Viccesek ezek a ballibek.
Éljenezték a kijevi puccsot pár éve, azt forradalomnak nevezték. Most meg Brazília esetében rázzák az öklüket? Hogyan is van ez.
Nekem a helyzetem könnyű. Sose voltam legitimista, legelista, nem szenvedek jogállam-fétistől. Szóval szabadon tudom támogatni azt, ami tetszik nekem, s ellenezni azt, ami nem tetszik, független attól, hogy az adott dolognak éppen mi a státusza az adott pillanat törvényessége szemszögéből.
A jog mindig következmény ugyanis, nem alap. Persze az ideális eset az, ha a dolgok jogszerűen mennek, de nem létezik a világon társadalom, ahol ez mindig megvalósult volna. A magyar történelemben is sokszor megesett, hogy a jog megsértésével változott valami.
Már Géza-István uralma is az volt, a korabeli alkotmányos rendet súlyosan megsértve távolították el Koppányt. De aztán meg a modern időkben számtalanszor volt ilyen: Kossuth 1849-es alkotmánysértése, majd az 1867-es rendezés, majd Károlyi, majd Horthy, majd az 1944-es új rend, majd Kádár. Tulajdonképpen mind a mai napig az 1956-os Kádár-puccs törvényes rendje alapján élünk, hiszen azóta nem történt jogszakadás. Minden egyébként hatalmas változás azóta a mindenkori törvényesség szigorú betartásával zajlott. (A mostani alkotmány bevezetője mást mond, de az csak ünnepélyes szöveg, ténylegesen nem az a közjogi helyzet.)
De ha valaki éjjel-nappal a jogállamról szövegel, az ezt nem teheti meg. Annak ragaszkodnia kell a mindenkori törvényekez.
Egyébként a konkrét esetben abszolút semleges vagyok. Nem vagyok se Lula ellensége, se Bolsonaro híve. Már megírtam miért. Amikor megbuktatták pár éve Lula pártját, az ő oldalukra álltam, s amikor hatalomra került Bolsonaro, nem ujjongtam. Se a fideszesek, se a ballibek nem értik a helyzetet, ez nagy rejtély számukra. Amikor tavaly nyert Lula, ujjongott a Klub Rádió törzstábora, mert csak annyit értettek meg, Zorbán valahogy bukott ott. Amikor meg behívtak egy Brazília-szakértőt, szabályosan nem értették miről beszél.
A kedvenc részem az volt, amikor megérdezte a témához nem értő újságíró a szakértőt, vajon várható-e változás Brazília Oroszország-politikájában, abban a hiszemben, hogy a “rossz” Bolsonaro nyilván oroszpárti volt, míg a “jó” Lula meg nyilván oroszellenes, s a szakértő meg válaszolt “nem valószínű, hogy Lula túlságosan közeledne Oroszországhoz”, amit a kérdező meg se értett. Pedig ez a helyzet: Lula oroszpártibb Bolsonarónál, bár Bolsonaro se oroszellenes. Magyar szemmel hihetetlennek tűnik, de a brazil politikában konszenzus van, hogy szuverenista gazdaságpolitika kell, s ehhez az egyik eszköz éppen a Kínához és Oroszországhoz közeledés, ezért is alapító tagja a BRICS-nek Brazília. A BRICS megalapítása pedig éppen Lula nevéhez fűződik, de Bolsonaro ugyanúgy támogatta a szervezetet Lula pártjának megbuktatása után is.
S a tavalyi brazil kampányban a brazil baloldal egyik vádja a jobboldal ellen az volt, hogy az nem eléggé BRICS-párti! Azaz nem az, hogy miért nem szakít a csúnya orosz és kínai “diktatúrával”.
Mindez persze meghalaladja a Klub Rádió és a 444 törzsolvasójának képességeit.
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »
