat, amelyek szerint Szlovákia a változtatás után nem fog megfelelni nemzetközi kötelezettségeinek.
Más véleményen van viszont több jogi szaktekintély, beleértve korábbi alkotmánybírókat.
Kapcsolódó cikkünk
Tekintélyes jogászok, köztük korábbi alkotmánybírók súlyos kockázatokra hívták fel a figyelmet a parlament elé terjesztett alkotmánymódosítási javaslat kapcsán. A tervezett változtatásokat „a jogrend működésébe való példátlan beavatkozásnak” nevezi a pozsonyi Jogi Intézetben megfogalmazott állásfoglalás.
Az alkotmánymódosítást Robert Fico kormányfő kezdeményezte, és nagy visszhangot elsősorban azért váltott ki, mert az elképzelés szerint az alaptörvényben rögzítenék, hogy Szlovákia két nemet ismer el: férfit és nőt. Ezen kívül azonban számos más kritikus pontja is akad a miniszterelnök javaslatának, ezeket négy pontban foglalták össze a jogi szakértők.
A javasolt törvénymódosítás összeegyeztethetetlen az Európai Unió jogrendjéből és a nemzetközi jogból eredő kötelezettségekkel, és jogalapot teremt az Európai Unió és az Európa Tanács értékeitől való eltávolodáshoz. A módosítás egyúttal ellentétes az uniós jog elsőbbségének elvével.A módosítás gyengítené, sőt ellehetetlenítené a nemzetközi jog és az uniós jog érvényesítését Szlovákiában. Ez jelentősen csökkentené az egyének emberi jogainak védelmét.Homályos és pontosan nem definiált megfogalmazásokat tartalmaz, amelyek jogi bizonytalanságot eredményeznek.Visszamenőleges hatállyal vezetné be a nemzetközi kötelezettségvállalásoktól való elállást, ami közvetlenül sérti a nemzetközi jog alapelveit, különösen a „pacta sunt servanda” – azaz „a szerződéseket be kell tartani” – elvet, valamint azt, miszerint az állam nem hivatkozhat belső jogára nemzetközi kötelezettségei megszegésének igazolására.
Mint az indoklásban kifejtették egyetlen uniós tagállam, köztük Németország, Magyarország, Lengyelország vagy Csehország alkotmányában sincs hasonló rendelkezés, mint amit a szlovák alkotmányba kívánnak foglalni.
Állításuk szerint ha a javasolt megfogalmazásokat korábban tartalmazta volna az alkotmányunk, akkor még csak nem is válhattunk volna az Európai Unió tagjává.
Az aláírók között találjuk Mészáros Lajos egykori alkotmánybírót is, de több más neves jogi szaktekintély is támogatja az állásfoglalást.
A Smer képviselőiben ugyanakkor semmi kétség nincs a változtatások szükségességéről, még ha a párt képviselője, Ján Podmanický el is odázná pár nappal a módosítások életbe lépését. Az eredeti tervezetben az szerepel, hogy július 1-től legyen érvényes az új alaptörvény. A smeres politikus viszont szimbolikus okok miatt azt javasolta, hogy július 5-én, Cirill és Metód napján lépjen életbe, amennyiben a parlament megszavazza az alkotmánymódosítást.
A KDH „kegyeiért” esedezik minden oldal
A koalíciós pártoknak jelenleg nincs alkotmányos többsége a parlamentben. Vagyis ahhoz, hogy Fico alkotmánymódosítási terve sikeres legyen, szükségük van ellenzéki szavazatokra is.
A KDH-val és a Keresztény Unióval, amely a Szlovákia mozgalom listáján jutott a parlamentbe, meg is egyezett a kormány, de még nem egyértelmű, hogy kellő számban igent mondanak-e a változtatásokra. A KDH 10 szavazatot ígért a 11-ből, mert František Mikloško kizártnak nevezte, hogy a Smerrel módosítson alkotmányt. Ez így 12 plusz szavazat lett volna a koalíciónak, amely szűken elég lett volna, ha minden koalíciós képviselő igennel szavaz.
A nap közben azonban a KDH 10 támogató szavazata is eggyel csökkent: František Majerský is jelezte, hogy nem szavaz az alkotmánymódosítás egésze mellett, csak a KDH módosítójavaslatait támogatja.
Az ellenzéki pártok próbálják meggyőzni a többi kereszténydemokratát is, hogy ne támogassák az alkotmánymódosítást. Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia (PS) elnöke elnöke kijelentette, hogy a végsőkig érvelnek.
Így teszünk nyilvánosan, így teszünk a színfalak mögött is. Ez a szavazás szoros lesz, és továbbra is szilárd meggyőződésem, hogy ez a káros, szükségtelen alkotmánymódosítás nem fog átmenni a parlamenten
– jegyezte meg Šimečka.
A KDH-t az SaS is arra buzdítotja, hogy ne szavazzon. A párt képviselője, Martina Bajo Holečková szerint a keresztény értékek mellett állást foglalni nem lehet olyannal, aki rendszeresen szembemegy a tízparancsolattal.
„A Smer nem egy konzervatív és keresztény párt, hanem olyan emberek szövetsége, amely egy részének gondja van a törvénnyel” – mutatott rá Bajo Holečková.
Még a koalíció sem egységes
Ján Ferenčák, a Hlas képviselője sincs meggyőződve arról, hogy az alkotmánymódosítás jelenlegi formájában helytálló. Úgy fogalmazott, hogy ettől „nem lesz olcsóbb a kenyér, sem az üzemanyag”. Még mindig nem deklarálta, hogy támogatja-e szavazatával a változtatásokat.
Annyi biztos viszont, hogy saját indítvánnyal is előállt: javasolja, hogy a jövőben az alkotmánymódosításhoz kétharmados többségre legyen szükség a törvényhozásban, vagyis 100 szavazatra. Jelenleg háromötödös többség kell, azaz 90 képviselői szavazattal módosítható az alkotmány.
A parlament alelnöke, Tibor Gašpar (Smer) úgy nyilatkozott, hogy ha esélytelenné válna az alkotmánytöbbség elérése, akkor a szavazást egészen szeptemberig odázhatják. Szavai alapján a Keresztény Uniótól 2, és a KDH-tól 10 szavazattal számolnak.
Mit mondanak a kereszténydemokraták?
Ján Horecký, a KDH képviselője magához ragadva a szót, kifejtette, hogy pártja nem akarja csorbítani az emberi jogokat, ellenben szeretné növelni az életminőséget. Szerinte ez egy olyan program, amely 35 éve része a kereszténydemokraták programjának és identitásának.
Sajnálja, hogy az a kérdés van fókuszban, hogy kivel változtatják meg az alkotmányt, és nem az, hogy mit változtatnak meg.
De mit is változtatnak?
Főleg kulturális és etikai kérdésekben eszközölt változtatást a kormányfő, de a módosító indítványok tovább tarkítják az elképzelést, mi kerüljön az alkotmányba újfent.
Az már a Robert Fico nevével fémjelzett eredeti javaslatban is szerepel, hogy Szlovákia két nemet ismer el: férfit és nőt. Az is az alaptörvény része lehet, hogy a nőknek és a férfiaknak egyenlő bérezésben kell részesülniük ugyanazért az elvégzett munkáért.
De azt is az alkotmányban rögzítené a kormány, hogy a gyermekek szexuális nevelését és oktatását csak a törvényes képviselő hozzájárulásával valósíthatják meg oktatási intézmények.
Horecký ezen finomítana, hozzátéve, hogy a gyerekek egészségére irányuló oktatás az általános edukáció része. Többek között azzal érvel, hogy például a biológia tanításának ez a szerves része, és ehhez nem kell a szülő belegyezése.
Az örökbefogadásra is kitér az eredeti elképzelés:
eszerint egyedülálló személy csak kivételes esetben fogadhatna örökbe kiskorú gyermeket, ha az örökbefogadás a gyermek érdekét szolgálja.
És ha már a szülőség kérdése felmerült, Horecký még egy teljesen új pontot is bedobott:
alkotmányosan tiltaná meg a béranyaság intézményét.
Az alkotmánymódosítást nehezményező jogászok viszont sokkal inkább a szuverenitásra és a nemzetközi szerződésekre vonatkozó részt kezdték ki. Úgy vélik ugyanis, hogy a megfogalmazás jogalapot teremt az Európai Unió értékeitől való eltávolodáshoz, sőt még az uniós jog elsőbbségi elvének érvényességét is kérdésessé teszi.
De az egyenlő bérezés kapcsán is vannak kétségeik, hiszen az alkotmány jelenleg is megtiltja bárki hátrányos megkülönböztetését. Vagyis a férfiak és nők közötti bérbeli egyenlőség alkotmányos szinten már jelenleg is biztosított – a gyakorlati intézkedések hiányoznak.
Az Európai Bizottság mindeközben a Sme hírportálnak megerősítette: intenzív párbeszédet folytatnak Szlovákiával az alkotmánymódosításról. Június 13-án a bizottság hivatalos levelet is küldött a releváns szerveknek, de a tartalmáról részletesen nem tájékoztattak.
Általánosságban emlékeztetünk arra, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben, beleértve az alkotmányos rendelkezéseket is
– idézte a sajtóorgánum az állásfoglalást.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
