A Gazprom magyarországi üzleti lehetőségek sorát vizsgálja, elsősorban gáztárolásról egyeztetne a tárolók tulajdonosával, az MVM Csoporttal és más szereplőkkel – erről Alexander Medvegyev, a társaság igazgatóságának elnökhelyettese a Világgazdaságnak adott interjújában beszélt.
A lap hétfői számában megjelent cikk szerint hosszú távú partnerségre is mód nyílhat az Északi Áramlat II. vagy a Török Áramlat gázvezetékekhez kapcsolódóan. Az elnökhelyettes felidézte, 2014-2015 telén, amikor Magyarországnak többletgázra volt szüksége, a Gazprom már igénybe vette a magyar gáztározókat. A Gazprom továbbra is kész a szerződött mennyiségen felüli tételeket küldeni – szögezte le az interjúban.
Az Északi Áramlat II-ről elmondta, keményen dolgoznak az európai partnerekkel, hogy megtalálják azt az új finanszírozási modellt, amellyel a vezeték eredeti ütemezésében készülhet el. Európának azért van rá szüksége, mert a vezeték mintegy 2000 kilométerrel rövidebb lesz az Ukrajnán keresztüli útvonalnál és minimalizálja a tranzitkockázatokat – tette hozzá.
A Gazprom vizsgálja a magyarországi villamosenergia-termelésben és a dunai cseppfolyós gáz (LNG) szállításában rejlő lehetőségeket is. Az európai közlekedés és szállítás éves gázigénye (LNG és sűrített földgáz, CNG) 2025-re eléri az évi 50 milliárd köbmétert független elemzők szerint, és a Gazprom arra számít, emelkedik a gáz súlya a szállításban a jelenlegi benzin és dízelárak mellett – olvasható a Világgazdaságban.
„Remélem, hogy Európa elő tud majd állni egy világos, hosszú távú energiastratégiával”
– jelentette ki a lapnak Alexander Medvegyev. Szerinte a földrész energiabiztonsága és gazdasági versenyképessége szempontjából legjobb út a gáz és a megújulók használatának a kombinációja.
„Mivel ez kölcsönös érdek, mindig mosolygok, amikor azt hallom, hogy egyesek az orosz gáztól való erős függés miatt aggódnak. Mi ugyanis pontosan ugyanilyen mértékben függünk a nyugati partnereinktől érkező gázárbevételeinktől”
– mondta a Gazprom igazgatóságának elnökhelyettese a Világgazdaságnak.
„Éppen a kölcsönös függésünk és kölcsönös kapcsolataink teremtenek jó alapot ahhoz, hogy érzékeny gazdaság- és energiapolitikai döntéseket hozhassunk”
– tette hozzá.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
