A Magyartanárok Egyesülete szerint az érettségi átalakítása didaktikus számonkérést hoz magával. Az Emmi illetékes helyettes államtitkára azonban korszerűnek nevezte a változtatásokat.
Nyolcvanéves visszalépésnek tartja a Magyartanárok Egyesülete az oktatási kormányzat azon javaslatát, amely 2023-tól átalakítaná a magyar érettségit. Arató László, a szervezet elnöke az InfoRádiónak azt mondta: gyakorlatilag a 2005-ben bevezetett korszerű kétszintű vizsga helyére egy didaktikus számonkérés lép.
A Magyar Közlönyben múlt héten jelent meg a rendelet arról, milyenek lesznek az érettségi vizsgák 2023-tól.
„Egy olyan tantárgyi szemléletváltást jelez, amely visszavált egy 80 évvel ezelőtti szemléletre, de akkor sem volt ez a szemlélet a számonkérés eszköze” – reagált Arató László.
A Magyartanárok Egyesületén kívül az érettségi megváltoztatásának alapjául szolgáló, tavaly megjelent nemzeti Alaptantervet mind az állami egyetemek oktatói, mind az MTA illetékes osztályai
a magyartanítás számára kártékony, bevezetésre nem alkalmas dokumentumként
ítélték meg – emlékeztetett Arató László, az egyesület elnöke. Hozzátette: tavaly óta több mint 26 ezren írták alá tiltakozó petíciójukat, valamint több tucatnyi középiskola és majd kétezer, egyházi iskolában tanító tanár is kifejezte, hogy ez a NAT szakmai szempontból elfogadhatatlan, s csak árthat a magyartanításnak. A magyartanárok egyesületének három problémája is van a most nyilvánosságra került koncepcióval.
„Témakifejtő esszé mint visszalépés, az érvelő, illetve hétköznapi szöveg alkotásának kiiktatása mint visszalépés, és a műveltségi teszt mint egy ismeretközpontú fordulata az érettséginek.”
Kisfaludy László , az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős helyettes államtitkára a munkaerőpiaci követelmények változásával indokolta az érettségi módosításait az InfoRádiónak.
„Ennek a pedagógiai megközelítésnek az a lényege, ami a NAT-ban és a kerettantervekben is abszolút dominált, hogy
a XXI. századi munkaerő-piaci igényeknek is megfelelően a tanulói kreativitásnak, önállóságnak, problémamegoldó képességnek még nagyobb teret ad.
Mivel itt egy rangsorolást segítő vizsgáról van szó, elsősorban a személyes készségek számonkérésére tudunk koncentrálni.”
A magyartanárok szerint a 2005-ben megalkotott, korszerűnek tartott rendszerből nagyon kevés dolog maradt csak meg.
„Marad a szövegértés, de még azt is sikerül konzervatívabbá tenni, mert nyelvi szövegértés lesz, tehát a nyelvtan is belekerülhet.”
A magyarérettségi részletes vizsgakövetelményeiről szóló tervezetet február 24-ig, tehát e hét szerdáig véleményezhetik azok a szervezetek, amelyek megkapták a dokumentumot az Emberi Erőforrások Minisztériumától.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
